Öthavi tűzszünet után a baszk szeparatista mozgalom újra Madrid ellen fordul. Augusztus 18-án a terroristaszervezet azzal vádolta a spanyol kormányt, hogy megsértették a béke feltételeit, és hogy eltávolodtak kötelezettségeiktől. A szervezet azzal fenyegetőzik, hogy ha továbbra is támadják őket (a katonáikat), készek válaszolni.

Bár a francia és a spanyol rendőri akciók jócskán korlátozták a mozgalom tevékenységi köreit, nehéz elképzelni, hogy a legradikálisabbak megelégednek azzal például, hogy a szélsőbaloldal katonáinak elveszett generációját az állam segíti a beilleszkedésben. Valószínűleg ez az oka annak, hogy az ETA vezetői felemelték a hangjukat. Az északír precedens is azt bizonyítja, hogy a régi forradalmak csitításához és a demokráciába való belépéshez sok időre és pedagógiára van szükség. Három olyan utópikus álma van az ETA-nak, melyekről nem mondana le, vagyis: Baszkföld önrendelkezési jogáról; a baszk vidékek és a szomszédos Navarre egyesítéséről (melyet utóbbi kevésbé szeretne); és a baszk közigazgatási terület hozzácsatolását a franciához. Mindez elfogadhatatlan a Zapatero-kormány számára, mely már többször is hangsúlyozta, ha fizetni kell, annak nem politikai ára lesz.