Úgy látszik, különböző forrásokból vesszük az információinkat. Wass “háborús bűneivel” kapcsolatban találtam egy összefoglaló cikket, benne az alábbi idézettel: http://www.deol.hu/main.php?c=11748

“…A fő konfliktusforrás, ami miatt a román tanúk többnyire ellenszenvvel beszéltek a két Wassról, az 1923-as román földosztás volt, melynek során román parasztok részesültek a Wass család birtokaiból…”

Csak megemlítem, hogy Nyírőt nem védtem volna. Ahogy azt is megemlítem, hogy nyilvánvalóan pozitív, sőt kimondottan legendás embermentők is áldozatul estek a sztálinista koncepciós eljárásoknak. Lásd Wallenberg.

a svábok kitelepítése egy szégyenletes cselekedet volt, ne feledjük, hogy kik tették és miért. A románok viszont az alkotmányukban szereplő egységes és oszthatatlan szuverén nemzetállamot akarják megteremteni, a kisebbségek felszámolásával. Egyszerűen nem értem, hogy hogy mondhat olyan tévedéseket (most teszem magam, hogy elhiszem, hogy tévedett), mint:

“Lajos, a románok az Ó-Romániában élő zsidók életét megkímélték.

Így a Dél-Erdélyben élő jelentős részben magyar ajkú zsidóság is megmenekült a haláltól.”

Tessék utánaolvasni, van anyag róla: http://www.bc.edu/content/dam/files/research_sites/cjl/pdf/IuliaPadeanu_The%20Holocaust%20in%20Romania.pdf

Nem érdemes nyilatkoznia olyasmiről, amit nem tud. Az csak önt hitelteleníti.

Szerintem, nézz utána, mikor voltak azok a magyar katonák által elkövetett atrocitások, amelyek hátterében a román hatóságok az írót és az apját “sejtették” felbujtónak. Észak-Erdély átmeneti visszacsatolását követően a Wass család gyilkosságok nélkül is visszakapta volna a korábban elvett birtokait. Vissza is kapták. Nagyon lealacsonyító lett volna számára egy ilyen brutális és értelmetlen családirtó bosszú. Simán lehettek más ellenségei is annak a román papnak.

Mellesleg érdekes dologra hívtad fel a figyelmem. Eddig bele se gondoltam, hogy a németek már a hivatalos megszállás előtt is megtették, hogy nyíltan betelepedtek cenzúrázni egy magyar szerkesztőségbe. Ezek szerint – ki tudja menyire – már korábban is meg voltunk szállva. Nem semmi.

A fejével voltak komoly bajok, de a fidesz ennek ellenére kötelezővé tette a műveit az iskolákban, és saját kezűleg koszorúzzák a szobrait fideszes politikusok.

Így a Dél-Erdélyben élő jelentős részben magyar ajkú zsidóság is megmenekült a haláltól. A szászok elüldözését a szemükre lehet vetni, de akkor tegyük hozzá, hogy a magyarok ugyanezt csinálták a svábokkal. Erdély aranykora az oszmán fennhatóság alatt volt, a Magyar Királyság csak károkat okozott neki. Szerinted lehet, hogy nevetséges Erdélyről lemondani, szerintem nem. Jézus is azt mondta, hogy aki “elveszíti az életét, megtalálja azt”.

a zsidókat nem engedte ki a németbarát Románia, helyben nyírták ki őket. Ettől volnának ők jobb gazdák? Magyarországra 1944-ig menekültek a zsidók, majd a német megszállást követően, a nyilasok bábkormányát hatalomba ültetve elkezdődött a zsidóellenes terror. Horthy cselekedhetett volna jobban is, bár az is igaz, hogy utólag könnyű okosnak lenni. Antonescu sokkal megbízhatóbb volt Hitler számára, pontosan a zsidó kérdésben tanúsított stréber magatartása miatt. Hogy a magyarok lettek volna a legrosszabb gazdái Erdélynek? Évezredig egymás mellett tudtak élni a különböző nemzetiségek. A románok száz év alatt felszámolták a zsidóságot és a szászságot. Erőszakos asszimilációjuk mai napig tart, a magyarellenes Eminescu-nak a Scrisoarea III.-a című uszító művét általános (!) iskolában tanítják, de rengeteg példát tudnék sorolni. Arról pedig, hogy mennyire jobb gazdái a románok Erdélynek az etnikumok elleni véres és puha népírtásokon kívül felhozható az, hogy az egykor virágzó városokat hagyják lerohadni, sok helyen még a magyar királyi vasutakat használják. Mint ahogy korábban mondtam: nem árt tájékozódni az erdélyi helyzetről, mielőtt a magyarokat a legrosszabb gazdának nevezzük. Erdély akkor tudott fejlődni, amikor Magyarországhoz, esetleg az Osztrák-Magyar monarchiához tartozott, meg akkor, amikor független volt. A román haramiaállam nem jó Erdélynek és erre bizonyíték, hogy maguk a románok is meglepően magas arányban szeretnének függetlenedni Romániától. Az egyenesen nevetséges, hogy azért ne akarjuk Erdélyt Magyarország részeként látni, hogy a románok se akarják ugyanezt. A Kárpátokon túli románság Erdélyt Románia részeként akarja látni, hisz belőle élnek és ez teljesen független attól, hogy a magyarok vissza akarják-e állítani a történelmi határokat valamikor a távoli jövőben, avagy sem.

Geyza, szeretne Románia olyan rosszul állni, mint Magyarország. A magyar anyanyelvű önmagát románnak tartja?

Talalom,
“nem vagyok esztéta”
Látszik 🙂

Figyelő,
szerintem azokat a kritikákat lehet komolyan venni, amelyek elmondják, hogy melyik művel mi a baj. Erősen kétlem, hogy azok a baloldali barátaink, akik Wass Albertet közepesnek, gyengének, vagy gyenge közepesnek tartják elolvasták Wass Albert összes művét, már csak azért is, mert világnézetükbe nem illik be Wass életműve. Ízlések és pofonok. De ha nem olvasták el Wass összes művét, vagy legalább egy nagyon nagy részét, akkor nem tudják hitelesen kritizálni a Wass összest. Én nem olvastam Spíró összes művét, így csak azokról a műveiről beszélek, amiket olvastam. Eszem ágában nem lenne felvetni, hogy a magyarellenességtől fröcsögő Jönnek c. verse, vagy szélbalos nézetei miatt cenzúrázni akarjam. Például ez a Talalom által ajánlott Fogság érdekesen hangzik, lehet, hogy jó mű. Nem tudom.

2016 január 14
2:14 du.
Mégis, hány könyvét olvastad már el Wass Albertnek? És melyiket?
Csak úgy érdekel

Én nem mondom, hogy a díjazók nem tévedhetnek, de a rajongóknak úgyis hiába beszélsz. Nem lenne itt gond, ha a fidesz nem csinált volna neki országos kultuszt!

“Likasszák már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat.
Mert elfut a víz és csak a kő marad,
de a kő marad.

Bajorerdő, 1948.”

Janim. Mo csak 41-ben lépett be a háborúba. Negyvenben (valamikor augusztusban) a második bécsi döntés értelmében MO visszakapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet.
A gyérszámú katonaságot nem magánházakban, hanem a kivonult román katonaság táboraiban helyezték el.
Komolyabb haderőt csak 42 októberétől telepítettek arra a környékre.