A globalizáció korában a helyi adottságokat valójában még fontosabbá váltak, mint korábban, s valójában ezeken múlik a gazdasági versenyképesség. A legelső szempont, hogy a lokális közösségek kihasználják lehetőségeiket, komparatív előnyeiket. Hogy a sokat emlegetett „tudásgazdaság” nem csupán divatos luftballon, többek között Stockholm példája is bizonyítja. A világ vezető technológiai márkái, színvonalas műszaki egyetemek vegyítve a pezsgő városi hangulattal. Az eredmény: a tehetséges fiataloknak eszük ágában sincs elmenni innen. Orlando is sikeres döntést hozott, amikor célzottan a digitális média iparága számára fejlesztette tovább infrastruktúráját. Szingapúr – mára már megvalósult – célja az volt, hogy multinacionális vállalatok szemében optimális kutatás-fejlesztési központot jelentsen a régióban. Csupa tudatos városgazdasági döntés, csupa világraszóló siker.

Stockholm

A svéd főváros vezetői belátták, hogy a 21. században minden sikerre vágyó városnak valami speciálisat kell nyújtania a gazdasági szereplőknek. Nem elég csupán egy-egy pozitív jellemző, hanem ezek kombinációjára van szükség. Stockholm az élhetőség és a legmagasabban képzett munkaerő elegyét kínálja: szembetűnő hierarchia nélküli társadalmat, közbiztonságot, tisztaságot, jó közlekedést és kis távolságokat, miközben a helyi technológiai óriások (mint az Ericsson) infrastrukturális fejlesztései, s hogy az ország GDP-jének 4%-át költi kutatás-fejlesztésre, az iparág minden jelentősebb társaságát ide vonzzák. A stockholmi lakosság magas arányban és igen jól beszél angolul, a világon itt a legmagasabb az egy háztartásra jutó személyi számítógépek száma, a tudományos oktatásra pedig az állami intézmények (mint a Királyi Technológiai Intézet) hagyományosan kiemelt hangsúlyt fektetnek.

Orlando

Ezt a várost az ide látogató évi 52 millió turista(!) hatalmas és gyönyörűen karbantartott parkjai miatt kedveli – pedig az igazi csoda a kiterjedt üzleti negyedben rejlik. A számítógépes szimuláció, a digitális modellezés fellegvárában 3700 e szakterületen tevékenykedő cég hozott létre fejlesztési központot, összesen 2,6 milliárd dollár beruházás értékben. A 10 legnagyobb amerikai egyetem közül háromnak is otthont adó Közép-Florida régióban így a leggyorsabb a munkahelyteremtés üteme az Egyesült Államok területén. Az orlandói városközpontban felépült az Interaktív Szórakoztatás Akadémiája, egy olyan felsőfokú oktatási intézmény, amely a város által prioritásként megjelölt iparág jövőbeni szakembereit képezi.

Szingapúr

Amikor a világ vezető információs technológiai vállalatai (mint az amerikai Hewlett Packard vagy a német Siltronics) arról döntenek, mely ázsiai városban hozzák létre területi menedzsment-képviseletüket, nem is lehet kétséges, hogy Szingapúr lesz a befutó. Ebben a 4,5 milliós városállamban az alacsony adók és a kényelmes környezet – mely máshol inkább előnynek tekinthető – itt csupán kiindulópont. A külföldi működő tőke megnyerését és beáramlásának irányítását a Gazdasági Fejlesztési Tanács (Economic Development Board) végzi. A testület 450 konzultánsának folyamatos kapcsolattartása a beruházókkal garantálja az igények teljes körű felmérését és kielégítését. Az állandó szondázás alapján Szingapúrban rendkívül olcsóvá vált a munkaerő továbbképzési lehetősége, a kutatási és a szabadalmi díjak is.