Sajnos senki nem tudhatja az igazságot ,vádaskodni lehet
de az nevetséges,hogy egy földhivatali dolgozó bármilyen
politikai indíttatásból földet,tulajdont juttasson
bárkinek is,mivel a földhivatal csak bejegyezhet,törölhet adásvételi szerződést követően!!!!
Még Lévai Anikó vagy akárki más sem képes ilyenre,ha igaz lenne az ilyen szándék……

Az őszirózsás forradalom az első világháború elhúzódása miatt elégedetlenkedő katonák és civilek utcai tüntetésekkel, felvonulásokkal és sztrájkokkal kezdődő felkelése volt Budapesten és a nagyvárosokban 1918. október 28-a és 31-e között. Nevét a katonák sapkáján a császári címer helyére tűzött, a felkelés jelképévé vált őszirózsáról kapta. A forradalom győzelmével Magyarország kivált a világháborúban katonai vereséget szenvedett és a nemzetiségi mozgalmak felerősödése miatt felbomlott Osztrák–Magyar Monarchiából és államformája először alakult köztársasággá (korabeli elnevezésben népköztársasággá, mely akkor nem politikai beállítottságát, hanem az addigi úri világtól eltérő voltát jelentette és hangsúlyozta csupán).
A történetírás az eseményeket a „polgári demokratikus forradalom” elnevezéssel illeti, míg a két világháború között „patkányforradalomnak” nevezték.[1]

egy kétségtelen: orbán nem költő, viszont az ösztönei után megy.
elég alantas ösztönei vannak.

Ady költő volt, nem politikus, ösztönei után ment, de a végén mindig ráéruett az igazságra:

“Ady pedig csak vad geszti bolondként emlegette a grófot, de zokogásban tört ki, amikor értesült Tisza meggyilkolásáról. (A költőben már korábban is lappangott Tisza, mint a magyarság szép emberpéldánya iránti valamiféle rokonszenv. 1908-ban a Budapesti Naplóban megjelent szarkasztikus, gúnyos sorai között ez is olvasható: „Ha nem is szeretjük Tiszát, nem tudunk rágondolni sem magyar vérünk megmelegedése nélkül. Milyen furcsa, milyen hibás, milyen ártó, milyen dacos, milyen erős, milyen szép, milyen magyar ember.” 14 )”

“A magyarság e két reprezentánsa majdnem egy időben bukott el, s a történelem kíméletlenül átlépett rajtuk.

1918 októberében, az őszirózsás forradalom kitörésekor Ady polgári radikális barátaival tartott, és bár nagybeteg volt, részt vett az ellen-akadémia, a Vörösmarty Akadémia alakuló ülésén, s Üdvözlet a győzőnek című versével köszöntötte az őszirózsás forradalmat. Körülbelül ez az, amit az irodalmárok Ady 1918-as működéséről el szoktak mondani. A történet azonban itt nem ért véget. A történelmi Magyarország pusztulását, az ország szétesését, az anarchiát látva Ady csalódott; úgy gondolkodott, ahogy pár évvel korábbi Vallomásában írta: „bármi áron meg kell védeni” a magyarságot és az országot. Halálos beteg volt, már nem tudta papírra vetni ezeket a gondolatait, de szavaira többen is emlékeznek. Öccse, Ady Lajos és dr. Farkas László ügyvéd egybehangzóan ezt állítják: „Hallottam, hogy Ady, ha néha föl tudott kelni, elvánszorgott az Új Nemzedék közeli, Duna utcai szerkesztőségébe, 15 és ott siratta Erdélyt. A zajló forradalomra csak ennyit mondott: »Nem ilyennek képzeltem«.” 16 Olyan gondolatok kavaroghattak benne, amilyeneket Fülep Lajos idézett fel: „de itt még a legjobb forradalmár, s legtökéletesebb vezér se elég, ha nincs meg benne az én magyarságom, mert akkor az a forradalom nem ennek a népnek a forradalma…”

ami pedig a családját illeti, szerintem nem túlzottan büszkék arra, hogy hozzájuk tartozik 😀

Magyarázza meg nekem, hogy a libatenyésztők miért nem Bajnait perelik, és miért a volt valódi tulajdonosokat?
Netalán ők mégiscsak tudnak valamit?
Csodálkozik, ha azt kapja: Mindössze egy liba van, az is ön?
Ha már liba, akkor a butasággal elhúzhat mint a vadliba.