Magyar számítógépes történeti adatarchívum

A Hajnal István Kör Választmányának és a TáRKI vezetőségének 1996 őszi megállapodása alapján a TáRKI (Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés) keretében létrejött a számítógépes történeti adatállományok archívuma. A történeti adatarchívum a TáRKI Adatbank autonóm egysége. Irányítását a HIK Választmánya és a TáRKI által kiküldött bizottmány (board) látja el.

Feladata a számítógépes történeti feldolgozások, forrásközlések adatállományait standard formában tárolni, megteremteni a használathoz szükséges dokumentációt és biztosítani a hozzáférést. A Hajnal István Kör biztosítja a történészi szakmai megbízhatóságot, a TáRKI alkalmazza a szociológiai szabványokat, az archiválási gyakorlatot és a fizikai tárolást. Ezek biztosítják azt, hogy az adatok folyamatosan és biztonsággal használhatóak igény esetén.

Magyarországon is egyre nagyobb szükség van számítógépes történeti adatarchívumra, mert megnőtt a kutatóhelyeken, levéltárakban készített feldolgozások száma és adatmennyisége. újabban lehetségessé és követelménnyé vált az adatok forráshű rögzítése, így a számítógépes adatfeldolgozás újfajta forráskiadványként is felfogható. összegyűjtésük és közkinccsé tételük halaszthatatlan feladat. Ezt célozza a Hajnal István Kör és a TáRKI kezdeményezése.

Az adattár közszolgálati funkciókat lát el, igyekszik a témakörébe tartozó összes kutatást begyűjteni és archiválni. A HIK–TáRKI adattárjában lévő adatok a kutatást végzők tulajdonát képezik és így azok minősítése (hozzáférhetősége, lásd később) az adatot elhelyező szándékát tükrözi. A HIK–TáRKI adatbankja különböző társadalomtörténeti jellegű adatfelvételek egységes, magas feldolgozottságú, másodelemzésekre és összehasonlító vizsgálatokra alkalmas adatainak archiválását végzi. A vizsgálatok archiválása folyamatos, az adatbankba bekerült vizsgálatok dokumentációját – a kérdőívet, a kódutasítást, a publikációk jegyzékét stb. – is megőrizzük. A felhasználók rendelkezésére állnak az írásos dokumentációk mellett a kutatótól (ill. kutatóhelyektől) kapott nyersadatok, és az ebből a TáRKI munkatársai által készített SPSS export file-ok, valamint kódkönyv, tanulmány számítógépes adathordozón, ha azt a kutató átadta az adatokkal együtt.

Hangsúlyozandó, hogy csak a megjelenítés médiuma újszerű. Történészi szempontból
a projektum célja, hogy megfeleljen a teljesen hagyományos forrásközlési szabályoknak, vagyis kinyomtatott formában is meg kell állnia a helyét a szakmai közvélemény előtt, jóllehet a papír alapú megjelenítés éppen hogy nem cél, hiszen ilyen tömeges adatközlés esetén a visszakereshetőség igen vesződséges. Az archívum ugyanakkor támogatást kíván nyújtani a puszta adatrögzítésen túli megfelelő minőségű dokumentáció elkészítéséhez.

Miért kell archiválni? Mert...

...a kutatások értékét növeli, ha a különböző kutatóhelyeken született adatok a szélesebb szakmai és laikus közönség számára elérhetők.

...ha lehetővé tesszük másoknak, hogy használják az adatokat, ezzel a kutatások hitelessége is növekszik.

...az adatok tematikus gyűjtése segíti a felhasználókat az érdeklődésüknek megfelelő, de másutt folytatott kutatások eredményeiről való tájékozódásban.

...a számítástechnikában gyakran változik a technológiai környezet. Az egységes szerkezetben őrzött adatok erre specializált szakértők munkája révén az új környezetben sem vesznek el a további elemzések számára.

Az egyének demográfiai, vagyoni stb. adatainak szórt és koordinálatlan gyűjtését tartalmazó feldolgozások egyesített tárolása révén hatalmas társadalomtörténeti (proszopográfiai) adattárak kialakulása válik lehetővé egyszerű akkumuláció révén. A projektum várható eredménye egy virtuális archívum, amely távolról is elérhető. Ez lehetővé teszi, hogy a történeti kutatások során

· közelebb kerüljön egymáshoz makro- és mikro-történet, nemzeti és helytörténet;

· megfelelő informáltságon alapuló viszonyok alakuljanak ki az adattárolás területén;

· hosszabb idősorokhoz és összehasonlító adatokhoz jussanak a társadalomtudományok;

· első kézből származó információkhoz jusson a nemzetközi kutatás;

· a magyar kutatás bekapcsolódhassék a nemzetközi együttműködésbe.

A kutatási témákat külön index és katalógus rögzíti, ami a kutatásokra vonatkozó fontosabb információkkal együtt hozzáférhető. Az archivált kutatásokról a TáRKI katalógusa és a TáRKI-kiadványok tájékoztatnak. A HIK–TáRKI adat-katalógusa a számítógépes hálózaton keresztül is elérhető (http://www.tarki.hu).

A TáRKI-ban elhelyezett állományokat a munkatársak logikai konzisztencia szempontjából ellenőrzik, tisztítják és egységes formába alakítják. A TáRKI standardja felcímkézett, dokumentummal ellátott SPSS export-file. Ha közben a technológiai környezet változik akkor az adatokat a további felhasználhatóság érdekében az új környezetbe helyezzük át (ez történt például akkor, amikor az adatbank adatfile-jait optikai lemezekből álló juke-boxra tettük át mágnesszalagokról és floppykról). Az adatok terjesztése a felhasználók igényei szerint floppyn, mágnesszalagon, vagy számítógépünkön on-line módon történik (ftp szerverünkön keresztül).

A vizsgálatok kiválasztása a TáRKI-katalógus segítségével történhet, amely minden kutatásról a következő rövid leírást tartalmazza:

¡ kutatás címe,

¡ felvétel időpontja,

¡ kutató (kutatóhely),

¡ a kutatás vezetője,

¡ munkatársak,

¡ a minta rövid leírása,

¡ módszer (felvételi technika),

¡ dokumentáció sorszáma,

¡ esetszám,

¡ változószám,

¡ kategória (hozzáférési osztály),

¡ adathasználati díj,

¡ publikációk,

¡ megjegyzések.

A katalógusban való keresést a következő indexek segítik:

¡ sorszámindex,

¡ címindex,

¡ kutatóhelyindex,

¡ a kutatásban részt vevő személyek indexe,

¡ tematikus index,

¡ Library Congress index.

A vizsgálat dokumentációjába a TáRKI-ban lehet betekinteni, vagy fénymásolatot kérni róla (ezt önköltségi áron a TáRKI elkészíti). Az adatok floppy-n, vagy ftp útján SPSS portable file, vagy nyers file formában kérhetők. Mindezeket a felhasználó írásban megrendelheti.

A TáRKI-ban archivált kutatások az alábbi adatvédelmi fokozatok valamelyikébe sorolhatók:

A Az adatok az adatbank használatára jogosultak számára szabadon továbbadhatók.

B Az adatok a hazai tudományos kutatóknak (kutatóhelyeknek) szabadon továbbadhatók, egyéb felhasználáshoz az adatszolgáltató kutató (kutatóhely) egyedi engedélye szükséges.

C Az adatok a TáRKI–tagszervezetek számára szabadon tovább adhatók, egyéb felhasználáshoz az adatszolgáltató kutató (kutatóhely) egyedi engedélye szükséges.

D Az adatok csak az adatszolgáltató kutató (kutatóhely) egyedi engedélyével adhatók ki. (Ez a minősítés csak időlegesen adható, az adatszolgáltató az elsődleges elemzések lezárásáig veheti igénybe, ez legfeljebb 5 év.)

Adathasználat esetén a felhasználó köteles hivatkozni a HIK–TáRKI Történeti Adatarchívumra és az elsődleges adatforrás (kutató ill. kutatóhely) nevére.

Az adatok archívumban való elhelyezéséhez a kutató (kutatóhely) biztosítsa a következőket:

- a nyers adatokat és a hozzá tartozó rekordleírást (nyers adatok helyett SPSS file is leadható),

- az eredeti forrás leírását,

- az adatlapot (kérdőívet),

- a kódutasítást (ha volt ilyen),

- a felvételhez használt egyéb útmutatókat, segédleteket,

- a vizsgálat általános leírását,

- a kutató (kutatóhely) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az adatok melyik adatvédelmi fokozatba sorolhatók,

- a képzett változók leírását.

A HIK–TáRKI Bizottmány jelenlegi tagjai:

Benda Gyula (ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék),

Benedek Gábor (ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék),

Halmos Károly (ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék),

Mazsu János (KLTE BTK Történeti Intézet),

Mészáros József (TáRKI),

Trostovszky Gabriella (Magyar Országos Levéltár).

A Hajnal István Kör és a TáRKI társulásába más személyek, egyesületek és intézmények is beléphetnek.

Az érdeklődők jelentkezését, valamint a korábbi kutatások adatállományának elhelyezését várja Tóth Tamás, a Bizottmány titkára.

Cím: ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék, 1052 Budapest, Piarista köz 1.

E-mail: tothur@osiris.elte.hu

A magyar kormány, mint ismeretes, a teljes, Ausztriára is kiterjedő német egység megvalósulására építette jövőterveit, legalábbis ezt tartotta a lehetséges legkedvezőbb variánsnak. Ekként kialakult egy német-magyar érdektalálkozás, amelyben az „osztrák” elem hol a németségbe olvadónak, s ekként a magyarokkal együttműködőnek mutatkozott, hol pedig a birodalom fenntartását hangoztatva a magyar különállás kritikájának, ellenzésének adott (májusig csak!) hangot. A csehek, mint ismeretes, és röviden jeleztük is, a föderatív Habsburg birodalom híveiként elutasították a teljes német egységet és a magyar különállást, s ebben szövetségesre találtak a Habsburg birodalom többi szláv népében, akiknek sajtója ismertetését itt mellőzni voltunk kénytelenek.

érdektalálkozás és szembenállás jellemzi tehát már 1848 áprilistól a forradalom kihívására adott közép-európai liberális válaszokat. Az ancien régime, illetve az azt elsöprő forradalom, végül a még csak felsejlő ellenforradalom erői ezért szövetségeseket keresve egymás felé is tájékozódnak. A liberálisok, mint erre újabban a marxista történetírást bírálva mind többen rámutatnak, kezdettől, a Vormärz időszakban kialakított elképzeléseiknek megfelelően, többnyire az alkotmányos monarchia keretei között képzelték el a liberális államberendezkedés megvalósítását, s ekként érthető, és nem volt „árulás”, ha a dinasztikus körök felé tájékozódtak, velük a kompromisszumot keresték. Még érthetőbb, ha a gyengébbek, erős liberális mozgalmat kifejleszteni nem tudók szövetségest keresve ugyanebbe az irányba tájékozódtak; s az is, ha ott, illetve a nyilvánosság előtt határozott program, követelések helyett általános óhajtásokkal jelentkeztek.