1986, azaz Ronald Reagan elnök második ciklusa óta folyamatos ígérgetés színhelye Washington, ha az átfogó adóreformról esik szó. Számos elemző természetesen itt említené a 2001-es és 2003-as adóváltozásokat, amelyeket azonban olyan időleges tényezők tettek lehetővé, amelyektől független, alapos reformra is szükség van az Egyesült Államokban.

A George W. Bush elnökjelölti programjában beígért, majd 2003-ban végrehajtott jelentős mértékű adócsökkentések jelentős ösztönzésként hatottak a munkába fektetett energiákra, a megtakarításra és a beruházásokra is. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy az intézkedéseket ért kritikák jó része gyenge lábakon áll – már amennyiben az Egyesült Államok gazdaságának minél gyorsabb növekedése, a termelékenység, illetve a beruházások növekedése a közös cél. Nőtt a foglalkoztatottság is – habár tény, hogy kisebb mértékben, mint a fenti mutatók.

Amennyiben szemügyre vesszük, hogyan reagáltak a vállalatok fenti adócsökkentő intézkedésekre, alapvetően pozitív reakciókat tapasztalhatunk – ahogyan erre a legtöbb elemző helyesen mutat rá –; itt legfrappánsabb példaként elég, ha a Microsoftot vagy a Viacomot említjük. Végül is ez a precedens ad alapot ma is ahhoz a meggyőződésünkhöz, hogy az adópolitikák döntő hatást gyakorolhatnak a gazdasági szereplők magatartására, s elősegíthetik azok beruházási kedvét. Azonban az aktuális tendenciák újabb s még az eddigieknél is átfogóbb reformfolyamatok megindítását sürgetik.