A technika megszállottjai elsősorban a Mozilla által kibocsátott Firefox böngészőt használják, mely védelmet nyújt a világhálón áramló legtöbb vírussal szemben, a mainstream Amerika még nem fogadta el a terméket. Hogyan lenne képes a Mozilla a hozzáértők által elismert innovációjával piaci sikertörténetet írni? Így múlt tavasszal a Mozilla felkereste a Stanford Egyetemet, de nem a business school (B-school) ajtaján kopogtatott, hanem az egyetemen működő design intézethez (D-school) fordult. A kurzust részben a Stanford professzorai, részben vállal ati vezetők tartották. Minden diák egy csoportba került, melynek tagjai között volt egy B-school tanuló, egy informatikus és egy termékfejlesztő. Az egyes csoportok feladata egy üzleti stratégia kidolgozása volt a Mozilla számára.

A probléma megközelítésében komoly eltérés mutatkozott a D-school és a B-school hallgatói között. Miközben egy B-schoolos a piaci trendekre és pénzügyi elemzésekre összpontosítva állt volna elő a javaslatával, addig a D-schoolos a fogyasztóból indult ki, az etnográfia és a vállalati menedzsment legfrissebb eszközeinek felhasználásával állított össze egy üzleti tervet. A csoportok B-schoolos tagjai minden bizonnyal megálltak volna, amint megtalálták az első jónak ígérkező tervet, míg a D-schoolos a lehetséges végső nyertesek párhuzamos futtatásával igyekezett megtalálni a legmegfelelőbbet. Így született az egyik ötlet, a Firefoxies.com, mely egy olyan társasági webes felületet biztosított, ahol a felhasználók fényképeket tesznek föl, és szavazhatnak a barátok által készített más képekre. A használat feltétele: a Firefox böngésző letöltése és alkalmazása. A honlap látogatói közül eddig 30 százalék meg is tette ezt.

Ez a megközelítés egyre népszerűbb a vezető vállalatok körében. Egyre több üzletág Indiába és Kínába történő kihelyezésével a vállalatok számára versenyképességük fenntartása érdekében az innováció elsődleges szerepet játszik. Ezen szükséglet pedig a design alapú gondolkodást a vállalati kultúra legkeresettebb „cikkévé” teszi. Egykoron a tervezés, a vezetési módszerek, a technológia voltak e kultúrának a kulcsszavai, amiket mára felváltott a antropológia, a kreativitás és a fogyasztóközpontúság. E változás óriási versenyfutást eredményez a vállalatok körében a tehetségek felkutatására, ami pedig a design-schoolok jelentősségét értékeli fel. Ezek azok az iskolák, melyek elvonatkoztatnak a már létező opciók elemzésétől, és újak megalkotása felé fordulnak.

Hogy mi jellemzi a legjobb D-schoolokat és design programokat? Először is az, hogy multidiszciplináris tudással való felvértezettséggel kecsegtetnek. Másodszor, hogy ötvözik a business-schoolok és a hagyományos design programok legjobb tulajdonságait. Harmadszor pedig az, hogy az itt végzettek magasan kiemelkednek kortársaik közül. A megszerzett tudás rendkívül széles spektrumú, így a megfelelő elképzelések gyakorlatba való átültetéséhez szükséges képességekkel vannak felvértezve. A legtöbb vállalat szervezetében találunk multidiszciplináris teameket. De hogy mindez egyetlen ember fejében összpontosuljon? Ez a design-schoolok vonzerejének és hirtelen magasra szökő renoméjának kulcsa.