-Azt a tevékenységet amit havi 350 000 ft-ért végeznek, legyen az magyar nyelv vagy néptánc oktatás, stb, azt az emigrációban 50, 60, 100 éve önkéntesen végzik az itteniek, fizetés nélkül, munka vagy iskola mellett. Vajon mit csinálnak a kulturkövetek hétköznap?

-Ha hiány volt valahol: nem volt megfelelő magyar tanár, vagy néptáncoktató kellett, vagy egy müvészt vagy irót ki akartak hozatni, vagy akármi, ha ez fontos volt egy adott közösségnek, akkor összeálltak és összedobták a pénzt és kihozattak valakit. Ez már így megy évtizedek óta.

-A mai felgyorsult világban, ahol már minden elérhető, mindenröl lehet tudni, mégis miből gondolta a Magyar kormány hogy kulturköveteket kell küldeni az emigrációba, hogy hiány van? Csináltak egy piackutatást? Csináltak felméréseket? MEGKÉRDEZTÉK az emigrációs közösségeket hogy tulajdonképpen kell e valakit küldjenek? Nem lett volna hasznosabb Magyarországon belül, kisebb falvakba, településekbe küldeni bábszinházas, néptáncos kulturköveteket, olyan helyekre, ahol nincs erre pénz?

A válasz: NEM kérdezték, csak döntöttek.( Persze tudjuk, mi a valódi cél, de most tegyünk úgy, mintha nem a szavazatokról lenne szó….)

Én nem neheztelek maguk az ösztöndíjasokra: úgy mint itt néhány óhazában élő kommetekböl lehet olvasni, halvány gőzük sincs hogy miként folynak az emigrációban az ügyünk (úgy mint Répás Zsuzásnak sem): kijelentettek egy ilyen pályázatot, naivan gondolták persze, ennyi pénzért külföldre utazni hogy cserében hétvégenként besegíteni az itteni közösségbe? Miért ne? Jól hangzik. De ha már megszervezték (igy-úgy összecsapva) ezt a pályázatot, miért pont olyan helyekre küldtek kulturköveteket ahol nagyon sok magyar van és nincs szükség, mint pld Torontóba (kettöt) meg Clevelandba?

Egyébként egyetértek Puchert Jánossal is.