2015 április 16.

Aprilis 16.-án nem lehet tárgyalás, a Bíróságok szombaton nem dolgoznak.HMMM??????

Április 16.-án (az Igazság Napján) 8.30-kor lesz Orosházi Ferenc tárgyalása, ahol ő, mint a Magyar Köztársaság állampolgára elutasította a bíróság illetékességét, mivel az a Magyarország nevű állam bíróságaként nevezte meg magát. A Magyarország nevű állam jogilag nem létezik (az előző bejegyzésemben leírtakból kifolyólag), ezért a bírósága sem létezik a magyar állam joga szerint.

A bíróságnak most azt kell bizonyítania, hogy illetékes bíróság, ehhez viszont be kell bizonyítania azt, hogy a Magyarország nevű állam jogilag létező állam, ami viszont nem lehetséges. Legfeljebb hazudni lehet ilyet.

Az igazság napját az Interneten élő közvetítésben lehet követni! A tehetitek, kövessétek az eseményeket, és tudassátok a kanadai magyarokkal az orbitális árulást, amit az országgyűlés 2011-ben a magyar nemzet ellen elkövetett!

Itt van az online közvetítés: https://www.youtube.com/embed/avwzQEylRj8?showinfo=0

MIÉRT ÉRVÉNYTELEN AZ ALAPTÖRVÉNY ALKOTMÁNYKÉNT?

Alaptörvény záró és vegyes rendelkezések 2:

Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.

1949. évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya

Alkotmány 19.§: (3) E jogkörében az Országgyűlés
a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát

Mit volt joga megalkotni? A Magyar Köztársaság Alkotmányát.
Ehelyett mit alkotott meg? Magyarország Alaptörvényét. Volt ehhez joga? NEM!

MIÉRT ALKOTMÁNYELLENES AZ ALAPTÖRVÉNY ALAPTÖRVÉNYKÉNT?

Mert az érvénytelensége miatt nem helyezi hatályon kívül az Alkotmányt, mint alkotmányt!

Alkotmány 77. § (1): “Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.”

Ezért nem helyezi hatályon kívül az Alkotmányt, mint alaptörvényt!

————————————————————————————————————–

MIÉRT ÉRVÉNYTELEN A MAGYARORSZÁG NEVŰ ÁLLAM?

Mert érvénytelen alaptörvénnyel hozták létre! Ráadásul nem jogfolytonos, tehát ÚJ államként, amihez a nemzetközi jog alapján csak népnek van joga. Tehát KÉTSZERESEN is érvénytelen!

Ezt erősítette meg két volt alkotmánybíró is: Vörös Imre és Bragyova András!

Noha belátható, hogy csak a megalapozott jogrendiségből következik ki helytállóan a megalapozott alkotmányosság és a megalapozott alkotmányosságból a megalapozott hatalomgyakorlás. Fordított sorrendben és szerződéses, megállapodásos viszonyok nélkül, a joggal való visszaélő áljogállamiság történik és ennek isszuk a levét 25 éve. –

Miért is érvénytelen a közjogi helyzet 25 éve?

Azért mert a történelmi tények alapján bizonyítható az, hogy a korábbi rendszer korifeusai és akik akkor mint ellenzéki szűk körök egymással egyezkedtek, úgy vezették be a jogrendet, hogy abba a magyar társadalom nem egyezett bele. Nem adta a hozzájárulását. – És emiatt azóta is egy a joggal visszaélő torz rendszer, áljogállam regnál egyfolytában. – Mivel hogy, 25 éve nincs is megalapozva a jogállamiság. Merthogy nincs Közmegegyezés, nem egyeztünk bele a jogrend alkalmazásába sem. Így nem is vagyunk igazolható jogviszonyokban. És nincs értékelhető jogalkotói jogalap. Vagyis illetéktelenül, joggal visszaélően történtek a felhatalmazások is. Így törvényen kívülre kerültek a politikai szereplők 25 éve folytatólagosan.

– Merthogy az van, hogy amikor meg sem egyeznek a társadalmi alanyok a jogalkalmazás kereteiben, garanciáiban, – és/de mégis a jog eszközével kényszerítik egymást kötelezettségek teljesítésére, – abszolút jogellenesen, – akkor nem kétséges az sem, hogy a joggal, mint eszközzel való visszaélés történik 89-90 óta egyvégtében.

Belátható, hogy a demokrácia és a diktatórikus joggal visszaélő jogrend alkalmazása összeegyeztethetetlen!

Tehát nem maradt más értelmes és jogszerű lehetőségünk, minthogy kimondjuk a 25 éves rendszer közjogi érvénytelenségét, és egyúttal a tényszerű jogállamot megalapozó Közmegegyezésre, társadalmi szerződés kötésre hívjuk fel embertársainkat.

Lásd bővebben: https://www.facebook.com/events/307310152808180/

1. “Nem beszél a Magyarország nevű állam közjogi érvénytelenségéről”
Aki a rendszerről, a választásokról, egyes rendelkezésekről, törvényekről, pártharcokról úgy beszél nyilvánosan, hogy nem említi “a Magyarország nevű állam közjogi érvénytelenségét”, az bizony elárulja a Magyar Köztársaságot, mert jog szerint érvényesnek feltételezi a NER-t. Ide tartozik sok politikus, köztisztviselő, köztük azok az alkotménybírák is, akik nem álltak föl helyükről, mikor az Alkotmányt kidobták az ablakon.

2. “Nem beszél arról, hogy “minden hatalom a népé””
Ez valóban kacagtató. Ugyanis nem csak az a kérdés, hogy kik alkotják a népet, hanem az is, hogy ki képviselheti, milyen megbízás alapján, és hogyan. Ez lenne a lényeg, ha köztársaság lenne. A köztársaság neve szerint a köz társasága, vagyis a népé. A “Népköztársaság” a nép szó hozzáadásával nem csak nevében, tartalmában is megrontotta.
Mégis a lényegről szól ez az észrevétel is, mert a köztársaság ellentéte a néptől független hatalom. A jelenlegi láthatóan arra törekszik, hogy fenntartsa és növelje függetlenségét. Ezért hamisítja a híreket, zárja el az információ csapjait, működteti a papagájkórust, fenyegeti ügyészséggel, adóhatósággal, de még utcai harcosokkal is a tiltakozókat, vegzálja a civil szervezeteket, kényszeríti hivatásrendekbe az elvben független és szabad polgárokat. Erről is beszélnie kell annak, aki a rendszerről nyilvánosan mond véleményt.