Török Sándor író (1933, Baumgarten-díj, 1938 Petőfi Társaság tagja).

A Zsidó Tanácsban a konvertiták képviselője volt, özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatta a kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát. Török Sándor a háború utolsó hónapjait Nagy Emilék kissvábhegyi házának rejtekén vészelte át, amit részletesen leírt Egy kis kertet szerettem volna c. emlékirataiban és a Titokzatos utazások című regényében.

Nagy Emil úgy tudom, hogy miniszter volt valamelyik kormányban, Tüdős Kláráék meg többek közt Apró Antalékat bújtatták. Szerintem inkább Budapesten volt jellemző az embermentés, sőt a befolyásosabb emberek több mindent tehettek.

Hjakérem, igy működik a kisgömböc. Egyszermegmajd kipukkad és a bélsár mindenfelé széjjelterjeng.
Akkor meg azzal lesz a probléma.

Nem lesz már itt normális élet soha… 🙁

Pont a másik topikjában fejtegettem a minap, hogy Wallenberg a magyar hatóságok normálisabb embereivel működött együtt! Még a Világ Igaza címet is megkapta egy embermentő nyilas, Szalai Pál.

Erről beszélek. A névtelen “senkik” többet tettek, mint a valakik. A cikkbéli példa viszont azt mutatja, hogy a “valakik” között is vannak olyanok – már ahol – akik túl tudnak lépni a partikuláris érdekeiken és a morális szempontok válnak elsődlegessé számukra.
Ez hiányzott a 20. század Magyarországából, s ami a tragikus: nem attól függött, éppen milyen rendszer van hatalmon.
Könnyű önmagunk előtt megindokolni, hogy valamit miért nem tettünk meg. Sokkal könnyebb, mint érvelgetések helyet a helyeset cselekedni. Persze utóbbihoz kurázsi kell.

Bevezető soraira:
Az Édesanyám ember mentő volt, és sok névtelen magyar még, akik zsidót mentettek és bújtattak.
A kormányba a németek németbarátokat akartak és tettek is.Ha azt hiányolja.
1957 -ben meg az ország java már elhagyta hazáját és csak Kádár és emberei tudtak ott lenni.

Elhiszem, hogy sokan voltak. Ma is sokan vannak, olyanok, mége ezen a fórumon is, akik Kádárt sírják vissza, a népi demokráciát és az elvtársozást-

Már semmi nem számít ennek a legyávult, önmagából kifordult mogyori népnek.

Én inkább arra tippelnék hogy a sokember azért ment ki mert örültek hogy talán vége lesz a rákosi-féle rémuralomnak illetve az ’56-os terrornak.

Békét akart budapest népe. Ezért mentek ki.

Sajnálom az elpusztultakat, de az ’56-os forradalom nemcsak róluk szól, hanem az országot sztrájkkal megbénító munkástanácsokról is, és a sztálinisták bukásáról. Ha a mostani helyzetet nézzük, én is bárkit Gandhi-féle mozgalmakra biztatnék, ha megkérdezne.

Nem volt mindenki Andy Vajna a disszidens kamaszok közül, és ez a mai kivándorlóknál is így van! Én is ismerek olyat, aki ’56-ban ment ki, és idegenlégiósnak állt. A történészek szerint több ezren voltak ilyen kamaszok, az amerikai hadseregben is.