2015 augusztus 26
4:48 du. Én csak válaszoltam.
Horthyról sem volt szerintem.

2015 augusztus 26
4:06 de.
Csak most vettem észre, hogy ezt nekem címezte.
A MONTREALI antólógiát, “Mozaik, Mosaic, Mozaique címen, három nyelvn adtuk ki. Ti. három nyelvű rövid cikkek, elbeszéléseket és verseket tartalmaz. A magyar és az angol, francia nyelvű szöveget, a montreali magyarok festményeinek, rajzainak, szobrainak fényképei vállasztják el.
Igen, a Magyar Irodalmi Társaság 1986 -ban létesűlt, és 15 évig működött. Mikor is több tagunk meghalt közben, és a Társaság elnöke is más városba költözött. Két antólógiát adott ki a társaság, a Mozaikot 1993-ban, a másikat Visszatekintés-t 1996-ban,a magyar honfoglaslás emlékére.
A Mozaikot én szerkeztettem egyedűl. Elküldtem a Szécheny könyvtárba is.

Mi a fenét tud Ön Lezsákról ? Pusztán annak alapján nyilatkozik róla, és tartja intelligensnek, hogy elfogadta az Önök által felajánlott és megküldött “antológiát”?

Lezsák nem alapított könyvtárat – ahhoz azért több kell mind agyban,mind anyagiakban,sőt még intelligenciában is!

Tehát nem igazán érthető a talányos “könyvtárat biztosított” kifejezés, hacsak nem úgy, hogy a magyarországi könyvtárak felügyelete hozzátartozik (ilyesmiről ne tudunk) és mondjuk utasítja valamennyit, hogy ha a világban szétszórt magyarság tagjai közül bárki óhatatlan vágyat érez,hogy magyar területre jöjjön mert ott feltétlenül könyvtárba akar menni – akkor nosza olvasójegy, ill. tagsági igazolvány nélkül is engedtessék be oda!
Esetleg kijelöl egy adott könyvtárat Magyarország területén, ahova elsősorban a világban szétszórt magyarok léphetnek – ezzel is biztosítva nekik a helyet és időt – mindenki más csak akkor, ha ők már kitombolták magukat könyvtárilag! Bocsánat, de az Ön által írtakat nem lehet másként értelmezni!

Látható tehát, hogy a könyvtárbiztosítás nem különösebben nagy tett, tekintve, hogy a könyvtárak tagjának lenni ma nem megfizethetetlen és a közkönyvtárakat általában minden oda beiratkozott állampolgár igénybe veheti – ha nincs éves belépője, akár napi jeggyel!

A “felbecsülhetetlen irodalmi munkásságát” pedig Ön vajon minek alapján ítéli meg? Egyáltalán miért gondolja, hogy alkalmas Ön ennek megítélésére?

Lezsák irodalmi munkássága ugyanis minden csak nem felbecsülhetetlen: volt két verseskötete – mert hogy állítólag költő is – érdekelne hány példányban kelt el, hányan olvasták ? Ön tudja? Tehát, mint költő nem igazán értékelhető. Tud valami verset, gondolatot hozzákötni?

Pályafutását tekintve, volt segédkönyvtáros (talán innen a könyvtári kapcsolat – igaz, kicsit más viszonylatban) aztán volt képesítés nélküli tanító egy tanyai iskolában, majd elvégzett egy magyar-történelem szakos főiskolai képzést,onnantól ő a tanár úr!
Majd Lakiteleken ( vigyázat, nem …telepen!)ahol élt, műkedvelői szinten színjátszó – szakkört működtetett, gondolom a helyi és a környékbeli fiatalokból verbuvált csapattal!
Sem további képzések, magasabb stúdium, tudományos fokozat, sem nyelvismeret, publicisztikák stb nem rontják az önéletrajzát…
Pedig azon a poszton ahol van, kivált, hogy felbecsülhetetlen munkásságáról és intelligenciáról írnak egyesek, ez azért elvárható lenne – nem ?

Nos, Ön szerint melyik ezek közül a pótolhatatlan irodalmi munkásság? Ne jöjjön azzal hogy két amerikai- magyar kitüntetést kapott, mert pontosan tudjuk Ön is én is (de lehet hogy csak én ) hogy ez min alapul!
Önök ( amerikai magyarok) elszármaztak az óhazából és odakinn a kommunisták okozta sebeiket nyalogatva ( vagy vélt sebeiket) mindenkit aki nem volt MSZMP, vagy MSZP közeli,tehát nem Kommunista (?) azt jobbról jövőnek érzékelik – függetlenül attól, hogy itt már egy ideje nincs se jobb se bal, csak egy óriási katyvasz – de főleg a fejekben ! Úgy látom, ott sem más a helyzet!

Ennyi aztán már elég is Önöknek – hátha még árvalányhajas jó reggelt is kíván a harmatos muskátlis magyar hazából valaki, Önök már keblükre ölelik és rokonlelkekként tüntetgetik ki, hisz akkor biztosan nem kommunista!
Sajnos az a gond Önökkel – nincs egyedül ugyanis a műfajában – hogy valami oknál fogva megállt önökkel az idő, és képtelenek mást is ill. másként érzékelni dolgokat, mint ahogy itt hagyták X évvel ezelőtt!

Ez a kitétel kizárólag az Önhöz hasonló “turbómagyarokat” jellemzi – de őket aztán nagyon – míg tudván tudom, hogy élnek kinn másféle, és másként gondolkodó magyarok is – hála Istennek! Ők némileg másként fogalmaznak, másként éreznek, következésképp másként is alkotják a véleményeiket, de még az is lehet, hogy egyszerűen tárgyi ismereteik is vannak, miután nem zárták be a szemüket, fülüket a valós tények előtt.

Lezsák tehát klasszikus példánya a jókor volt jó helyen esetének: ha nincs a rendszerváltás, alighanem ma is a helyi művelődési ill. ma már korszerűbb nevén a Közösségi házban gyakoroltatná a francia királylány szerepét A Jancsi és Juliskából, ill. nyugdíjasként elkvaterkázna a lakiteleki kiskocsmában néhány “értelmiségivel” a reménytelen politikai és társadalmi életről – bár korántsem biztos, hogy ha nincs rendszerváltás akkor is olyan elviselhetetlennek érezné a nyomást, mely alatt sínylődnie kell!?
Sokan lettek nagyon bátrak – amikor már nem járt különösebb kockázattal!

Ám 1990-ben sok minden megváltozott, és a 2-3 vonalbeli (ahogy A.M.nagyon helyesen írta) Lezsák is úgy gondolhatta eljött az ő ideje: most vagy soha!

Csupa reménytelen, kisstílű pofa fedezte fel magában a markáns politikust, és mi is van akkor ha 4-5 magyar összehajol?
Jött Antall és még néhány elméleti szakember vélhetően jó és világmegváltó szándékkal de semmire nem elég politikai tudással , tapasztalattal és Lezsáknak onnantól nem kellett törnie, a fejét, hogy megél e majd a nyugdíjából – az elmúlt 25 évben pusztán azzal, hogy annak idején ott volt ahol volt, bedolgozta magát a “politikai életbe” – ha kellett sunyiba is átment, amikor veszélyben érezte a politikai létezését, és mint MDF alapító simán átnyergelt a Fideszbe, mikor úgy látta ott biztos amiért a másik “helyen” kockáztatnia kellene!

Különben sem viselte túl jól, hogy az MDF tagsága a 1998-as sikertelen választás után Dávid Ibolyát választotta elnökének. Megalakította tehát az elégedetlenkedők táborát azaz a “lakiteleki legényegyletet” és nyolcad magával úgy hagyta ott az MDF-tagságot, hogy hátra sem nézett!

Az 1993-as Horthy újratemetés nem tett jót az MDF-nek, sok egyéb mellett nagy valószínűséggel ez is hozzátartozott az 1994-es veszteségükhöz, de Lezsák valószínű ezt már végképp nem érzékelte, miután 2013-ban a H. temetés 20. évfordulóján külön beszédet mondott a kenderesi helyszínen, “bátor és méltó tettnek” nevezve az akkori újratemetést!
Tehát kedves Figyelő – magával ellentétben – nem csak hogy érdekli őt Horthy személye, hanem kifejezetten letette a voksát mellette!( próbáljon egy kicsit utána olvasni a dolgoknak, az sem ártana ha az előtt tenné mielőtt hozzászól valamihez )

Ha valaki,Lezsák egy született túlélő – kellően sunyi és kellően vastag a bőr a képén mindahhoz, hogy végrehajtsa amit a mindenkori kurzus várt és vár tőle, és bármikor bármelyik sorba beáll, ha az hoz valami talmi dicsőséget, vagy legalább valamit a konyhára!

Semmi mást nem akar mint élni, a tetejébe jól élni, látszólagos befolyással, fontos emberként – de sosem az élvonalban, mert ahhoz sem tudása, sem bátorsága sem karizmája, sőt alapvető felelősségvállalási szándéka sincsen.
Ennyire már ismeri magát, nem kockáztat ezt mondjuk a javára írom – menjen csak más elől, jó neki a második, sőt a harmadik sorban is – a lényeg, hogy ott legyen: mindig és mindenhol!
Ha az egy Horthy megemlékezés és méltatás, akkor ott !
Ám ott sem elsőként szólt: megvárta, míg nála fajsúlyosabbnak ítélt egyének megadják a zenei Á-t, aztán lett nagyon okos.