2011-ben ünnepelte alapításának 200. évfordulóját a számtalan formáción és névváltáson átesett együttes, az egykori Pécsi Szimfonikus Zenekar. A legnagyobb minőségi ugrás 2003-ban, Hamar Zsolt vezetése alatt következett be, amikor egy újabb keresztelővel Pannon Filharmonikusokká lett, majd kettéválva megszületett a 92 fős hangversenyzenekar és egy 22 fős kamara­együttes, a Pécsi Szimfonietta. 2009-től Peskó Zoltán, 2011-től Bogányi Tibor a vezető karmester.

A karmester-csellóművész élete felét Finnországban töltötte, Helsinkiben a Sibelius Akadémián végezte hangszeres tanulmányait. Karmesteri diplomáját ugyanitt szerezte, majd a párizsi Conservatoire-on tanult. A legnevesebb finn zenekarokat dirigálja. 2002-től Turku filharmonikus zenekarának állandó karmestere volt, egy év múlva, 28 évesen az együttes főzene­igazgatójává választották. 2006-ig töltötte be ezt a posztot. 2008-tól a Lappeenrantai Városi Zenekar zeneigazgatója és vezető karmestere.

Pécsett négy éve nagy lendülettel és elszánással fogott munkához. Elődei jól kitaposták már előtte az utat, ő azonban még nagyratörőbb tervekkel vette át a zenekart: vágya a nemzetközi ismertség és az ehhez szükséges világszínvonal.

- Mennyire elégedett ma? Mennyire sikerült a betörés azokra a külföldi pódiumokra? Az idei évadkezdő sajtótájékoztatón nagy és érdekes szavak hangzottak el. Az egyik ilyen a „stratégiai célba érés". Pontosítaná, mi ez a stratégia?

- Magyarország egyik legjobb zenekara lenni, bevonulni a nemzetközi köztudatba.

- Úgy érzi, sikerült már?

- Jó úton haladunk, rengeteg munka van mögöttünk. Az elmúlt években nagyon jól megismertük egymást a zenekarral, remekül összeszoktunk. Közös hullámhosszon rezgünk.

- Önt a finnek saját művészüknek tartják, bejárta a világot, kiváló zenekarokat vezényel, néhány éve Bécsben él. Szüksége volt rá, hogy még többet ingázzon? Hogy egy pécsi együttes élére álljon? Ilyen nagy szó egy zenekar újjáépítése, „felemelése"?

- Természetesen igen. Szívügyemnek tekintem ezt a feladatot. A PFZ együttese olyan stádiumban van, amikor ez az építőmunka szükséges, de gyors eredményeket érünk el. Ráadásul a pécsi helyzet egészen speciális: az a város, benne a zenekarnak épített csodálatos Kodály Központtal, külön sziget. Egészen más ott dolgozni, mint bárhol másutt.

- A szigetjelleg persze elszigetelődést is jelenthetne, mégis, már itthon is sikerült áttörni a szokásos Budapest-vidék határt. Egyedüliként a vidéki zenekarok közül a Pannon Filharmonikusoknak fővárosi bérletsorozata van a Müpában a nyitás óta, immár 12. éve.

- Igen, ez még elődeim, Hamar Zsolt és Peskó Zoltán idején kezdődött.. Azóta folyamatos a fővárosi jelenlétünk, sőt idén még több lehetőségünk adódik.

- Hogy sikerült ezt elérni?

- Akarattal.

- Ez elég? Mások, mondjuk a szombathelyiek, miskolciak nem szeretnének Müpa-bérletet?

- Úgy látszik, nem.

- Mégis, nincs szükség másra is? Jó személyes kapcsolatokra a Müpa vezetőségével?

- De, bizonyára. A PFZ erős menedzsmenttel is dolgozik, ez elengedhetetlen tényezője budapesti jelenlétünknek. Tavaly Páva Zsolt polgármesternek sikerült stratégiai együttműködésben is megállapodni aMüpával, aminek keretében nemzetközi előadások születhetnek. A megállapodás előzménye Ligeti Le grand macabre című operájának bemutatása volt, most októberben pedig Anja Harteros világhírű német szopránnal közös produkciónk lesz, amit Zágrábban is bemutatunk majd.

- Mielőtt az új évad terveire rátérnénk, még egy érdekesség a sajtótájékoztatón elhangzottakból. Megszoktuk, hogy minden szezonnak van mottója, egységbe fogó íve. Az idei „az arányokban rejlő harmónia, az aranymetszés évada" lesz. Ez hogyan valósul meg? Elég elvont célnak tűnik, és messzire vivőnek, mert az is elhangzott, hogy a zenekar társadalmi szerepvállalásában idén a természetre és annak védelmére fókuszál majd, és szervezeti szinten is csatlakozik az Élő bolygónk programhoz.

- A 2010-ben elkészült Kodály Központ építészeti értelemben vett gondolati magja az aranymetszés arányát magában rejtő Fibonacci-számsor. A Pannon Filharmonikusok mint a házzal együtt élő rezidens zenekar erre a gondolati esszenciára kíván reflektálni több zeneművel, illetve egy konkrét decemberi koncerttel is. Mivel az aranymetszés aránya az építészeten és zenén túl a természetben is eredendően jelen van, ezek egységére valóban törekszünk. Az épület maga tényleg csodálatos és tökéletes az akusztikája, mindenhonnan valamennyi hang és árnyalat tisztán hallható, fantasztikus mélysége és dimenziója van. 2013-ban Wagner A walkür című operájával debütált a terem mint operaház: a közel százfős zenekar lent ült az árokban, a színpadon Anger Ferenc minimalista rendezése volt látható. Az élmény leírhatatlan volt.

- Talán ezért is kezdtek operával foglalkozni? A 2014-es év másik nagy szenzációja a már említett Le grand macabre volt. Terveznek további operaelőadásokat?

- Kettővel is készülünk ebben a szezonban, mindkettő rendkívül érdekesnek ígérkezik. Áprilisban a Tosca zanzásított verzióját adjuk elő koncertszerűen, a három főszereplővel, egy általam lerövidített, zeneileg egységes egyórás verzióban, nemzetközi sztárok közreműködésével. Majd májusban Eötvös Péter új művét, a Senza sangue című egyfélidős operát közös koncerten játsszuk el BartókKékszakállújával. A hangverseny és az egész felkészülési időszak dirigense itt Eötvös Péter lesz, ami nagy megtiszteltetés és kihívás számunkra. Ez az előadás az Armel Operafesztivállal együttműködve valósul meg. Mint ismeretes, a PFZ régóta az operafesztivál rezidens zenekara, tavaly a Fesztivál különdíját is elnyertük.

- Beszélgetésünkre épp az Operaházból érkezett, ahol Ókovács Szilveszterrel tárgyalt. Elárulja, mit terveznek?

- Mint sokan tudják, operakarmesterként is működöm külföldön. Itthon 2013-ban mutatkozhattam be Budapesten, rögtön három különböző operával. 12 előadást dirigáltam. Az Operaház rendkívül színes ésgazdag repertoárjába hozok jövőre egy igazi különlegességet: egy olyan operát, amelyet az 1956-os forradalom szellemében komponáltak. Egyelőre azonban nem árulhatok el róla többet.

- A PFZ-vel már nemcsak a szokásos öt koncertből álló bérlettel, hanem további öt fellépéssel lesznek jelen Budapesten, így a CAFe fesztiválon, a Zeneakadémián és több Müpa-hangversenyen is. Mi ahelyzet a tervezett külföldi áttöréssel?

- Két évvel ezelőtt Svájcban és Németországban kezdtük azt az utat, amelyet most Londonban folytatunk. Október 23-án a méltán elismert, közel ezer férőhelyes Cadogan Hallban játszunk forradalmi műsort: Beethoven: Egmont-nyitánya, Liszt Esz-dúr zongora­versenye és Bartók Concertója szerepel a műsorunkon.

- Ki játssza a szólót?

- Bogányi Gergely.

- Milyen együtt muzsikálni a fivérével?

- Fenomenális. Tökéletesen érezzük egymást. Azonban ez az érzet, egymásra hangoltság nem csak vele tud ilyen lenni. Például a zseniális Andrej Gavrilov zongoraművésszel is hatalmas élmény zenélni, akárcsak Kelemen Barnabással, aki szólistaként és a Kelemen Kvartett-tel is játszik az évadunkban Pécsett. Decemberben újabb külföldi turnéra indulunk: visszatérünk Svájcba, ahol négy helyszínen, hat hangversenyen Beethoven 9. szimfóniáját és Carl Orff Carmina Burana című művét adjuk elő.

- Szeretné, ha a zenekar megtalálná egyéni hangját, stílusát, ha felismerhető és azonosítható lenne. Ezen nemcsak a technikai tökéletesítéssel és a már említett harmóniára törekvéssel dolgoznak, hanem, ahogy látom, egyéni repertoárral igyekeznek átformálni a konzervatív magyar közönség igényeit.

- A közönség nevelése elsődleges szempont számomra. Műsor­politikám és filozófiám nagyon egyszerű: minden, amit előadunk a PFZ-vel az jó zene, olyan, amit értek és meg tudok értetni. Az más kérdés, haa közönség még nem ismeri, nem hallott róla. Ilyen volt Karl Amadeus Hartmann, akitől két szimfóniát is bemutattunk, de szívesen játsszuk ismertebb zeneszerzők itthon kevésbé játszott műveit is. Ide sorolható talán Sibeliustól a Kullervo vagy Bruckner 8. szimfóniája, amelynek az előadása óriási kihívás lesz. Brucknerrel én is revelációszerűen találkoztam újra nemrégiben a Linz melletti Sankt Florianban, az apátság templomában. Egészen megrázott akkor a muzsikája, katartikus élmény volt.

- Talán a hely szelleme hatott ennyire Önre?

- Inkább Bruckner maga. Lent jártam az altemplomban, tiszteletemet tettem a mester sírjánál, kezem a díszes koporsón volt, amikor megszólalt fentről 3. szimfóniája. Túlvilági hangzás volt, olyan, amilyet soha nem hallottam. Beleáramlott a vérkeringésembe. Itt értettem meg a zenéjét, ami nem földi ember irománya: ez a félénk, különc, de bájos bácsi, Bruckner, egy másik dimenzióból néz ránk. Földön túli erő kell zenéje megszólaltatásához.

- Korábban már beszéltünk vendégművészekről. Vass András állandó karmesterként segíti - Kocsis Zoltán továbbra is állandó vendégkarmesterük?

- Igen. Zoli minden évben dirigálja a PFZ-t, kapcsolatunk régre nyúlik vissza. Senki előtt nem kell bizonygatnom zeneértésének grandiozitását. Az ő jelenléte fontos számunkra. Minden hibát meghalló füle, keménysége, következetessége, maximalizmusa fontos iskola a PFZ számára még úgy is, hogy kettőnk személyisége, karaktere teljesen eltér egymástól.

- A zenekar 2012-ben megkapta a „nemzeti zenekar" státust, ami újabb fontos missziót jelent. A hozzá kapcsolódó szerteágazó feladatokhoz tartoznak a határon túli magyarlakta területeken tett koncertkörútjaik.

- Tavasszal egy sokállomásos turné keretében az erdélyi, valamint a vajdasági magyar közönségnek játszunk. Valamennyi hangverseny egyik kiemelt küldetése a magyar kulturális identitás megőrzésének - magyar zeneművek előadásán keresztül történő - támogatása. A PFZ emellett szoros kapcsolat kiépítésén dolgozik Eszékkel. Az eszéki magyar konzulátus meghívására idén karácsonykor másodízben játszik ott magyar közönségnek a zenekar. Az ünnepi hangversenyt 2016-ban három további hangverseny követi. Megyünk Zágrábba, ahogy korábban említettem, a rijekai Horvát Nemzeti Színház operatagozatával pedig kivételes együttműködésbe kezd az együttes. Nagy cél egy délvidéki kulturális híd kiépítése, aminek a mai zilált viszonyokban különösen fontos a szerepe. A nyelveken felüli zene újra összekötő kapocs lehet, egyben az európaiság kifejezése is.

- Finnországba nem tervezi elvinni a zenekart? Önként adja magát az ötlet.

- De igen, szándékozunk. 2016-ban ünnepli testvérvárosi jubileumát Lahti és Pécs, előrehaladott tárgyalások folynak ennek megünneplésére.

- Hosszú távra tervez a zenekarral?

- Feltétlenül. Nyilván lesz változás, nem örökre szóló kapcsolat ez, de nem is a pillanaté.

- Nem viseli meg nagyon az ingázás?

- Megterhelő, de megéri.

- Mi most a legfontosabb a sok ország, zenekar, lehetőség közül?

- Pécsé meg az operadirigálásé az elsőbbség.

- Úgy érzi, sikerült elérnie, hogy a Pannon Filharmonikusok legyen a legjobb hazai zenekar?

- Mondtam ilyet?

- Ilyesmit.

- Nos, elsők nem lettünk, sokáig nem is lehetünk. A két elsővel valószínűleg nem fogjuk tudni felvenni a versenyt, már csak a jóval csekélyebb anyagi támogatásunk miatt sem. De nincs miért szégyenkeznünk, sem nekünk, sem a városnak: a PFZ és Pécs már fölkerült Európa kulturális térképére! }