Négy évtizedes munka gyümölcse érik be március 9-én a Fészekben, amikor Kósa Gábor új hangrendszerében komponált első műve elhangzik az ahhoz épített  hangszeren. A nagyszabású szellemi-zenei vállalkozásról a zeneszerzőt kérdezem:

- Mi e hangrendszer lényege, és miért láttad indokoltnak a létrehozását?

- Még erősen spekulatív beállítottságú időszakomban a számokkal játszva fölfedeztem egy matematikai táblázatot, amelynek zenei dekódolását lehetségesnek találtam. Úgy láttam, a számok frekvenciaértékekként - azaz hangmagasságokként - értékelhetőek, de ehhez nem a hagyományos hangrendszer felől kellett elindulnom. Az azonos minőséget képviselő hang, ami a hagyományos rendszerben az oktáv, az én elképzelésemben az „arany szext", amelynek rezgésszámai aranymetszés arányban vannak egymással. Több hang egyidejű megszólalásakor kombinációs (különbségi) hangok keletkeznek, hangrendszerem ezek törvényére épít: olyan konszonanciára, amelyben a különbségi hangok beleillenek a rendszerbe. (A kombinációs hang a két hang megszólaltatásakor keletkező interferencia.) A munka során fel kellett ismernem, hogy eredeti elképzelésem nem volt szerencsés, ezért a beosztás megváltoztatásával létrehoztam egy olyan változatot, amelynek hangközsűrűsége meglehetősen hasonlít a tizenkétfokú rendszerhez. Általában 13 hangközlépés után érünk el egy oktávot, de nem egyformák a hangközök: a nagyobb alig kisebb egy fél hangnál, a kisebb ennek 4/5-e, s ahhoz hasonlóan helyezkednek el az arany szextben, mint a kis és nagy szekundok a diatóniában. Egy arany szextet 9 felé osztok: abban két kisebb hangköz van. Sok hagyományos dallamfordulatra alkalmas ez a rendszer, és - gyökeresen más, fülünknek meghökkentő - harmóniarendszere funkciós, tonális lehetőségekkel bír. Az oktáv e rendszerben olyan, mint a diatóniában a duodecima. Mindig is erősen kötődtem a klasszikus zenei formákhoz, diákéveimben stílusgyakorlatokat is kedvtelve írtam. Most pedig szinte barokk és klasszikus zenét komponálok ebben az új hangrendszerben, ami látszólag lehetetlen. Működnek klasszikus szabályok, van benne például autentikus-plagális irány. Sokszor egymással küzd a két rendszer: a dallamban az oktáv munkál, a basszus, a kíséret inkább az arany szext világában mozog. Szüntelen döntéshelyzetben vagyok: melyik erőteret mennyire hagyom érvényesülni. Valósággal misztikus az új rendszerben komponálnom: egyfelől megvannak a hagyományos vonzások, másfelől míg egy oktávvalarrébb helyezett terc ugyanolyan reláció, az arany szexttel történő transzpozíció már egészen más hangközt teremt.

- Nem fog a diatóniához szokott ember számára kissé hamisnak tűnni az arany szext kilences osztására épülő hangzás?

- De, alighanem igen. Inkább úgy nevezném: átrajzolt hangközöket hallunk. Népzenékben találkozunk ilyesféle elhangoltsággal, még a magyarban is, nemhogy az indiaiban.

- Egy régebbi írásodban KA-hangrendszernek nevezted a tiedet. Ma is? S létrejön-e benne valamiféle tonalitás?

- Most már Kósa-hangrendszernek hívom. Nagyon is van benne tonalitás, legfeljebb nem mindig stabil: olyankor afféle áttételben érzékeljük, mint amilyen egy dúr akkord szextfordítása.

- Azért építettél ehhez hangszert, mert hagyományos instrumentum behangolhatatlan erre?

- Szintetizátoron már régóta létre tudom hozni, de nem vonzódom hozzá. A vibrafonhangok pontosan hangolhatók, a kombinációs hangok a kívánt mértékben létrejönnek. Vibrafonon sokszor zavart is, hogy mennyire hallatszanak, mondjuk egy nagy tercnél. Az én vibrato-effektus nélküli metallofon hangszeremen domesztikálni tudtam ezeket. Távolról a vibrafonhoz hasonlít, de a hanglapok elrendezése - az aranyszext 9-es osztása miatt - más.

- A speciális behangolás nehéz volt?

- Nagyon, de a Xylo-Ton - Balázs Oszkár és Igric Sándor - különleges szakértelmével remekül megoldotta. A hanglapok mellett a rezonátorcsöveket is be kellett hangolniuk. A hangszer építését a XII. kerületi Önkormányzat, valamint Michael Clausnizer támogatta.

- E hangszer a te szellemi tulajdonodként egyedi példány lesz, vagy elterjedhet?

- Azon múlik, találok-e olyan kollégákat, akik éveken át tanulmányozzák ­e rendszert.

- Csak szólóműveket írtál eddig e rendszerben e hangszerre?

- Nem. Van basszus szólam is, amely három egymásra épített arany szextre épül. Ha csak a metallofont használnám, olyan lenne, mint amikor Bach a continuót elhagyva írt szólószonátát. Ehhez majd még egy basszusgambát kell építenem. Most egy klasszikus szerkesztésű Szonátával mutatkozik be a hangszer.