Kedves Tamás!

Ha Rád gondolok, gyakran eszembe jutnak Babits fenti sorai is. Valamikor - félszázada? - írástudónak szegődtél. Magad választotta csillagra mutattál - akár divatosan sziporkázott, akár felhők takarták el. És mint mindent, ezt a „mutatást" is vehemensen csináltad-csinálod.

Emlékszem a Pécsi Nemzetközi Zenei Táborra: ha székeket kellett pakolni, vezetőként is az első voltál. „Ciki" lett volna, ha társadalmi munkás ifjoncként nem állunk be mi is.

Azután emlékszem a Jeunesses-évekre: félig-meddig a hivatalos munkád volt (az egykori Interkoncert „patronálta" a Jeunesses Musicales Magyarországi Szervezetét - hol igazgatói jóváhagyással, hol meg állandó morgások közepette). Makacsul építetted az országos hálózatot, beszélted rá a - ma már szintén őszülő, egykori - ifjú művészeket, hogy vállaljanak (ingyen!) iskolai koncerteket akár a „világvégén" is. Sőt elmagyaráztad nekik, hogy ez a saját, elemi érdekük: rutint is, hűséges közönséget is szereznek általa. Te igazán nem csupán szlogenként hirdetted, hogy „legyen a zene mindenkié", hanem megvalósítottad: kezdeményezésedre lett zenei tábora a szakmunkásoknak, vagy a pop-rock első akkordjait pengetőknek, nemzetközi fesztivált kaptak a rézfúvósok, de szorgoskodtál a kortárs zene vagy éppen az akkor induló irányzat, a historikus hangszerek játékosai körül is. Pedig fújt a(z ellen)szél! És mindig kevés volt a segítő kéz, ritka az egyetértő szó, és persze lapos maradt a buksza is. Mégis: csuda dolgok születtek: zenei klubok, táborok szerte az országban, ismeretterjesztő-képző stúdió Földes Imre vezetésével, és egy társadalmi szervezet - országos vezetőséggel, választott funkcionáriusokkal, nemzetközi részvétellel - egy olyan korban, amikor ez bizony fehér hollónak számított!

Sokat vitatkoztál: hazai és nemzetközi körben egyaránt. Mindig a meggyőződésedért, valami ideálért. Még ha sikerült is keresztülvinned, akkor se neked hajtott hasznot. Sőt: nem csak vitatkoztál, bizony ütköztél is. Volt, amikor Te mondtál le a posztodról, és volt, amikor Téged váltottak le. Kaptál elismerést is, szidást is - szemből is, hátulról is. De hát így jár az, aki prófétául szegődik, aki nem a tömeg hangján szól!

És sokat harmonizáltál: meg tudtad magyarázni a tűznek és a víznek, a macskának és az egérnek, hogy miért feltétlenül szükséges és értelmes dolog, hogy együttműködjenek. Erről a koncepció-alkotásodról nem csak idehaza, de a Nemzetközi Zenei Tanácsban is legendák keringtek. Még ma is tapasztalom: ha valahol egymásnak feszülnek a szempontok - vagy a szempontok harcias lovagjai -, akkor időről időre akad, aki Téged emleget: ezt a Tamás tudná megoldani! Ahogy az „IO-meeting"-ek is a nevedhez kötődnek: a Nemzetközi Zenei Tanács egymástól nagyon különböző nemzetközi szervezeteit (international organisations = IO's) makacs következetességgel ültetted egy asztalhoz, hogy keressék a közöset! És ha nem voltak elég találékonyak vagy szorgalmasak, akkor éjszaka megírtad Te, hogy mit is kéne kitalálniuk.

Sokan tartunk számon tanárunkként, mentorunkként. Tanultunk tőled hidat verni, kihívásokkal szembenézni, nem könnyen feladni, sikertelenség esetén is újrakezdeni...

Nem tudom, hány ezer oldalt gépeltél tele - sokszor otthon, a konyhaasztalon - ötletekkel, javaslatokkal, új (vagy újra-) kezdeményezésekkel. Régi Zenei Napok, Crescendo Alapítvány, Ars Danubiana, Nemzetközi Liszt Társaság... Akad köztük sikertörténet, és akad kudarc is - így életszerű! Mert hogy is mondja a már idézett írásában Babits: „Ő - mármint az írástudó - is tudja, hogy a Csillag elérhetetlen. De mégiscsak a Csillag az, ami e földi utakon irányt jelez. Aki egyenesen feléje megy, betöri homlokát, és elpusztul. De aki végképp elveszti szem elől, az eltéved, és céltalan tömkelegbe fullad." Nos, a „homlokbetörésről" is tudnál mesélni - aki rohan (és számodra mindig minden sürgető!), az elbotolhat a saját lábában is, meg a mások által az útra dobott (vagy egyszerűen csak elejtett, ottfelejtett) kacatokban is. De az biztos, hogy Te „nem fulladsz a tömkelegbe"! Egyéni vagy, te vagy a Klenya, a Tamás, a Mr. Klenjanszky! Isten éltessen! }