Próbálkozz Rogánnal, vagy Mészárossal..
Jobban jársz..

Annyi ellentmondásos, egymást cáfoló kormányzati nyilatkozat hangzik el a Quaestor-ügyben, hogy még a legjóhiszeműbbek is elgondolkodnak azok, vajon mi állhat még a háttérben, mi az, amit ennyire takargatni akarnak.

A gyűrűző botrány fejleményeiben tisztán látni akaró állampolgár mára eljutott odáig, hogy fenntartással kezelje mindazt, ami eddig hivatalos helyekből elhangzott. Sőt, a más forrásból származó új információkat is óvatosan fogadja. Vannak tények, amelyeket többé-kevésbé biztosnak tekinthetünk. Aztán vannak nyilvánvaló hazugságok, zavaros, kétséges értesülések. Végül pedig néhány rendkívül fontos kérdés, amelyek megválaszolása nélkül soha nem fogjuk megtudni, mi is történt valójában a Quaestor-ügyben.

Kezdjük a tényekkel.

– Tény az, hogy a Quaestor legalább hét éve piramisjátékot folytat a befektetők pénzével, ennek keretében 150 milliárd forintnyi hamis kötvényt bocsátott ki, és a tényleges kötvények mögött sincs megfelelő fedezet.
– Tény továbbá, hogy a cégcsoport több tucat, részben offshore vállalkozás bonyolult hálózata, melynek fő tulajdonosa Tarsoly Csaba. Az üzletember, aki kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkezik, mint azt számos – a kormányfővel és más prominensekkel közös – fotó mutatja.
– A közeli viszonyt jelzi az a tény is, hogy a Quaestor külföldi kereskedelmi kirendeltségeket, sőt vízumosztó irodát üzemeltethetett, ami igencsak bizalmi megbízásnak számít.
-Ugyancsak erre utaló tény, hogy a költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szellemével ellentétben több minisztérium és háttérintézményeik sok milliárd forintot bíztak a Quaestorra, sőt Szijjártóék még 72 milliárd forint névértékű állami részvényt is, amit a törvény egyébként tételesen tilt.
– Tény továbbá, hogy tették ezt annak ellenére, hogy a Quaestornál egy 2010-es, majd egy 2013-as központi vizsgálat olyan súlyos szabálytalanságokat tárt fel, amelyek jelezték a csalás és visszaélések lehetőségét. Ennek ellenére az égvilágon semmi nem történt, a vizsgálati anyagok eltűntek a süllyesztőben.
– Tény, hogy a csődhelyzet előtt egy nappal a külügy váratlanul kivonta érdekeltségei befektetéseit a Quaestorból, amit pénzben kapott meg, mint ahogy a hivatalos nyilatkozatok alapján az is tény, hogy ez mindkét részről szabálytalanul történt.
– Tény, hogy a cég bajairól a kormány közvetlen csatornákon keresztül is tudomást szerzett, lásd például Tarsolynak a kormányfőhöz írt levelét. Tény – bár ezt eleinte tagadták –, hogy ennek nyomán egy államtitkár leült tárgyalni Tarsollyal annak ellenére, hogy akkor már nyilvánvaló volt a 150 milliárdos csalás gyanúja.
– Tény, hogy az MNB emberei március 9-én megjelentek a Quaestornál, a nyilvánosságot viszont csak másnap tájékoztatták. Ennek kapcsán tény, hogy az MNB vizsgálatát az az alelnök vezeti, aki tavaly novemberben még 70 milliárd forintnyi újabb kötvénykibocsátást engedélyezett, holott akkorra már sok tízmilliárdnyi fiktív kötvény volt forgalomban. Sajnálatos tény, hogy ez a felügyeletet végző MNB-nek nem szúrt szemet, pedig a pénzpiacon már széles körben terjedtek a Quaestorral szemben óvatosságra intő hírek (E sorok írójának figyelmét is felhívták erre pénzügyes barátai.)
– Tény, hogy a súlyos csalás gyanújának bejelentését követően 17 napig Tarsoly Csabát ki sem hallgatták, sem őt, sem egyetlen munkatársát őrizetbe sem vették. Apróság ugyan, de tény, hogy a legfőbb ügyész lánya Tarsoly személyi titkárának élettársa, aminek nyomait egyébként megpróbálták eltüntetni a facebookról. Ugyancsak tény, hogy a Quaestor kommunikációs igazgatója korábban a Fidesz egyik tanácsadója volt.
– Sajnálatos tény, hogy a sokáig szabadlábon lévő Tarsoly időt kapott arra, hogy átrendezze a cégcsoport tulajdonosi viszonyait, legalább 57 milliárd forintot átcsoportosítson, magát és rokonait kivonni igyekezett a vezetésből és vezérigazgatóvá neveztek ki egy börtönviselt közmunkást.
– Végezetül tény, hogy Tarsolyt csak március végén helyezték előzetes letartóztatásba.

Eddig a sok oldalról megerősített, biztosra vehető tények. Ezek követhetőségét számos nyilvánvaló hazugság nehezíti, illetve próbálja elfedni.

– A fenti tényekből következően hazugság, hogy a kormány és a Fidesz nem érintett a Quaestor-botrányban.
– Hazugság az is, hogy az MNB jól látta el felügyeleti feladatát és mindent tőle telhetőt megtett. Ha ez így lett volna, már évekkel ezelőtt közbe kellett volna lépnie, megelőzendő a legalább 200 milliárdos kárt, és nem történhetett volna már a botrány kirobbanása után, a felügyelet szeme láttára vagyonmozgatás, tulajdonosi váltás és új vezető kinevezése.
– Orbitális hazugság továbbá, hogy a Quaestor azonnal öncsődöt jelentett: ez a mai napon jelent csak meg a cégközlönyben.
– Hazugság az ügyészség állítása, hogy egyrészt nem volt elég alap Tarsoly meggyanúsítására – mi az, ha nem a 150 milliárdos csalási gyanú? –, másrészt jogellenes lett volna előbb tanúként, aztán gyanúsítottként kihallgatni valakit. Poltéknál ez utóbbi bevett gyakorlat, lásd a politikai indíttatású ügyeket, arról nem is beszélve, hogy 17 napig még tanúként sem hallgatták ki Tarsolyt, akit egyébként azonnal gyanúsítottként kezelhettek volna!
– Nyilvánvaló figyelem elterelő hazugság a Fidesz részéről „szocialista brókerbotrányt” emlegetni. Verejtékes kísérlet erre egy sok évvel ezelőtti 17 milliárdos kölcsönt előhozni, amelyet a győri stadion építésére kapott a Quaestor. Egyrészt, mert az állítások ellenére a fedezet maga a stadion, másrészt a Fidesz vehemensen támogatta ezt, olyannyira, hogy kormányon még meg is toldotta a hitelt.
– A röhejes kategóriába tartozik az a vád, hogy még 1997-ben Princz Gábort sem tartóztatták le a postabankos botrány nyomán: maga a tény igaz, csakhogy ez már egy évvel később, az első Orbán-kormány idején történt…
– Végezetül vitathatatlanul hazugság a kormányzati nyilatkozatok nagy része arról, mikor és mit tudtak a készülődő Quaestor-botrányról, ki, mikor és minek alapján döntött vagy adott utasítást az állami pénzek kivonására. Orbán, Lázár, Giró-Szász, valamint a külügy és a földművelésügy ezzel kapcsolatos nyilatkozatai annyira ellentmondanak egymásnak, hogy valakik biztosan hazudnak – vagy ahogy a szóvivő mondta, rosszul emlékeznek –, mindenki maga döntse el, kire tippel.
– Tipp nélkül is hazugság viszont, hogy nem vesztek el állami pénzek, a Kereskedőház és a földművelésügy maga hozta ezt nyilvánosságra.

Jöjjenek a megválaszolatlan kérdések! A tények és a hazugságok hálója nyitva hagy számos alapvető kérdést, nézzük a legérdekesebbeket.

– Mekkora a tényleges kár: 150, 200, 300 milliárd? Milyen tényleges értékű vagyont sikerült lefoglalni? Az ügyészség bejelentése ugyanis a 160 milliárdról nem vehető komolyan, ez maximum a könyvek szerinti érték lehet, ami semmit nem jelent. Hová tűnt és mennyi a befektetők pénzéből?
– Mely politikusok és mennyit fektettek be a Quaestornál, és volt-e velük kivételezés, VIP-lista? Miért kerülhettek közpénzek, sőt részvények Tarsolyékhoz, és kik a felelősek ezért?
– Miért cselekedhetett szabadon Tarsoly 17 napig, az ország eddigi legnagyobb kárt okozó csalásának gyanújával a feje felett? Mely közszereplők vettek ki pénzt közvetlenül az összeomlás előtt és mennyit? Honnan származtak ezek a pénzek?
– Végül, de nem utolsósorban: miért hazudoznak össze-vissza kormányzati szereplők az ügyben?
– És a legfontosabb kérdés: mi az, amitől ennyire zavarba jöttek, amit ennyire takargatni akarnak?
(168 óra)

Jól értem? A pénzügyi felügyelet befektetési tanácsokat ad? Ráadásul azt, hogy a közpénzt ne az Államkincstárnál, hanem brókercégnél tartsák??!

A Törvényalkotási Bizottság hétfő este befogadott egy javaslatot az összegző módosító javaslatba, amivel együtt fogadták el a törvényt. A módosítás szerint:

“nem minősül szervezetnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013 . évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozása, amennyiben a pénzintézet tulajdoni aránya a szoros kapcsolatban álló vállalkozásban eléri az 50 %-ot.”
Gyakorlatilag tehát kihúzták a törvény hatálya alól azokat a brókercégeket, amelyek banki tulajdonban vannak.”

Talán kezdjük ott, hogy a liberális kormány hitelt folyósított, és nem mutyizott velük. A hitelfolyósítás időpontjában még nem volt problémás a cég. Úgy tudom, 2010-ben volt egy olyan vizsgálat amit a liberálisok indítottak, valamint ott már komoly hiányosságok kerültek napvilágra. Ennek kapcsán 2010 októberében bírósági határozat is született.
Nos a határozat betartásáról ami már a fidesz sara, nincs hír. Valamint egy akkor már kétes hírbe keveredett brókercégbe vitték az adófizetők pénzét.
Az öt éves időintervallum az ellenőrzésre nem azt jelenti, hogy addig nem ellenőrizhető, hanem annál tovább nem halogatható az ellenőrzés.

Na jó, én is Gyurcsány kottájából játszom!
http://a.disquscdn.com/uploads/mediaembed/images/1886/9342/original.jpg?w=600&h