Az év e szakában a cseh Nymburk körüli gabonamezők ugaron hevernek, de a vidék gazdasági portfóliója jövő nyárra a búza és az árpa betakarítása mellett egy újabb bevételi forrással bővül. A Changhong, egy szecsuáni székhelyű elektronikai kínai nagyvállalat, 30 millió dolláros összeszerelő üzem felépítésébe kezdett a Prágától száz kilométerre fekvő kisváros mellett, mely gyár futószalagjait a teljes kapacitás elérése után évi 1 millió sík képcsöves televízió fogja elhagyni.

Nyburk nem az egyetlen cseh város, mely a globalizáció furcsa paradoxonának haszonélvezője. Pedig Kína felemelkedése nem kis fejfájást okoz Közép-Európa országaiban. A kínai verseny ellehetetlenítette a térség alacsony technikai színvonalat és képzettségi szintet igénylő olyan könnyűipari ágazatait, mint a textil- vagy a cipőgyártás. A Changhonghoz hasonlóan egyre több kínai vállalat helyezi ki termelését Közép-Európába. Míg a japán nagyvállalatok már egy évtizede jelen vannak a régióban, kínai és tajvani versenytársaik most kezdenek új telephelyek létesítésébe és régebbi létesítmények kibővítésébe, hogy így kerüljenek közelebb a nem kis profittal kecsegtető európai piacokhoz. E vállalatok összesen mintegy 300 millió dollárt fektettek be itt. Így a tajvani Foxconn Technology nemrégiben húzta fel 80 millió dolláros, 5000 embernek munkát adó gyárát a csehországi Pardubice mellett, míg a szintén tajvani Tatung televíziót gyártó vállalat Plzen mellett létesített telephelyet, ahol havonta 50 000 plazmatelevíziót gyártanak. A kínai Hisense hasonló profillal a magyarországi Szombathely mellett létesített egy 110 főt alkalmazó összeszerelő üzemet, a szintén kínai SVA Group pedig a bulgáriai Veliko Turnovóban vetette meg a lábát.

A háttérben húzódó mozgatórugó egyszerűen működik: Közép-Európán keresztül a kínai vállalatok a hátsó ajtón tudnak bejutni az Európai Unió piacaira. Az újonnan csatlakozott tagállamokban ugyanis a bérköltségek még mindig töredékét képezik a nyugat-európainak, miközben a térség országainak kormányai szívesen látják a külföldi befektetőket, gyakran bőkezű kedvezményeket felajánlva a munkahelyteremtő telephelyek létesítéséért cserébe. A Foxconn és a Changhong például 10 éves adómentességet kapott a cseh államtól. Ráadásul azáltal, hogy az Európai Unión belül szerelik össze termékeiket, a kínai gyártók mentesülnek a televízióimportot sújtó 14 százalékos brüsszeli vám alól.

A vámmentes áruk esetében is kifizetődő lehet a régióban való gyártás, ezáltal ugyanis a gyártók a fő felvevőpiacok közvetlen közelébe kerülhetnek, így képesek a kereslet változására történő gyors reagálásra. Mindez persze nem azt jelenti, hogy Közép-Európában olcsóbban tudnak termelni, mint Kínában. A cseh bérköltségek például 500 dollár körül mozognak egy 40 órás munkahét esetében, míg Kínában 100–150 dollárért dolgoznak havonta, jóval több munkaórában. A termelékenység pedig csaknem megegyezik a két régióban. Így egyes termelők nem is mertek csak Ukrajnában vagy Oroszországban berendezkedni. „Csehországi érdekeltségeink nem fognak csökkeni” – mondja Jim B. Chang, a Foxconn közép-európai termelésének vezetője. „De nagyobb mértékű bővítés esetén biztos, hogy keletebbre fogunk menni.”