Amikor 2000. decemberében Vicente Fox elfoglalta Mexikó elnöki hivatalát, nagyszabású terveket dédelgetett. Egy korrupció-vezérelte, nehézkes bürokráciával rendelkező országból vibráló, biztonságos államot akart teremteni. Valamiféle lázadó volt: dacolni próbált a anakronisztikus káderberendezkedésű Forradalmi Párttal (Revolutionary Party), saját érdekeiket néző üzleti és politikai nagyfőnökök egész légiójával. Az állam pedig reménytelenül vágyott a reformra.

Fox, a korábbi tagállami kormányzó javíthatatlan optimizmussal látott neki azoknak a változásoknak az előkészítéséhez, melyeknek tervével hivatalba lépett. A NAFTA teljes erejével a háta mögött 7%-os éves gazdasági növekedést, a középosztály kiszélesítését és a jogállamiság megteremtését tűzte ki célul. Hatéves ciklusa lejárta előtt egy évvel, a gazdasági növekedés ma 3,7%-os (amely 0,7%-os csökkenés a tavalyi szinthez képest). S bár az államháztartás helyzete kielégítőnek mondható, a nemzetgazdaság indikátorai lagymatag állapotban vannak.

Az ország 106 milliós népességének fele továbbra is szegénységben él. A drogügyletekhez köthető alvilági tevékenység és gyilkosságsorozatok büntetlenül uralják a nagyvárosokat. Júniusban a határon fekvő Nuevo Laredo város rendőrkapitányát, majd annak helyettesét kábítószer-kereskedelmi háború folytán lőtték le – utóbbit csupán pár órával azután, hogy elfoglalta hivatalát. A 2002-es év 13,144 gyilkosságából összesen 769 esetben kapták el a gyilkost. Mexikó emellett a 21. helyet szerezte meg a Transparency International 145 országot tömörítő korrupciós listáján. Az ország helyzete alapján pedig nem meglepő az az 5,3 millió illegális emigráns, aki az USA területére lép a két állam 2000 mérföldes határvonalának valamelyik pontján.

Ugyanakkor látnunk kell, hogy Mexikó mai helyzete korántsem szükségszerű, s igenis lehetséges egy másik pályaív is az ország számára, melyet számos szektor teljesítménye bizonyít. A tőzsde például 2003 óta 138%-kal emelkedett. A jelzáloghitelek ugrásszerű növekedésével összefüggésben lakásépítési és otthonteremtési ”boom” játszódott le. Az export a tavalyi évhez hasonlóan idén is erőteljesen növekszik – köszönhetően nem kis mértékben a magas olajáraknak (Mexikó ugyanis a világ kilencedik legnagyobb olaj-exportőre). Igaz, amíg például Kína és India növekedése továbbra is töretlen, addig Mexikó a 10-ről a 12. helyre esett vissza a gazdaságok globális rangsorában. A beruházási környezet terén pedig 45 rangsorolt országból csupán a 31. Mexikó. A tavalyi GDP 677 dollárt tett ki.