(Óvszer-teszt. Fotó: C. Adam)

(Az Ottawai Magyar Ház Női Tag Különítménye. Fotó: C. Adam)

 (Szépkorúak. Fotó: C. Adam)

A lehető legnagyobb megtiszteltetésünkre, a mi asztalunknál foglalt helyet a bájos Sovány Lujza, illetve Dagadós Denés. Az ottawai magyarság előtt kérte meg a termetes fiatalember Lujza kezét, így dekadens tortával ünnepelhettük meg új, közös életüket. Nem is annyira meglepő, hogy pont erre a napra esett az eljegyzés. A tisztességes keresztény tudja, hogy a böjt alatt egyházilag tiltva van az esküvű, így a farsangi időszakban sűrűn kötöttek házasságot felmenőink.

(Dagadós Dénes mindenben segít Lujzának… Fotó: C. Adam)

(Farsangi vacsora. Fotó: C. Adam)

(Csak egy csók. Fotó: C. Adam)

Lujzán, Dénesen és a szépkorú asszonyokon kívül volt még az Ottawai Magyar Házban a műtőből kiszökött sebész, görögdinnye, egy viccelő ananász, a trópusi tengerpartról érkező DJ, Hóember, a Hubba-Bubba kettős és még sok mindenki más.

(Sebész, görögdinnye, turista… Fotó: C. Adam)

(Jelmezben. Fotó: C. Adam)

(Jelmezbál az Ottawai Magyar Házban.  Fotó: C. Adam)

Hagyományosan a Farsang, illetve New Orleans-ban a Mardi Grás lehetővé tette az átlag emberek számára, hogy egy éjszakára kizökkenjenek azokból az osztálybeli és társadalmi korlátokból, amelyek sokak számára meghatározták a szürke hétköznapokat. A jelmezben megjelenő munkásember számára – elvileg – eltűntek arra az egy estére a szegénység nyomai. Ez a Mardi Gras egyik olvasata. De van olyan is, aki szerint az előző századokban az ilyen ünnepek pont a szegénység problémájáról és a nyomor hatásairól terelték el a figyelmet, volt ahol pedig a jellmezbe öltöző nők erkölcsösségét vonták kétségbe.

De az ottawai farsangi ünnep tényleg csak a hosszú kanadai tél utolsó szakaszában történő színes szórakozásról szólt. Ugyan közönség díjat nem osztottak ki a leglelkesebb táncosnak, de ha lett volna ilyen, ezt mindenképpen Márta néni nyerte volna el. Kalocsai motivumokkal ropta a táncot a Dancing Queentől kezdve egészen a Boney M-ig–és tette ezt páratlan energiával.

(Fotó: Vezér Ági)

Köszönet a sok önkéntesnek, akik lehetővé tették a farsangi mulatságot!

 (Várnagy Andrea és Farkas Zsolt az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

(Liszt koncert az Ottawai Magyar Házban január 14-én. Fotó: Christopher Adam)

A koncerten szintén hallhattuk a La Campanella című Liszt szerzeményt, melynek mai változata 1851-ben készült el. A dal csengőkre, illetve kisebb harangokra utal és egyáltalán nem egyszerű feladat játszani. Elhangzott még az Obermann völgye (Vallee d’Obermann) című darab is a Vándorévek nevet viselő zongoraciklusból, valamint a talán leginkább közismert II. Magyar rapszódia, amely elsősorban a cigányzene motívumaira épül. Liszt alapvetően vándorcigányok révén, illetve Bécsben, illetve Pesten fellépő cigány zenészeknek köszönhetően került kapcsolatba a cigány zenével.  Alan Walker angol-kanadai Liszt-szakértő erről egyszer így írt: “A Bohémiens legjobb részei pótolhatatlan meglátásokat kínálnak zenéről és zenészekről. Liszt számára a cigányzenész nemes vadember, akibe maga a természet helyezte a muzsikálás csodálatos adományát. Semmilyen formális képzést nem kapott, még kottát sem tud olvasni, s a zene úgy buzog belőle, mint a víz a szökőkútból.”

Walker később egy interjúban hozzátette: “Minél tovább foglalkozom Liszttel, az emberrel, annál inkább rádöbbenek milyen óriási egyéniség volt. Ő volt az első zeneszerző a történelemben, aki megfogalmazott egy nagyformátumú gondolatot: a zene akkor teszi a legmagasabb szinten a dolgát, ha egy etikai, vagy humanitárius cél szolgálatába állítjuk. “

(Várnagy Andrea és Farkas Zsolt az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

A koncert strukturája eltért a l’art pour l’art hozzáállástól. A zeneszámok mellett verseket is szavalt Várnagy Andrea (például Reményik Sándortól), betekintést kaphattuk a házaspár családi életébe, filozófiájába és hallhattuk arról is, hogy milyen élmény volt elvinni a zenét és – elsősorban Lisztet  – Magyarország legnyomorúságosabb falvaiba, ahol a helyi fiatalok ritkán érintkezhetnek a művészettel. Tehát a művészetnek tágabb társadalmi szerepe is van, nem pusztán önmagáért, vagy a szűk rétegnyi hivatásos zenekedvelők és tudósok számára létezik.

(Várnagy Andrea és Farkas Zsolt az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

Várnagy Andrea szintén elmondta, hogy számára miért lenyűgőző és példaértékű Liszt Ferenc életújta. Liszt egy utazó, egy kimagasló tanár és egyben a hitét élete során elmélyítő ember volt. Közeli kapcsolatot ápolt kortárs zeneszerzőkkel – mint például Chopin-nel – és nem tartott attól, hogy bemutassa kortársainak műveit is.

A humanizmus és a művészet egymással összefonódva hozhat igazi változást egy adott társadalomban–ott is, ahol a nyomor az úr. Ez volt a szombati koncert egyik fontos üzenete.

 (Koleszár Katalin és Vaski Gábor. Fotó: Christopher Adam)

(Koleszár Pista az Ottawai Magyar Házban szilveszterkor. Fotó: Christopher Adam)

A több mint három órán át tartó élő zenét a négy fogásos vacsora, illetve az éjfélkor felszolgált svédasztal és egy kabaré jelenet egészítette ki. Éjfélkor pedig a kanadai és a magyar himnusz is felcsendült.

Megemlítendő még a tombola, amire éjfél után került sor. A főnyeremény egy Dezső nevű sültmalac volt. A gasztronómiai kaland iránt kevésbé vágyók örömére, az ottawai European Delicatessen nevű bolt ajándék kosarai is sorsolásra kerültek.

 (Az Ottawai Magyar Házban. Balról jobbra: Ági, Marie, Jan, Pál, Bálint és Judit. Fotó: Christopher Adam)

(Koleszár Pista és Katalin, valamint Vaski Gábor az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

Gratulálunk a szervezőknek és valamennyi önkéntesnek! Nem kevés munkájuknak eredménye volt a hangulatos díszítés, az ünnepi vacsora, az éjféli virsli és svédasztal, a szinte folyamatos élő zene és estet átfogó jókedély.

 (Szilveszter az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

(Cowboy az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

Az Új Bojtorján az 1976-ban alapított magyar country együttes reinkarnációja, amely 1999-ben kelt ismét életre. A teltházas ottawai koncert közönségén látszott, hogy a mai harmincas, negyvenes és korai ötvenes éveiben járó magyarok számára, fontos szerepet játszhatott ifjúságuk idején az együttes. Olyan dalok fűződnek az Új Bojtorjánhoz, mint A Vándor, A Csavargódal, Budapesttől Miskolcig, Teremts Otthont, vagy éppen a Mici Mackó. (Az utóbbi 1971-ben jelent meg először, az Illés Együttes előadásában, de Halász Judit népszerűsítette igazán gyerekek körében és az Új Bojtorján repertoárjához is hozzátartozik.)

Zeneileg az Új Bojtorján érzékelhető hagsúlyt fektet a gyerekekre és az ifjúságra. Ellenben például olyan amerikai country legedákkal mint Dolly Parton vagy Johnny Cash–akik gyakran a nyomorúságról és az emberi szenvedésről írtak és adtak elő balladákat – az Új Bojtorján dalszövegei mindenképpen a könnyűzenei műfajhoz tartoznak.

(Az Új Bojtorján együttes az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

Az együttest Pomázi Zoltán énekes, gitáros, illetve dalszerző hívta életre ismét 1999-ben, aki már az eredeti csoport alapítói között volt. Az együtteshez tarzozik még Gál István dobos, Szula Miklós basszusgitáros és Tóth András akusztikus gitáros. Az ottawai előadáson pedig Kutasi Zsolt vendégzenészként, steel-gitárosként lépett fel az együttessel. A huszas évek Amerikájából indult country zenét Magyarországon az eredeti Bojtorján mellett leginkább a 100 Fok Celsius honosította meg.

(Pomázi Zoltán az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

(Szula Miklós az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

(Kutasi Zsolt az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

Az együttes tagjai gazdag és mozgalmas zenei életet élnek Magyarországon, illetve a tágabb Kárpát-medencében is. Évente átlagosan száz koncerten lépnek fel, elsősorban Magyarországon és Erdélyben. A tavaszi, illetve a nyári hónapok alatt falúnapokon és vidéki fesztiválokon lehet velük leginkább találkozni. Kanadába november 5-én érkeztek és Ottawa előtt Windsorban, Torontóban és Cambridge-ben is felléptek. Kanadai turnéjukat a Kanadai Magyarok Országos Szövetsége (KMOSZ) szervezi.

(Szula Miklós az Ottawai Magyar Házban. Fotó: Christopher Adam)

A vacsorával összekötött koncerten megtelt az Ottawai Magyar Ház vendégekkel. Körülbelül negyvenen jöttek Montreálból az Új Bojtorjánt hallgatni és a kanadai magyar diaszpórában megszokott demográfiai valósághoz képest meglepően fiatal volt a közönség. Többségben voltak a harcmincvalahány, illetve negyvenvalahány évesek, gyerekeikkel és barátaikkal. Összesen nyolcvanan lehettek a vacsorán, illetve koncerten.

(Balról jobbra: Bálint, Kristóf, Ági, Judit, Pali. Fotó: Christopher Adam)

(Judit és Pali. Fotó: Christopher Adam)

A vacsora, illetve koncert szervezésében sokan közreműködtek az Ottawai Magyar Házban. Az önkénteseket mind-mind precízen és kimerítően bizonyára nem tudjuk felsoroljuk, de biztosra tudjuk, hogy köztük volt Moldován Gizella és Zsófia, Tóth Magdolna, Bánsági Rudolf, Kontés Béla, Szabó Béla, valamint Lapohos Tibor és felesége Zsuzsa, illetve lánya Tünde.

(Melissa-Marie Shriner az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

(Doug Mundy zongorista az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

Az Ottawai Magyar Házban előadott csaknem kéttucatnyi dalszám első fele viszont elsősorban Észak-Amerika korai huszadik századi zenei repertoárját idézte fel. George Gershwin számai voltak fókuszban, kezdve a “Someone to Watch Over Me” című számmal, amely először 1926-ban, az Oh, Kay! című musical-ben került bemutatásra. De volt még Gershwin-től az “I Got Rythm,” az “Our Love is Here to Stay,” és természetesen az ikonikus “Summertime” című dal 1934-ből, amely a Porgy and Bess című opera része volt.

(Melissa-Marie Shriner az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

A szólóénekes elmondta, hogy gyermekként ismerte meg a televízióból Harold Arlen “Over the Rainbow” című számát az Óz, a csodák csodája című 1939-es filmből. Ekkor döntötte el – alig öt évesen – hogy énekes szeretne lenni.

(Melissa-Marie Shriner az “Over the Rainbow” című számot énekli Doug Mundy kíséretében az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

Ha már gyerekkorok kerültek szóba, számomra Hoagy Carmichael “Georgia On My Mind” című száma elevenítette fel azt. Apám egyik kedvence volt és amikor iskolába vitt reggelente Montreálban, alig volt olyan nap, hogy ne az szólt volna hajnalban Ray Charles előadásában egy magnókazettán, amikor jöttünk be a külvárosból az országúton. De az összes dal közül talán Eddie Cooley és John Davenport “Fever” című száma emelte a hangulatot a közönség soraiban leginkább.

(Az Ottawai Magyar Ház november 5-én, Melissa-Marie Shriner előadása alatt. Fotó: Christopher Adam)  

Az est első részében hangzott el Joseph Kosma (Kozma József) francia-magyar zeneszerző világhírű “Autumn Leaves” című dala is, amely 1945-ben lett bemutatva először franciául “Les feuilles mortes” címen. A II. Világháború idején a zsidó származású Kosma háziőrizet alá került Franciaországban és el volt tiltva a zeneszerzéstől. A “Hulló levelek” című klasszikus-dzsessz darab az első háború-utáni alkotásai közt volt.

 (Melissa-Marie Shriner az Ottawai Magyar Házban november 5-én. Fotó: Christopher Adam)

Az est második része egy merőben másik világba szállította a közönséget. Az amerikai dzsesszklubokból a közép-európai klasszikusai világába csöppentünk. Finta Gábor ottawai zongorista kíséretében énekelt Melissa-Marie Shriner dalszámokat magyarul Lehár Ferenctől (“Olyan forró ajkamról a csók” és “Vilja dal”), illetve Bartók Bélától (“Száraz ágtól,” “Általmennék” és “Ablakomba.”) De ezen kívül Liszt Ferenc “Kling leise, mein Lied,” című száma is elhangzott németül, illetve Giuseppe Verdi-től a “Tacea la notte placida/di tale amor” című szám A trubadur című operából.

(Finta Gábor zongorista az Ottawai Magyar Házban november 5-én.)

Sokan közreműködtek a vacsorával összekötött zenés est szervezésében és bizonyára nem tudunk mindenkit külön felsorolni. Ugyanakkor megemlítenénk a konyha és a bár önkénteseit, akik egész este szolgálatban álltak, nevezetesen: Moldován Gizella, Palencsár Edit, Bánsági Rudolf és Köntés Béla. Az önkéntesek közt volt még Tóth Magdi (diszítés) és Lapohos Tibor, valamint felesége Zsuzsa.

*

Petényi Judit, az Ottawai Magyar Rádió szerkesztője.

Kedves ottawai magyar szervezetek vezetői és lelkes szervezői!

Történet: Miután a pap már harmadszorra is ugyanazt a prédikációt mondta el, a hívők megkérdezték tőle: “Nem akarjuk megbántani tisztelt Atyánk, de észrevettük, hogy már három hete ugyanazt mondja el. Mi lehet ennek az oka?” Erre a pap így válaszolt: “Örülök, hogy észrevették! Addig fogom ugyanazt elmondani, míg nem látom, hogy alkalmazzák a hétköznapokban is, amiről beszélek!”

Arra szeretnék utalni, hogy a 2015 október 26-án és a 2016. május 30-án írt levelem minden szava érvényes ma is, tehát kérlek, olvassátok el és válaszoljatok!

Ebből csak a következőket emelném ki és ajánlanám figyelmetekbe:

• Az Ottawai Magyar Rádió és a Kanadai Magyar Hírlap is folyamatosan tájékoztatja közönségét a helyi érdekességekről. (A KMH esetében legutóbb itt és itt.)
• A helyi média szerkesztői nyitottak a kapcsolatok felvételére és ápolására, és komolyan veszik az építő jellegű javaslatokat és hozzászólásokat
• Nem győzzük hangsúlyozni, hogy azzal foglalkozzunk, ami összeköt
• Tiltakozunk a Magyar rádió műsor hitelének megrontásáért! A CHIN rádiónak küldött 2015. decemberében felvetett vádak megalapozatlannak bizonyultak, az OMH honlapján feltüntettek ellenére a rádióban semmi félrevezető információ nem hangzott el, s az azóta eltelt 10 hónap nem volt elég, hogy ezt eltávolítsák az OMH honlapjáról.
• Kérjük, hogy az Ottawai Magyar Ház vezetősége tudassa velünk, hogy a honlapon szereplő negatív leírás a vezetőség határozata volt-e vagy pedig a tagságé. (A vezetőség a szervezet napi fenntartásáról hozhat döntést, de a szervezetek közötti viszony az egész tagságra kiterjedő probléma)

Számos ottawai nemzetiségi közösségnek nincsen heti rádió műsora, pláne nem egy jó időpontban, mint amilyen a vasárnapi esti 7 óra. Ha a magyarok azt szeretnék, hogy a továbbiakban is fennmaradjon a rádió– különös tekintettel arra, hogy a közösség már elveszítette tévéjét – akkor elengedhetetlen az együttműködés.

Szeretnénk interjúkkal, cikkekkel és beszámolókkal terjeszteni a helyi magyarság életének fénypontjait, szeretnénk megismerni és megismertetni különböző magyar csoportok tagjait és folyamatosan tájékoztatni helyi érdekességekről.

Tisztelettel várom válaszaitokat:

Petényi Judit
Felelős szerkesztő
(2016. október 3.)

***

Kedves ottawai magyar közösségi és média vezetők!

2015 október 26-i levelemben, amit alább olvashattok, felajánlottam teljes együttműködésemet, mint rádiós felelős szerkesztő. A levél tartalma szinte a maga teljességében ma is érvényes azzal a különbséggel, hogy a magyar nyelvű 1 órás műsor mostmár vasárnaponként este 7 órakor jelentkezik a CHIN rádióban.
Mivel a műsort többnyire élőben vezetem, ezért fel tudok használni minden információt, amit vasárnap délután 1 óráig eljuttattok hozzám.

Meghívásra szívesen meglátogatom a programjaitokat és készítek felvételeket és riportokat, mind hang- és mind videó anyagot.

Közleményeiteket szívesen felolvasom a műsorban. Abban az esetben, ha nem kapok egyéb tájékoztatást, felhasználom az internetes honlapjaitokat és oldalaitokat ahhoz, hogy az eseményekről tájékoztatást adhassak. Azonban mivel az információtokat a hét közben még változtatjátok és lapjaitokat frissítitek, ez nem mindig végleges, s ezért nem vállalhatok felelősséget.

Továbbá szeretném hangsúlyozni, hogy mindannyian a széles körű és változatos, sokféle, de magyar gyökerekkel rendelkezőket szeretnénk elérni és szolgálni. A diverzitás nem csak kanadai tulajdonság, ránk magyarokra is ugyanúgy jellemző.

Azért, hogy hatékonyan eljuthasson hangunk mindenhová, együtt kell működnünk és teljes, objektív képet kell adnunk magunkról és egymásról.

Ezért kérlek benneteket, hogy újra nézzétek át a helyi magyar szervezetek és média adatait és frissítsétek fel, hogy az internetes vagy személyes látogatóitok a legújabb és hiteles tájékoztatást kapják rólunk.

Továbbá hadd javasoljam, hogy tegyünk újabb erőfeszítéseket a közös kerekasztal beszélgetésekre, ahol nem csak megérthetjük egymást, hanem megtalálhatjuk a közös munka sokszorosan hatékonyabb módját.

Az az érzésem, hogy göröngyös és próbára tévő időket élünk, s ahhoz, hogy ezt sikeresen és felemelt fejjel túléljük, a személyes nézetkülönbségeket mindenképpen félre kell tenni. Mi nem megosztani, hanem összetartani akarunk. Ki így, ki úgy.

Baráti üdvözlettel:

Petényi Judit
Az Ottawai Magyar Rádió felelős szerkesztője
(2016. május 30)

 ***

Kedves (Vezető)!

Levelemmel, mint az (Ottawai Magyar Ház igazgatói tanács tagját, a cserkészet vezetőjét, a katolikus közösség bizottsági tagját, az iskola vezetőjét) kereslek meg.

Együttműködésünket szeretnénk felajánlani szervezetednek az Ottawai Magyar Rádióval.

Az Ottawai Magyar Rádió című közösségi műsor minden vasárnap reggel héttől nyolc óráig hallható a CHIN Rádió FM 97.9 hullámhosszán. Az archív felvételek a www.ottawaimagyarradio.ca oldalon érhetők el.

Az eddigi gyakorlathoz híven, minden helyi magyar közösség működéséről igyekszünk tájékoztatni hallgatóinkat, így a ti szervezetetek eseményeit, programjait is szívesen közhírré tesszük.

Ahogy már említettem, a műsor vasárnap reggel hallható, ezért szerkesztésének záró határideje szerda reggel 9 óra Eddig az időpontig van lehetőségetek elküldeni a rádióba szánt információkat.

 Szervezeteteknek többféle lehetőséget tudunk felajánlani:

• Hírek felolvasása a heti események rovatban (írásos, e-mail formában eljuttatott hírek)

• Az általatok mp3-ban rögzített hírek műsorba szerkesztése

• Szívesen készítünk veletek riportot (élőben, telefonon vagy skype-on keresztül)

• Események utáni beszámolók általunk rögzített riport formában, vagy a ti felvett anyagotok lejátszása a műsorban

Az Ottawai Magyar Rádió honlapján lehetőség van a CHIN Rádióban már elhangzott műsorok újrahallgatására, illetve itt szeretnénk elhelyezni azokat a hosszabb riportokat, amik csak részben hangozhatnak el a rádió adásában.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy kiemelten fontosnak látjuk az együttműködést szervezetetekkel, annak vezetőivel, illetve minden egyes tagjával. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kommunikációs csatornák nem csak nyitva legyenek, de aktívan használjuk is azokat.

Várjuk ötleteiteket, javaslataitokat is.

Kérlek továbbítsd mindazoknak ezt a levelet, akiket véleményed szerint érdekelhet tartalma!

Baráti üdvözlettel:

Petényi Judit,
az Ottawai Magyar Rádió műsor szerkesztője
(2015. október 26)

A komédia egy háziasszonyról szól – Mrs. Bradshawról – aki úgy dönt, ki kell törnie családanyai szerepéből, amibe az évek folyamán szinte teljesen belefásult. 1988-ban a Shirley Valentine című számos díjat nyert az Egyesült Királyságban, többek közt a Laurence Olivier Award for Best New Comedy-t, illetve 1989-ben a Tony Award for Best Performance by a Leading Actress in a Play-t.

A szervezők így írják le a komédiát:

„Sült krumpli, tükörtojás! Ez lesz ma vacsorára!” – Mrs. Bradshaw, született Shirley Valentine évtizedek óta már csak a konyhai falnak beszél. Mert ha a férjéhez szólna, olyan, mintha a falnak beszélne. Ezért inkább az igazi falat választja. De talán mégsem zárult be végleg minden kapu… Ki tudná megmondani, a világ bármely táján hány hasonló, középkorú asszony ismer magára Shirley sorsában. Hányan és hányszor gondoltak arra, hogy ki kellene lépni a háztartás és a házasság monotóniájából, a megunt háziasszonyi és családanyai szerepből és elmenni messzire. Mindent otthagyni és új életet kezdeni. Megkeresni régi énünket és mai igazibb önmagunkat.

A Shirley Valentine ottawai magyar bemutatóját vacsora (lecsós sertésszelet rízzsel és lekváros palacsinta) előzi meg 2016. szeptember 24-én, 18 órakor. Az előadás 19 órakor kezdődik. A vacsora és a színdarab jegy ára együttesen $24 az Ottawai Magyar Ház tagjainak és $30 vendégeknek.

A színdarab után – 21 órakor – találkozhatnak a művészekkel.

További információ az Ottawai Magyar Ház honlapján, illetve emailen: ottawaimagyarhaz@gmail.com. Az Ottawai Magyar Haz címe: 21 Capital Drive, Ottawa, ON K2G 0E7.

“Sajnos, úgy tűnik nincs tárgyalási készség az ottawai MH elnöke részéről. Péntek este volt egy hosszabb beszélgetésem vele Niagara Falls -on. Számára ezek az emberek közösségrombolók, így nincs miről tárgyalni velük – mondja az elnök. Tényleg ismétli magát a történelem. Tegnap megnyilt az új torontói MH. A megnyitó ünnepségre eljött több mint 400 ember. A volt MH vezetői nem voltak ott. Ide vezet ha valakik azt hiszik csak nekük lehet igazuk és képtelenek a kompromisszumokra. Itt az ideje a megbékélésnek!”

Döbbenetes, hogy az OMH elnöke a magyarság egyik nemzeti ünnepét a kirekesztésre használja fel és pont ez alkalommal jelenti ki, hogy az a tagság, melyet tisztségétől fogva hivatott lenne képviselni, részben “közösségromboló” és hogy nem hajlandó velük semmilyen párbeszédet folytatni.

A KMH elítéli Lapohos Tibor sértő és megosztó felszólalását és megkéri, hogy a jövőben ne használja fel nemzeti ünnepünket, illetve az 1956-os forradalmárok emlékét arra, hogy  ottawai magyarok egy egész csoportját gyalázza, akár itt a fővárosban, akár lent a Niagara Falls-on.

Lapohos Tibor, az Ottawai Magyar Ház elnöke a jobboldalon látható ezen a fotón, ami október 18-án készült az Ottawai Magyar Házban. Lapohos Tibor ekkor próbálta kiszorítani a házból azokat a tagokat, akik szerinte a KMOSZ ellen szavaztak volna.

Az OMH KMOSZ-ellenző tagságának egy része a közösségi ház előtt.

Húsz perccel a gyűlés kezdése előtt érkeztünk meg a 43 Capital Drive alatti magyar közösségi házba. Volt köztünk olyan tag, aki a 34 éves OMH első éveire is emlékszik, mégsem tud ma anélkül belépni a közösségi otthonba, hogy ne érje őt atrocitás. Az OMH régi gyakorlata, hogy közgyűlések előtt – sőt az alatt is! – regisztrálhatnak új tagok, illetve megújíthatják tagságukat olyan régi tagok, akik addig nem váltották ki tagsági kártyájukat. Ennek az engedménynek köszönhetően válthatott ki tagságot márciusban Feszty Dániel, a KMOSZ korábbi elnöke a közgyűlés megkezdése után, alig pár perccel egy titkos szavazás előtt.

Ezzel a tudattal mentek többen oda az OMH-ba vasárnap, de miután beléptek az ajtón tudhatták csak meg, hogy Lapohos Tibor KMOSZ alelnök és egyben az OMH elnöke a taggyűlést megelőző csütörtökön hozott meg hirtelen és titokban egy olyan döntést tanácsával, melynek értelmében senki sem léphet be a házba és szavazhat egy adott közgyűlést megelőző három nap alatt. Miután a KMOSZ-referendum előtt pont három nappal hozták meg ezt a döntést, teljesen egyértelmű volt a OMH elnök célja.

Amint közölték velünk azon hírt, hogy többen csoportunkból nem szavazhatnak, határozott kiállással tiltakoztunk az antidemokratikus és önkényuralmi döntés ellen. Egy fiatal magyar kivett egy kamerát és végig filmezte, hogy miképpen próbálják megfosztani az idős, korábbi OMH-tagokat szavazatuktól.

Az KMOSZ-párti OMH Igazgatói Tanácsát észrevehető tanácstalanság fogta el. Lapohos Tibor elnök úr oda ment kamerásunkhoz és fizikailag próbálta el venni tőle kameráját. Ezt csoportunk egyik tagja is fizikailag akadályozta meg és az elnök ekkor azonnal feladta ezen szándékát. Itt fontos megelíteni, hogy volt egy-egy olyan OMH- vezetőségi tag aki támogatta a párbeszédet. Ilyen volt – például – Bánsági Rudolf alelnök, de akár az OMH könyvelője is. Mindenképpen köszönetet érdemelnek.

A délután 3 órára meghírdetett gyűlés csaknem egy órás késéssel indult el, addigra döntött úgy az Igazgatói Tanács, hogy mégis engedik belépni és szavazni azokat akik aznap szerettek volna csatlakozni.

A gyűlés kezdete előtt a Lapohos Tibor által eltávolított Petényi Judit – az Ottawai Magyar Rádió szerkesztője, aki egy nyitott, mindenki számára befogadó és részrehajló politikától-mentes közösséget szeretett volna létrehozni – szót kért, hogy elbúcsúzhasson a tagoktól. Az elnök nem kívánt szót adni Juditnak, de az alulról érkező ellenállás ezt is lehetővé tette.

Közvetlenül Petényi Judit felszólása után a KMOSZ-t ellenkezők egész csoportja felállt és elkezdte énekelni a magyar Himnuszt. Egy kis tanácstalanság után, az Igazgatói Tanács is csatlakozott az énekléshez.

Sajnos a KMOSZ-t ellenzőket folyamatos atrocitások érték a több mint három órán át tartó gyűlés alatt.

“Menjetek vissza Moszkvába”–üvöltötte asztalaink felé az egyik KMOSZ-párti tag.

“Na, ezek aztán nagy kommunisták!”–ordította egy másik keménymagos asszony.

“Szarháziak”–kiabálta felénk több alkalommal egy idős asszony.

A folyamatos atrocitások ellenére – amelyet Lapohos Tibor sajnos nehezen tudott kezelni – többször felszólaltunk és érveltünk. Sőt – megerősítettük azt is, hogy a Kőrösi Csoma Program (KCSP) helyi ösztöndíjasa – Kovács Kata – nincsen a teremben, ugyanis mindannyian tudjuk, hogy kötelessége jelentéseket írni a helyi magyar közösségről, melyeket havonta továbbít – rólunk készített fotókkal együtt – Orbán Viktor Miniszterelnökségére. Lapohos Tibor – aki egyben KCSP-s mentor – megerősítette, hogy a KCSP képviselője valóban nincsen jelen, hanem éppen a könyvtárban vigyáz gyerekekre.

A gyűlésen összesen 95 tag volt jelen és az OMH teljes tagsága jelenleg 198 személyből áll. A taggyűlés akkor döntésképes, ha a tagok legalább 20 százaléka vesz azon részt.

A KMOSZ csatlakozásról titkos szavazással döntöttünk. A végeredmény:

A KMOSZ tagság mellett: 73 szavazat
A KMOSZ tagság ellen: 22 szavazat

A szavazás érvényes és eredményes volt. Ezek alapján az OMH be fog lépni a kanadai magyar Orbán-pártiak szervezetébe.

Legközelebb 2016 márciusában szavazhat az OMH a KMOSZ-tagság meghosszabbításáról, ekkor lesz ismét alkalma a háznak véleményt mondani erről a témáról.

“Kedves Judit!

Ma, október 15-én, az OMH Igazgatói Tanácsa úgy határozott, hogy visszavonja Tőled a Kapcsolatfejlesztési Igazgatói megbizatást. Úgy érezzük, hogy tevékenységed nincs összhangban elképzeléseinkkel és munkabírásunkkal. Köszönjük eddigi segítségedet, és sok sikert kívánunk a jövőbeli társadalmi munkádhoz.

Minden jót,
Az OMH Igazgatói Tanácsa”

Petényi Judit, az Ottawai Magyar Rádió szerkesztője kérdéseket tett fel a KMOSZ részrehajló politikájáról és egy mindenki számára befogadó közösséget akart építeni, ezért kellett távoznia az Ottawai Magyar Ház Igazgatói Tanácsából.

Nem titok, hogy Petényi Judit, aki egyben az Ottawai Magyar Rádió szerkesztője, kérdéseket vetett fel a KMOSZ politikai részrehajlásáról, illetve arról is, hogy miért muszáj újra meg újra arról szavazni az Ottawai Magyar Házban, hogy tagja legyen-e vagy sem a szervezet a KMOSZ-nak, amikor arról már egyszer voksolt a ház 2014-ben és akkor a szükséges kétharmados többségnél kevesebbet szereztek a KMOSZ-párti erők.

Petényi Judit a tavasz óta végzett öntkéntes munkát az Ottawai Magyar Ház Igazgatói Tanácsában.

Júniusban és szeptemberben kerekasztal beszélgetéseket szervezett az ottawai magyarok és a helyi magyar szervezetek számára. A nyitott párbeszéd támogatója volt és ezt próbálta erősíteni a magyar közösségben. Olvasóink talán emlékeznek rá, hogy Judit engem is meginterjúvolt rádiójában. Ez volt az első meghívásom a heti egy óras magyar adásba, annak ellenére, hogy 11 éve szerkesztem Ottawából a Kanadai Magyar Hírlapot.

Judit összeállított egy kérdőívet az önkéntesek részére, ahol felmérhetik: ki, miben és mennyi időt tud a közösségekre szánni – összközösségi szinten, tehát alapgyűjtési akciók, magyar napok, családok közötti programok attól függetlenül, hogy az iskolához, cserkészekhez, az egyházi közösségekhez vagy a magyar házhoz tartoznak az illetők.

Judit egy valóban nyitott, párbeszédre épülő közösséget vizionált Ottawában, ahol jelenleg csaknem 1.900 a magyar anyanyelvűek száma, de nem sokkal több mint egytizedük vesz részt a szervezett helyi közösségben.

Mélyen sajnálatos, hogy nem kellett az Ottawai Magyar Ház vezetőségének Judit önkéntes munkája. Közben felhívjuk olvasóink figyelmét egy cikkre, amely a Kanada Világa című internetes lapban jelent. Ebben az Ottawai Magyar Fórum állásfoglalását hozzák le, mely az Ottawai Magyar Ház Igazgatói Tanácsának a legitimitását kérdőjelezi meg.

Legközelebb vasárnap, 2015. október 18-án, reggel 7 órától (Magyarországon 13 órától) szól a CHIN Radio egy órás magyar nyelvű adása, amelyet mindenképpen ajánlunk olvasóinknak. Az adás az FM 97.9 MHz-en hallható a fővárosban, az interneten pedig élőben, ezen a linken.

Az Ottawai Magyar Haz bejáratánál kitűzött közlemény. Fotó: C.A.

Lapohos Tibor elmondta, hogy jelenleg összesen 171 aktív tagja van az OMH-nak. Ebből a tagságból összesen 67 szavazó tag jelent meg a választói közgyűlésen, ám ez a szám 69-re emelkedett, miután két jelenlévő a helyszínen kiváltotta a 2015-ös évre a tagságát. Összesen 33 személy lépett ki az OMH-ból az elmúlt év folyamán és 32 ottawai magyar lépett be, vagy tért vissza.

Az előző év – az OMH-elnök elmondása szerint – lényegében kudarc-sorozatból állt, csupán néhány pozitívabb pillanattal. “Elégtelen érdeklődés” miatt az OMH-nak még saját fennállásának 33-ik évfordulójára tervezett díszvacsorát is le kellett mondania, úgy szintén a Katalin-bált és még számos olyan rendezvényt, ahol valamivel több mint huszan lettek volna csak jelen. Ezen kívül elbukta az OMH az Ontario Trillium Foundation-hez benyújtott pályázatot, mely a tetőjavítást lett volna hivatott fedezni.

Pozitív fejleményként említette Lapohos elnök, hogy Kondor Katalin meglátogatta a házat tavaly és előadást tartott, úgy szintén hogy nemrég Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is megfordult ott.

A konyha (tehát a fundraising ebédek és vacsorák) összesen 33 ezer dollárnyi profitot termelt, ami egy év alatt több mint 8 ezer dolláros (20 százalákos) visszaesést jelent ebben a bevételi kategóriában. Az OMH teljes évi bevétele közel 5 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Amúgy a kiadások is csökkentek, de elsősorban azért, mert egyre több rendezvény maradt el az elégtelen érdeklődés miatt.

Az Ottawai Magyar Ház kívülről 2015. március 29-én. Fotó: C.A.

Aztán sor került a szavazásra, bár jelöltek nem voltak. A levezető elnök-asszony jelezte, hogy minimum három posztot okvetlen be kell tölteni az Igazgatói Tanácsban, másképpen bezár az Ottawai Magyar Ház. Erre végül Lapohos Tibor elnök ismét engedte, hogy jelöljék és hozzá csatlakozott még Bánsági Rudolf (alelnök), Köntés Béla (aki leváltotta Páll Szabolcs eddigi titkárt), Tóth Magdolna, mint IT-tag — aki a fiatalabb 30 és 40 közötti generációt képviseli a házban–valamint Deák János, illetve Palencsár Edit nyugdíjas, aki pedig az előző pénztárost váltja.

Lapohos Tibor idei tervei közé tartozik a 25-30 nemrég Ottawába érkezett fiatal magyar család megszólítása és megragadása az OMH számára. Elmondta, hogy ezentúl nem mondanak le többé rendezvényt, még akkor sem ha végül tényleg 20-an jelennek meg és ha így vesztességes lesz. Aztán elmondta, hogy az OMH a Kanadai Magyarok Országos Szövetségére (KMOSZ) fog támaszkodni annak érdekében, hogy magyar előadókat tudjanak Ottawába csábítani.

“Együtt kell működnünk nemzetünk megtartásáért”–mondta az elnök.

Sajnos a Kanadai Magyar Hírlap egyetlen fotót sem tud közölni a közgyűlésről, vagy például az Igazgatói Tanács tagjairól, mert az OMH szigorúan tiltja a fotókat és valamennyi mozgókép, illetve hanganyagot az éves gyűléseken. Oly annyira szigorú ez a tiltás, hogy amikor rendezvény végén, egy tálcányi zsíróskenyér mellett merészkedtem egy-két fotót készíteni, pillanatok alatt oda jött hozzám egy asszony és arra utasított, hogy mutassam meg neki a kamerámon lévő fotókat, aztán szeme előtt töröljem le őket. A Rufus kutyámról készült otthoni képet is megmutattam neki, de azt szerencsére nem kellett törölnöm.

Bár biztosan van egy jó ok arra, hogy az OMH miért riad meg a fotóktól, azért halkan megjegyezném, hogy ez a szigor – különösen a társadalmi média világában – talán mégsem kelti a nyitottság benyomását a fiatalabb generációkban, mely demográfiai csoportokat éppenséggel megszeretnének szólítani.

Amúgy idén békében zajlott le az OMH közgyűlése — állítólag sokkal inkább mint korábbi években. A ház egy megválasztott Igazgatói Tanács-csal folytathatja munkáját. Én pedig kamerámmal és kalapommal együtt hazasiettem, hogy kicsit kikapcsolódva elmerülhessek egy régi Frasier epizód színes, de egyben szalonképes humorában.

Tavaszi süteményvásár az Ottawai Magyar Házban, 2015. március 28-án. Fotó: Christopher Adam.

Amikor megérkeztem, egy idősebb házaspár egy egész doboznyi süteménnyel távozott éppen a Magyar Házból. Esélyeim drámai mértékű romlásával számoltam, amikor beléptem a kultúrközpont dísztermébe. A teremben körülbelül kéttucat OMH-tag fogyasztotta éppen a süteményvásár mellett felszolgált gulyáslevest és palacsintát. Többségében idősebb kanadai magyarok voltak jelen, de akadt néhány fiatal házaspár is, ők feltehetően az elmúlt években érkezhettek a Kárpát-medencéből.

Süteményvásár és ebéd az Ottawai Magyar Házban 2015. március 28-án. Fotó: Christopher Adam.

A színpad előtt volt felállítva a süteményasztal. Szerencsémre, mire odaértem még azért maradt annyi házi édesség, hogy minimum húsvétig Rufus kutyámmal együtt el legyek bőségesen látva. És tulajdonképpen ez lenne az évi tavaszi OMH-süteményvásár célja: hogy húsvétkor meglehessen úszni az otthoni süteménykészítést. Pillanatok alatt sikerült egy zacskónyi zserbót, rumos golyót, mandulás kiflit és meggyes pitét összegyűjtenem. Aztán még gyorsan hozzájött a frissen készült palacsinta és gulyásleves és máris úgy voltam, hogy alig tudtam oda cipelni mindezt a kocsimhoz.

Süteményvásár az Ottawai Magyar Házban 2015. március 28-án. Fotó: Christopher Adam

A süteményvásár bevételét az OMH fenntartására fordítják, mind a konyhában, mind pedig az asztaloknál felszolgáló tagok önkéntes alapon járultak hozzá a fundraiser eseményhez. Az OMH elmondása szerint, jelenleg körülbelül 200 aktív tagja van az Ottawai Magyar Háznak. A 120-férőhelyes díszterem mellet működik még a kultúrközpontban egy 4 ezer kötettel rendelkező könyvtár.

A szezonális süteményvásáron kívül, még péntekenként ebédidőben, illetve vacsora alatt érdemes ellátogatni az OMH-ba, ugyanis 10 dollárért kaphatóak olyan favorit magyar ételek, mint például húsgombóc leves, töltött káposzta, vagy éppen székely káposzta, pörkölt nökedlivel, csülkös bableves (ez azért már keményebb!), vagy éppen a kanadai multikulturalizmus jegyében: az olasz zöldségleves.

Egy évvel ezelőtt olyan nagy veszekedés volt a Magyar Ház KMOSz tagsága miatt, mint még soha azelőtt.

Sírva kértem a jelenlévő KMOSz elnököt, hogy engedje meg a KMOSz az egyéni tagságot, és ne akarja, hogy az egész Magyar Ház egységesen legyen a KMOSz tagszervezete, de Feszty Dániel, a KMOSz elnöke hajthatatlan maradt.

A mostani taggyűlésen több, főként ‘56-os magyar szólalt fel. Az egyikük azt kifogásolta, hogy a KMOSz nem számolt be negyedévenként a szervezet tevékenységéről, ahogy azt két évvel ezelőtt igérte. Erre azt a választ kapta, hogy ott van az asztalon három példány a legutóbbi tájékoztatóból (ami a második beszámoló a kétéves fennállásuk óta), elolvashatja, aki akarja, de utána hagyja ott az asztalon, ne vigye haza. Magyarázatként hozzá szeretném tenni, hogy a ház idős tagjainak nincs számitógépük és csak a postán küldött tájékoztató anyagból tudnának informálódni, amit viszont a KMOSz nem küldött meg.

Megosztotta a kanadai magyarságot a fideszes pártpolitika, ami a KMOSZ-ban is észlelhető.

Ezenkivül több kritikus hozzászólás is elhangzott.

Én voltam az utolsó hozzászóló. Addigra már közel 3 órája tartott a gyűlés és a tagtársaim egy része türelmetlen és hangos volt, várták a szavazást.

Röviden beszéltem a családomról és utána rátértem, arra, hogy a 22 éve fennálló ottawai magyar tv műsoromban több, mint 700 ingyen hirdetést adtunk le az Ottawai Magyar Ház részére, majd ezek után a KMOSz alapszabályának tagszervezetekkel kapcsolatos részére tértem rá. Elmondtam azt, hogy a KMOSz alapszabálya szerint a tagszervezeteknek minimum 10 tagja kell, hogy legyen és azt is, hogy évi 1 dollár tagsági díjat kell fizetni MINDEN tagjuk után, attól függetlenül, hogy egyáltalán ott voltak-e a szavazáson, vagy ellene szavaztak. Az Ottawai Magyar Ház 170 dollárt fizetett be a 2013-as évre.

Azzal folytattam, hogy a KMOSz állitása szerint 65 régi és két új (2014.) tagszervezetük van, de megbizható információim szerint nagy részük sohasem tartott szavazást. Többek között a 21 magyar szervezetet összefogó Montreáli Magyar Bizottság (MMB) sem, sőt tagsági díjat sem fizettek a KMOSz-nak, tehát az alapszabály szerint nem is lehetnek tagok.

Eddig jutottam el, amikor a KMOSz alelnöke, aki egyben az Ottawai Magyar Ház alelnöke is, leállitott – annak ellenére, hogy a Magyar Ház Elnöke vezette le a taggyűlést, az alelnöknek nem lett volna joga beleszólni. Hiába kértem, hogy hadd fejezzem be a beszédemet, nem sikerült.

Ezután elkezdödött a szavazás. Amig a szavazatokat számolták, beszélgettem a KMOSz elnökével, aki bevallotta, hogy igazam van, valóban nincs annyi működő tagszervezet, mint amennyi a honlapon szerepel. Ami az MMB-t illeti, ők 21 dollár tagsági dijat fizettek be, de a KMOSz nem tudja, hogy a 21 MMB alá tartozó magyar szervezetnek egyenként hány tagja van.

Megemlitettem azt is, hogy a katolikus egyházak semmiféle szervezetbe nem léphetnek be, a torontoi és montreali katolikus egyházak mégis KMOSz tagként szerepelnek a listán.

Az elnök úr azt is bevallotta, hogy csak EGY KMOSz tagszervezetnek adtak egy olyan listát, amelyen feltüntették, hogy melyik tagszervezet fizette be a KMOSz tagsági díjat és mennyit. Ezt az információt sehol máshol nem tették közzé.

Összefoglalva: a KMOSz tisztában van azzal, hogy nem tartja be a saját szervezete alapszabályában foglaltakat, sőt ellenkezőleg – szabálytalanságok és tudatos ferditések árán is – saját statisztikájának a szépitése érdekében manipulál a nem létező számokkal csak azért, hogy kivülről nézve sokkal nagyobbnak, erősebbnek és fontosabbnak tűnjön, mint amekkora valójában, és közben attól sem riad vissza, hogy a saját tagságát félrevezesse.

Vass Magda

A kis helyi történet messzaható tanulsága az, hogy összefogással, jó szervezéssel, akarással és főleg szavazatokkal le lehet győzni a kétharmadot is!

A KMOSz alig burkolt célja a fideszes pártpolitika érvényesítése a kanadai magyar közösségekben.

Ez a vereség nyilván nagy pofon nemcsak a KMOSz vezetőségének, amelynek székhelye éppen Ottawában van, de Pordány László nagykövet úrnak is, aki február végén úgy nyilatkozott a Kanadai Magyar TV-nek, hogy “ittléte óta az az egyik legnagyobb eredménye, hogy megalakult a KMOSz” (A teljes intejú itt található.).

Milyen okok vezethettek a KMOSz bukásához?

– A bemutatkozó beszédben elhangzott igéretek nagy részét nem sikerült teljesiteni.

– Elejétől fogva tagadták, hogy politizálnának, helyette a “nemzetpolitika” szót használták, ami szerintük nem számit politizálásnak. Az Alapszabályban 30 évig benne volt, hogy a Magyar Házban politizálásnak helye nincs. Ezt a tételt a KMOSz egyik alelnöke, aki egyben a Magyar Ház alelnöke is, kivetette az új alapszabályból.

– Nem találtak megoldást arra a problémára, hogy aki nem szeretne tag lenni, hogyan tudna kilépni a KMOSz-ból anélkül, hogy közben azért a magyar házi tagságát ne veszitse el. Ezért többen inkább kiléptek a Magyar Házból.

– A két szervezet vezetőségében kialakult összefonódások következtében felülről kényszeritettek programokat a Magyar Házra.

Nyilván a KMOSz vezetősége is levonja a maga következtetéseit és alapvetően más okokkal magyarázzák a fiaskót, de ez már legyen az ő gondjuk!

Reméljük, hogy a megosztott Ottawai Magyar Házba visszatér a béke és a nyugalom, legalábbis egy témával kevesebb lesz mostantól, ami vita tárgyát képezheti és szép lassan lecsillapodnak a kedélyek. A tagoknak is jó lecke volt arra, hogy máskor jobban gondolják meg, mibe lépnek be.

Az Ottawai Magyar Ház tagja

“Be kell vallani, hogy van egy kb. 20-25 félrevezetett ellenzője a KMOSz-nak az Ottawai Magyar Házban, akik nem hisznek abban, hogy érdemes más kanadai magyar szervezetekkel együttműködni, s akik a hírek szerint egy nem nyilvános gyűlésen egyeztették stratégiájukat az éves közgyűlés előtt pár nappal. Éppen ezért Feszty Dániel, a KMOSz elnöke, még az ülés elején kérte, hogy a szavazás előtt 5-7 percben ismertethesse a KMOSz valós eredményeit, amely után az ellentábor is meghallgattatott volna. De a tagság az idő előrehaladta miatt úgy döntött, hogy ne legyenek “kortesbeszédek”, s hogy rögtön kezdjük meg a szavazást. Ezt Feszty Dániel elfogadta azzal a feltétellel, ha egyik fél sem kap szót a szavazás előtt. Ennek ellenére Gábor Áron elnök – aki már tavaly decemberi megválasztásakor egyértelművé tette, hogy nem támogatja az Ottawai Magyar Ház KMOSz tagságát – megadta a szót az ellenzők egyik szószólójának, Vass Magdának, a helyi magyar TV szerkesztőjének, akinek beszédje végére a hangulat viharossá vált, s aminek végén megindult a tömeg szavazni. Így történhetett meg, hogy a szavazás előtt csak azok véleménye hangozhatott el, akik ellenzik más kanadai szervezetekkel az együttműködést, azoké pedig, akik ez mellett vannak, nem”–írt a KMOSZ az “összeesküvésről”, aztán félnappal később ismeretlen okok miatt eltüntették ezt a paragrafust közleményükből.

Az Ottawai Magyar Háznak jelenleg összesen 171 tagja van és ebből csupán 80 jelent meg az éves közgyűlésen. Végül csak 44-en támogatták a KMOSZ-hoz való csatlakozást, 23-an ellenezték és 7 tag érvénytelen szavazatot adott le. Roppant feszült hangolatban folyt a KMOSZ csatlakozás megvitatása, a bukott csatlakozási szavazás eredmény kihírdetése után pedig a csatlakozást támogatók a szavazólapok újraszámolását kezdeményezték, de második nekifutásra sem változott az eredmény. Feszty Dániel, a KMOSZ elnöke is jelen volt a közgyűlésen és a csatlakozás mellett érvelt. Feszty Dániel egyben az Ottawai Magyar Ház korábbi kulturális igazgatója is volt és erőteljesen érvelt amellett, hogy a Ház szervezetileg is csatlakozzon a KMOSZ-hoz. A három órás közgyűlés negatív hangulata, az ellen- és érvénytelen szavazatok magas száma, illetve a távol maradt többség mind jelzi, hogy mennyire megosztotta a helyi közösséget ez a téma.

Ottawai Magyar Ház

A Kanadai Magyarok Országos Szövetsége egy jobboldali-kötődési, a Fidesz-KDNP kormány mellett elkötelezett országos szervezet, melynek alelnöki korábban a Civil Összefogás Fórum (CÖF) által szervezett Békemenet érdekében gyűjtöttek támogatókat Kanadában. Mint ismert, a CÖF egy álcivil politikai szervezet Magyarországon, mely eddig 570 millió forintot költött az ellenzéki politikusokat lejáratni hivatott kampányára.

A KMOSZ legutóbbi, Torontóban rendezett 1848-as rendezvénye is botrányba fulladt. Az éppen Magyarországról Kanadába látogató Halász János államtitkárt és a vele tartó magyar diplomatákat hozták roppant kínos helyzetbe, miután nyilvánosan, a kormánypolitikus jelenlétében szellőztették meg a KMOSZ helyi ellentéteit a Kövér László fideszes házelnök által támogatott riválisukkal, a Kanadai Magyar Kulturális Tanáccsal. A fideszes államtitkár úgy hagyta el a termet, hogy nem volt hajlandó átvenni a KMOSZ-os szervezőktől a neki szóló ajándékot.

Míg Torontóban két jobboldali magyar szervezet versenyzik a kormánypárt és a magyar állam figyelméért, elismeréséért és kegyeiért, addig Ottawában inkább biztonságos távolságot tartana mindettől a helyi közösség egy jelentős része. De ez nem tántorította el a KMOSZ vezetését. “Nem kell elkeseredni: meg fogjuk találni a módját annak, hogy az ottawai magyarság többsége, – akik hisznek abban, hogy érdemes összefogni és együttműködni más kanadai magyar szervezetekkel és akik száma szerintünk messze túlmutat azokon, akik itt maradtak a szavazás végére, – megfelelő képviseletet nyerjenek a KMOSz-on belül. Több lehetőség is van erre és amint letisztulnak a lehetséges megoldási módok, értesíteni fogjuk a közvéleményt”--jelezte Feszty Dániel, a KMOSZ elnöke.

Ezek szerint várhatjuk a folytatást, meg esetleg a további “összeesküvésekről” szóló híreket a kormánypárttal kapcsolatot kereső kanadai magyar szervezettől.