A Törökországgal való csatlakozási tárgyalások megkezdése előtt úgy tűnik, az események központi figurája, Carla del Ponte Hágai Törvényszék-bíró keverte a lapokat – egyesek szerint amerikai nyomás alatt.

Október 4-ére virradó éjszaka 25 európai külügyminiszter lélegzett fel megkönnyebbülten, hiszen megállapodás született abban, amiben lassan már egyikük sem hitt. A legőszintébben Abdullah Gül török külügyminiszter örült, hiszen ő érkezett a legtávolabbról, és egyben a legnagyobb téttel a luxemburgi kirchberg-plateau-i konferenciaközpontba. Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdésére szabad utat adtak a 25-ök. Hozzá kell tenni: Ausztria csak az utolsó pillanatban.

A főbíró Carla del Ponte délelőtt sokatmondóan kijelentette: Horvátország több hete együttműködik a Törvényszékkel. Ez a megállapítás avatottabb szakértői füleknek azt jelenti: Zágráb előtt is kitárult Európa kapuja. A törökellenes Ausztria számára ez volt az előfeltétele annak, hogy a Közel- Kelet határán lévő ország csatlakozásáról kedvezően szavazzon. A svájci származású bírónő fellépése azóta is vita tárgyát képezi. Három nappal azelőtt a horvát fővárosban ugyanis pontosan az ellenkezőjét állította. Majd hozzátette: „El nem tudják képzelni, hogy mennyire csalódott vagyok.” A 25-ök és Horvátország viszonyának megromlásáért Ante Gotovina tábornok hibáztatható, akit 150 szerb meggyilkolásáért vonnak felelősségre, ráadásul évek óta bujkál – valószínűsíthetően hazájában. Del Ponte meggyőződése, hogy a horvát hatóságok pontosan tudják, hol található – Ferenc-rendi szerzetesek bújtatják.

Del Ponte 72 órán belül bekövetkezett véleményváltoztatása nemcsak a horvátokat, hanem az európaiakat is meglepte – a háttérben titkos megállapodást sejtenek Washington közbenjárásával. Arra gyanakszanak, hogy az Egyesült Államok olyan ajánlattal fordult az ambiciózus jogásznőhöz, melynek beteljesülése kétségkívül megkoronázná pályafutását. Ezek szerint a két legjobban keresett háborús bűnös, Radovan Karadzsics és Ratko Mladics még az éve végére a bíróság elé fog állni. Cserébe Del Ponténak csak annyit kell tennie, hogy egy kedvező Horvátország-üzenettel arra buzdítja Wolfgang Schüssel osztrák kancellárt, hogy ne alkalmazza vétójogát Törökországgal szemben.

Bécs Zágráb melletti kiállása érthető: Ausztria a legnagyobb külföldi beruházó Horvátországban, az adriai országba irányuló 2004-es év exportja több mint 1,2 milliárd eurót tett ki.

A kulisszák mögött mindeközben nagyban folynak a tárgyalások Gotovina ügyvédei és a Hágai Törvényszék között – valószínűsíthetően amerikai felügyelettel. A horvátok állítása szerint az együttműködés nem új keletű, ugyanis a Gotovina vezette „vihar” elnevezésű hadjáratban, mely a szerbek által elfoglalt Krajina visszafoglalására irányult, az amerikaiak felderítő repülőgépekkel és egyéb logisztikai felszereléssel vettek részt, és fontos adatokkal látták el Horvátországot.