“Három pestisvész és négy földrengés sem okozott volna nagyobb kárt a magyar agráriumban, mint a jobboldal. A falusi lakosság lelkes közreműködésével játszották át a teljes életüket az “oligarcháknak”. Maradt néhány téesz néhány makacs,”

Ha igaz, amit a jobboldalról írsz, akkor a ballib pártok miért szavazták meg ezeket a törvényeket? Illetve a Horn-koalíció miért nem csinálta vissza? 1993-ban hoztak olyan törvényt, ami végleg betett a tsz-eknek. Miért nem vonta vissza a Horn-kormány?

Köztudott, hogy a leglelkesebben a volt agronómusok és tsz-elnökök hordták szét a tsz-t. Biztos volt a falusiak közül is, aki örült a régi-új tulajdonának. De arra nyilván nem számítottak a kisgazdák, hogy a családi gazdaságok háttérbe lesznek szorítva. Ugyanis a propagandában sokáig hitegették a falusiakat, hogy végre ők kapnak majd kedvezményeket. Legutoljára a fidesz, 2010 előtt.

Tehát honnan veszed, hogy a falusiak lelkesek voltak a tsz-ek szétverésén? Inkább fanyalgással fogadták azt vidéken, ahogy a felszerelést kiprivatizálták maguknak a volt párttitkárok.
1993-ban megszavazták azt a törvényt, hogy tsz nem vehet magának élelmiszer feldolgozó üzemet. Persze, hogy ezután nem kaptak hitelt a bankoktól. Ez jelentette a végét a tsz-nek (ami akkor már önkéntes társulás volt), nem a föld “széthordása”.

Lsd. Kovách szociológus hiteles, adatokkal alátámasztott könyvét, ha nekem nem hiszed. Az a szomorú, hogy a szektás mszp majd DK tagoknak a tudós az hülye, mit okoskodik? Nektek az a szent, amit Horn vagy most Gyurcsány mondott.

“Bérelt földdel se lehet állatot tartani biztonsággal: mennyi lesz a bérleti díj jövőre, nekem adják-e bérbe a tulajdonosok, vagy másnak?”

Ismétlem: a mai kis és közép mezőgazd. vállalkozóknak a tulajdonában van a föld!

Tehát nem azért nem kapnak hitelt, mert bizonytalan lenne a bérleti joguk! Ez legfeljebb a demokratikus pártok által idehozott német cégeknek okoz fejtörést.

A magyar gazdák nagy része azért bukott meg, mert a bankok a Csányi-féle birodalmakat részesítették előnyben. Mert nekik könnyebb volt hitelezni. Az állam is garantálja, hogy a “zenélő tehenészet” ne menjen tönkre.

De ha egy mai nevén “tész” tönkremegy, az senkit nem érdekel. Pl. ismerek olyan fiatal gazdát, akinek a lakása is ráment arra, hogy bebukott a tész, és nem fizetett a vásárló. Leszállhatnál már a gazdákról.
Ha te annyira baloldali vagy, aminek hirdeted magad, akkor elgondolkodhatnál. Mennyire etikus, hogy te itt a nagyvállalkozókat véded körömszakadtáig? És a kisebbeket meg leszólod, lecsepülöd állandóan.

Menjél Amerikába, ha annyira megalomániás vagy! Meglátjuk, hogy ott a vadkapitalizmus hazájában mikor kapnál olyan jó nyugdíjat, mint itt a szocialista kisnyugdíjasok Kánaánjában!
Természetesen, tisztelet a kivételnek! Vannak nyugdíjasok, akik aggódnak a fiatalokért, és nem a politikusok s.ggét nyalják!

“és a háztájiban nem lehet megtermelni az összes szükségletet: legalábbis nem ehetsz minden nap húst, (ha akarsz), mert nem kapni.”

A hetvenes években sokat javult a lakosság étrendje, sokkal több volt a hús és húskészítmény, mint előtte. És ha ma lennének kimutatások, akkor valószínűleg ma rosszabb lenne, mint akkor.

A vidéki nép ma rosszabbul él, mint a Kádár-korban. A legszegényebbek már csirkét sem tudnak tartani, elveszett a tudás. Ezért lett botrány a Hegedüs Zsuzsa-féle kisállat osztogatási programból is (megették a kis állatokat vagy eladták vagy elhullottak).

Persze, ha ezeket az embereket felszívná az ipar és a szolgáltatások, nem lenne semmi baj, mert megvennék a fizetésükből. Már ha telne rá belőle …

“Bérelt földdel se lehet állatot tartani biztonsággal: mennyi lesz a bérleti díj jövőre, nekem adják-e bérbe a tulajdonosok, vagy másnak?”

Nem egy embert ismerek, aki a Kádár-korban hízókat nevelt a háztájiban leadásra. Manapság meg üresen állnak az ólak az ilyen porták végében. A magyar lakosság szegényebb része (a kétharmad) meg olcsó virslit eszik, ami ki tudja honnan érkezik az országba, milyen alapanyagból. Illetve sok ezren a segélyes falvakban segélyből élnek generációk óta, azt se tudják hogy kell disznót és tyúkot tartani? Újra fölteszem a kérdést: mitől jobb szerinted a mai rendszer?
Mitől volt rossz a régi, amit te annyira szidsz, pedig te köztudottan gyakran megvéded itt a Kádár-kort az állítólagos értékei miatt?

Egy magyarázat létezik: mostanában azt szajkózod, amit Horn, majd Gyurcsány pártjában fölcsipegettél.
És nem azt mondom, hogy nem gondolkodsz önállóan. Én arra célzok, hogy mindig csak egy helyről szerzed be az információdat.

“Nem éltél az ötvenes években: városon jó, ha hetente érkezett valami a henteshez.”

Az ötvenes években a termelés visszaesését több tényező okozta, de nem az, amire te sandán célzol. (Ti. a kisgazdaságok megszaporodása az 1945-ös földosztás után.)

Amiről te írsz, azt a Rákosi-féle sztálinista vidékpolitika okozta. Ezek többek közt pl. erőszakos kolhozosítás, a kulák üldözése, az erőltetett iparosítás a mezőgazdaság rovására. Sokszor beírtam már, erről írta Nagy László a Gyöngyszoknya c. nagy versét.

Adok néktek aranyvesszőt c. kötetében így emlékszik (Életem):
“1949-ben Szófiába kerültem írói ösztöndíjjal, hogy a nyelvet megtanulva fordítsam a bolgár költészetet. Ott éltem másfél évig. Hazatérve mást láttam, megdöbbentem, leszegényedve az ország, a mezőgazdaság tönkrement, az egyéni gazdaságok kifosztva. Az állatállomány teljesen lecsökkent, már vitték az anyakocákat is beszolgáltatásba, az előhasi tehénkéket is. Láttunk, láttam egy szomorú, tragikus rablógazdálkodást. Az 56-os dráma akkor kezdődött: Kezdetben azt gondoltam, hogy nézőpontom rossz, s nem okoltam a felső vezetést. Kiderült, hogy a fejétől romlott meg az ország élete. Költészetemben ez úgy jelentkezett, illetve csak jelentkezgetett, mert teljes habozás volt az 52-es év számomra – felemás költészetet írtam, nagyszerű eredményekről, de a rosszról is. Az Aszály című versem, amit otthoni élményből írtam, arról szólt, hogy itt már nagy baj van.”

Nem tudom ki az, akiről írsz. De jellemző, hogyha nincs érved, akkor személyeskedsz.

Gáza, neked mi közöd a földhöz? Te a levegőben repülő gépeket tervezted, legalábbis addig, amíg nem lett belőled unatkozó nyugdíjas …

Bocs, de szerintem itt én vagyok, akinek van elképzelése a nagyüzemről és a kisüzemről, és ezt bizonyítékokkal alá is támasztottam. És nem az aktuális pártomnál felcsipegetett jelszavakat írom.

1. Nem bizonyítható, hogy csak a nagyüzem folytat fenntartható gazdálkodást, és hogy a kisüzem ne lehetne gazdaságos.
Lsd. pl. a Csányi cikket: a húsipari cég nem kap elég disznót Magyarországon! Érdekes, az általad annyira lecsepült “háztáji” korszakban húst ettek hússal az emberek, mert több millió sertést tartottak a falvakban! (A hetvenes évekről beszélek!)
Viszont én nem érveltem kizárólagosan egyik gazdálkodási forma mellett sem!

2. A szocializmusban európai színvonalú volt a mezőgazdaság. Ez talán annak is köszönhető, hogy kombinálták a nagyüzemi termelést a “háztájiban” végzett kisüzemi módszerekkel.
Emellett garantált volt a felvásárlás az állam által, ezt bizonyítja Kovách Imre A vidék az ezredfordulón c. könyvében. Az állam garantálta a felvásárlási árat, míg a mai időkben a kisgazdáknak hatalmas kockázatot kell vállalniuk, mert nem biztos a felvásárlás.
Teljesen értelmetlen, amit a földbérletről írsz. A szocializmusban nem volt tulajdonban a háztáji föld! Manapság a kisgazdának tulajdonában van a földje, éppen a kárpótlásnak köszönhetően!
Csakhogy azért nem kap hitelt, mert a bank kockázatosnak véli, hogy miből tudja visszafizetni! Lsd. Kovách könyvét. Erre lett volna megoldás pl. az önkéntes szövetkezés, amit se Antallék, de az általad sztárolt Horn-kormány se erőltetett.

3. Egy embertől, aki itt köztudottan ki szokott állni az előző rendszer állítólagos értékei mellett, elég furcsa, ha pont a mezőgazdasági résszel nincs tisztában. Inkább azt szajkózod, amit Horn óta felcsipegettél a jelszavakból?

4. Elég nevetséges, hogy miután 2 újságcikket, 1 könyvet és egy közismert tapasztalatot hoztam föl példának, még nekiállsz gúnyolódni! És tőlem követeled az érveket? Te mivel érvelsz, azon kívül, hogy a neoliberális szektád jelszavait ismételgeted, mint a papagáj?

(Ne is válaszolj, csak költői kérdés volt..)

“Ezt nevezik feudál-kapitalista szemléletnek.”

Szerintem az a feudál-kapitalizmus, mikor ugyanaz az érdekkör akarja lefölözni a mezőgazd. és az ipar hasznát. Ez a Horthy-korban nem sikerült se a keresztény arisztokráciának, se a zsidó nagytőkéseknek.

Az 1989-es rendszerváltás “eredménye”, hogy az oligarchák mindent vittek.

A másik, hogy szerinted “föld alapú” a gondolkodás nálunk, de bezzeg a haladó nyugati szemlélet az iparban meg a tudományban gondolkodik. Ebből rögtön kiderül szennyes gondolkodásod, miszerint szembe kellene állítani ezt a kettőt.
Nyugaton ez nem így van. Pl. Kovách Imre szerint a skandináv országokban megbecsülik a vidéki népességet, és nagy szerepük volt a modern kultúra és a demokrácia kiépülésében!

Ez csak a kelet-európai “elitek” gondolkodásmódja, hogy a vidék az elmaradottság szimbóluma, és akadálya lenne a fejlődésnek (nem pedig motorja).

Még annyit, hogy te vagy nem ismered a szocializmus történetét, vagy szándékosan ferdítesz!

Pl. a sertéságazat a következőképp működött a Kádár-kori mezőgazdaságban. Sokan hizlaltak otthon több disznót, mert garantált volt a felvásárlás, és mert a tsz biztosította az olcsó takarmányt!
A szocializmusban kombinálták a nagyüzemi és a kisüzemi gazdálkodási formát.

A rendszerváltás után meg drasztikusan visszaesett a sertések száma. Na, melyik volt fenntarthatóbb gazdálkodás?