Elkészült a szerződés, amely 2017 őszéig biztosítja a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest kortárs fesztiválok szervezési kereteit és anyagi hátterét. A jelenlegi struktúráról egy 2013-as kormányrendelet döntött. Erről is kérdeztük Hoppál Pétert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárát, aki korábban karnagyként, iskolaigazgatóként és egyetemi oktatóként is tevékenykedett.

- A 2013-as dokumentum még nem pontosította, hogy 2015-ben más időpontban rendezhető meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF). Mi az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárának véleménye a dátum módosításáról?

- A BTF az ország egyik legnagyobb hagyományú kulturális eseménye, idén 35 éves, szerintem ideje volt, hogy felfrissüljön és új lendületet kapjon. Ez tapasztalatom szerint megtörtént, ami a szakmát dicséri. Nemcsak a művészvilágot, hanem a kreatív ipar képviselőit, a turisztikai szakembereket is, akik a fesztivál története során mindvégig a szervezők mögött álltak. Ők azt állították, a magyar kultúra rendkívüli gazdagságát sokkal bátrabban is megmutathatná a fesztivál Európának. Tudtuk, ehhez drasztikusan meg kell emelni a költségvetést - vettünk egy nagy levegőt, és 2014-től megháromszoroztuk-négyszereztük az állami támogatást. Ezen felül önkormányzati forrásokra, szponzori pénzekre is számíthatnak a szervezők. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválhoz pedig olyan alapot teremtettünk, amellyel Budapestet a magas színvonalú európai fesztiválvárosok körébe pozicionálhattuk. 2014-et és 2015-öt a nyitás időszakának tekinthetjük, amelynek konzekvenciáit néhány finomhangolást követően talán négy-öt év múlva lehet levonni. Annyi már most látszik, hogy nemcsak a magaskultúra bizonyos szegmenseit érdemes „kistafírozni", hanem az érdeklődők minél szélesebb körét kell megszólítani. Budapest geopolitikai helyzete önmagában is remek adottság: itt találkozik Nyugat Kelettel, Észak Déllel; Budapest tudhatja azt, amit nem tud Bécs, Prága, Róma - izgalmas találkozások helyszíne lehet. Azidőpont-változtatást hasznos kísérletnek vélem: a szezonnyitó elsőség ugyan így nem a miénk, de a kellemes idő jobb körülményeket biztosít például a szabadtéri programoknak, amelyek igazi fesztiválhangulatot kölcsönöztek a városnak.

- A fesztiválok mögött annak idején egy-egy művészeti tanácsadó testület állt. 2013-ban egy 15 tagú Fesztivál Tanácsot hívott életre a tárca a hármas operatív testület támogatására (az operatív testület elnöke jelenleg Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója, tagja Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ ügyvezetője, a Magyar Turizmus Zrt.-t 2015-ig Horváth Gergely képviselte). Tagjai rangos művészeti intézmények vezetői, elnöke a miniszter.

- A Fesztivál Tanács néha a szomszédos szobában jön össze, s úgy látom, a működése egyáltalán nem formális. Fontos kérdések kerülnek terítékre például a programkínálat hangsúlyait, koncepcióját illetően. Szerintem, akik a munka operatív részével foglalkoznak sok - nagyjából napi 24 - órában, túl közel vannak bizonyos kérdésekhez, kedvenc ötleteikhez. Szükség van az objektív, de szakmailag megkérdőjelezhetetlen rálátásra.

- Fesztiválokon nem csak vendéglátóként szerepel az ország - a magyar művészek vendégként is igen keresettek.

- Tény, hogy mindenütt szívesen fogadják a magyar karmestereket, szólistákat, a szimfonikus zenekarokat, jazz- és világzenei produkciókat. A nyugati világ ízléskultúráját nem kell lesajnálni, van kvalitásérzékük, és pontosan tudják, hogy a nép- és világzenei produkciók, az új zeneművek nem az éterben lebegve keletkeznek, hanem az ezeréves magyar népzenei kincs fundamentumából nőnek ki. Kifogyhatatlan forrás ez, mi a tanárainkon keresztül pontosan tudtuk a Zeneakadémián, hogy Kodályon és Bartókon át hogyan vezetjük vissza a zenei „családfánkat" Lisztig.

- A hivatásos művészekben bizonyára megvan ez az érzés, de az átlagember manapság nem énekel. Márpedig Kodály egyik célja az „éneklő ország" megteremtése volt.

- Nyilván minden a közoktatásban dől el. Ahová azonban a rendszerváltás óta igények sokasága érkezett, mert a tananyag nőtt, a gyerekek kapacitása, a tanulmányi idő viszont adott. A művészeti órák számának kárára alakult át a tanrend. Apró lépésekkel haladunk abba az irányba, hogy jobb egyensúlyt alakítsunk ki, a heti egy énekóra például felmenő rendszerben heti kettőre emelkedik az alsó tagozaton. A 6-10 éves korosztályban a finommotoros tevékenység fejlesztésére is szükség van, gyurmázással, rajzolással. A most már egész napos iskola délutáni sávjában a művészeti tevékenységekre kerülhet hangsúly. Több iskola kezdeményezte, hogy a heti öt testnevelésóra egyikén kapjon teret a néptánc. Hiszen ez szintén kimeríthetetlen kincs, a ritmikus mozgás, a körtáncokban az együttműködés fejlesztése nemcsak más tárgyak elsajátításában, hanem a viselkedésforma, a tartás, a testkultúra csiszolásában is segít, ami a jövő álláskeresőjének is fontos. Egyesztendős államtitkári működésem során sajnos még nem jutottunk el oda, hogy Magyarországon minden kisgyerek énekeljen és táncoljon az általános iskolában. De bizakodó is vagyok, mert ha tartalommal töltődik meg az új iskolarendszer, akkor az alsó tagozaton a képességeiknek megfelelő tempóban haladhatnak a folyékony írás-olvasás, az alapvető számtani műveletek elsajátításával. A művészeti tárgyak bevetésével pedig mindez könnyeddé, játékossá tehető. Felsőben pedig erre az alapra épülhetnek a bonyolultabb stúdiumok.

A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Freund Tamás agykutató nemzetközi konferenciákon, folyóiratokban százszor is kiemelte: azáltal, hogy a kisiskolásokat hozzájuttatjuk aközös éneklés élményéhez, hogy bevezetjük őket a hangszerhasználatba, megtanulnak a számok és betűk mellett egy másik jelrendszert is, melynek agyi fejlesztő hatása beláthatatlan. Minden elvesztegetett hónap nemzet elleni vétség - mondanám, de visszarántva magam a fellegekből, maradjunk annyiban: kormányzati munkámban eminens figyelem jut a kulturális lehetőségek folyamatos bővítésére. Hiszem, hogy a kultúrával való találkozás élménye meghatározó a polgári lét kialakításának szempontjából, erről szól a kulturális alapellátásról szóló program. }