“Az ellenségem ellensége a barátom.”

Bár Orbán helyzete egyelőre lájtosabb,
röviden mégis így tudnám összefoglalni Orbán és Putyin EU-val és az USA-val szembeni spontán érdekközösségét. Írtam egy részletezőbb elemzést is, de nem tartom olyan érdekesnek, hogy közreadjam, hacsak nem külön kéred.

U.I.: Egy másik oldal egyik hozzászólójában Asher barátod vélted felismerni. Ha azóta még nem szóltak, akkor tőlem tudd meg, hogy még tavaly értesítette a fórum hozzászólóit a fia, hogy id. Asher Alexander végleg elment.

Biztos az is számít, hogy milyen nációk élnek a Krímben(többség orosz) és milyen bonyolult a történelmi háttere, de praktikusan (szerintem) az dönti el, hogy ki hova akar tartozni, hogy az oroszoknál 2-3 -szor magasabbak a fizetések és a nyugdíjjak. Valószínű, ez a szankciókat követően is így marad, mert Ukrajnának ezzel együtt is többe kerül a háborúzás. Mellesleg, ebben a meccsben én inkább Putyinra, mint Obamára és az Unióra fogadnék.

Kösz’ a történelmi ismeretterjesztés. Ha másért nem is, ezért érdemes ide járni. (A török szultán biztos magához nyúlt, mikor megkapta a kozákok válaszlevelét.)

“A lengyel politikai elit 2014 közepére azonban már kifejezetten azt gondolta, hogy Orbán aláfeküdt az oroszoknak. De ez csak akkor derült ki, amikor 2014 nyarán kitört a lengyel lehallgatási botrány. Az egyik ilyen lehallgatott, majd nyilvánosságra került beszélgetésen Wlodzimierza Karpinski lengyel pénzügyminiszter és Jacek Krawiec, a PKN Orlen, a lengyel olajtársaság elnöke többek között Orbán oroszbarátságát, valamint a Mol Zrt. és Hernádi Zsolt ügyeit taglalta.
Orbán úgy lesz*pta neki [Putyinnak], hogy bazmeg, feláll a farka tőle. Két atomreaktor Magyarországon, 10 milliárdos hitel az oroszoktól…
– mondta a lap szerint az olajtársaság elnöke, és ebben a hasonlatban nagyjából minden benne volt, amit akkor a lengyel politikai-gazdasági elit a magyar kormány külpolitikájáról gondolt. Ekkorra már tisztán látszott: lengyel-magyar barátság ide vagy oda, éppen a stratégiai kérdésekben – orosz-ukrán konfliktus, az oroszokkal szembeni uniós fellépés, az energetikai stratégia stb. – homlokegyenest máshogy képzeli el Budapest és Varsó a dolgokat.”

Egyrészt minden hosszú útnak van egy első lépése. Elindulni, azért, mert félünk lépni hiba. A gázt nem én hoztam fel azt hiszem. Ha igen, akkor is fenntartom, amit írtam.
Tapasztalata van, mivel a szenyvíztelepeken, hulladéktárolókon, vagy a bányákban elég sok tapasztalat gyűlt össze. A felszerelés kicsiben pedig nem nagy ügy. Nagyjából egy pálinkafőzde felszereltségi szintje….

Hülyeség, a lengyeleknek is szűksége van a gázra, de lehet ezt tisztességesen is seggnyalás-, és a saját országuk népére való hátrányok nélküli orosz kapcsolatokkal ezt véghezvinni. Ahogy Gyula Bognár is említi.
Németek is kapnak az oroszoktól gázt és akkor mi van? Mégse megy Berlinbe Putyin, mert nem kívánatos személy. Ettől még az üzlet az üzlet. Putyinnak arra kellett az Orbánnal való padló felmosása, hogy mutassa a világnak, lám van egy EU-s, NATO tag ország ahová betehetem a lábamat, ahol ócsárolhatom Európát és ez a Orbán gyerek nem védi meg a szövetségeit, mert fosik kinyitnia a száját. Erre kellett Putyinnak az Orbán találkozó és nagyjából ennyit is ér a világ politikájában Orbán.

Mit szól ahhoz, hogy a múlt rendszerben az idős pártvezetők közt szokásos volt a nyitott szájjal adott nyelves csók? 🙂 Kádár sok áldozatot hozott az országért. Vajon Orbán ugyanezt megtenné? 🙂

A fentiek közül a gázt meg lehet venni sok helyről, fillérekért, a többit sehol, még milliárdokért sem. Majd követelni fogják a mély-magyarok!