A Szegeden immár 43. évfolyamához érkezett kortárs zenei rendezvénysorozat idén ünnepélyes eseménnyel kezdődött, a fesztivált alapító Vántus István mellszobrának avatásával. A szobor a zeneszerző harminc éven át tartó tanári munkájának helyszínén, a Zeneművészeti Kar épületében kapott helyet. Sokan voltak jelen a Fricsay Ferenc Hangversenyterem előterében a hétfő esti koncert nyitányaként szervezett szoboravatáson; a különböző szegedi zenei intézményeket virágok is „képviselték" - egy-egy fehér rózsaszál. Az erdélyi Miholcsa József alkotását közösen leplezte le Hollós Máté, a Vántus Társaság elnöke és Tóth Péter, a SZTE Zeneművészeti Kar dékánja. Az avatáshoz kapcsolódó gesztusként a hangversenyen Vántus Istvántól a Quintetto d'ottoni csendült fel a zeneművészeti kar rézfúvós kvintettjének előadásában, Nagy Zsolt tubaművész irányításával.

A november 25-28. között zajló programban Vántus mellett még másik három szerző is kiemelt szerepet kapott. Elsőként említem Kocsár Miklóst, aki közeli barátja volt Vántus Istvánnak, és aki ma a Vántus Társaság tiszteletbeli elnöke. Kedd este, 80. születésnapja alkalmából teljes szerzői est köszöntötte őt, melyen három hangszeres produkció mellett három kórusmű szerepelt. Az immár klasszikusnak számító Capricorn Concerto finom kamarazenei megoldásait is kidomborították előadói: Szabó Norbert (fuvola), Horváth Gyula (klarinét), Kálmán János (kürt) Kosztándi István (hegedű), Kálmán Csaba (mélyhegedű), Körösi Györgyi (gordonka), Zsigmond Zoltán (zongora) és Mucsi Gergő (ütőhangszerek). A szaxofonra és hárfára írott Fantázia (2005) előadásában - Horváth Gyula és Natalia Gorbunova révén - ez alkalommal a mű szabadsága és színessége is jól érvényesült. Ősbemutatóként hangzott el a Ballada című hegedűdarab Szecsődi Ferenc nagyvonalú, precíz előadásában. A kórusművek között is akadt két új, 2012-es kompozíció. Az Öt Nagy László-kórust a debreceni Bárdos Lajos Leánykar kidolgozottan, igényesen énekelte - Ordasi Péter illetve Duffek Ildikó vezényletével. A különálló Nagy László kórusműben a Virágok, veszélyek című verset dolgozta fel Kocsár bölcsességgel és egy fiatalt meghazudtoló szenvedéllyel, hiszen „Csak jókedvem veszett el, nem a hit" - ahogy az ismétlések révén a sor bevésődik a hallgató emlékezetébe. A Kovács Gábor vezette Argenteus Vegyeskar lendületességével, szinte karikírozott, eltúlzott szövegmondásával fokozni tudta a tüzes hatást. A Madáretető című hangszerkíséretes gyermekkari ciklust (1995) most a Tömörkény István Gimnázium Dohány Gabriella vezette leánykara szólaltatta meg a tőle megszokott magas színvonalon.

Kósa György emlékének adózott a szerda délutáni Zenei Album élőzenével illusztrált előadása a Somogyi Könyvtárban. Itt 1941 és 1978 között írott művek szólaltak meg, többek között Kósa Gábor ütőhangszeres művész előadásában (Divertimento). Különösen szép volt a Homályban című dalciklus két darabja (Pintér Tünde, Kerényi Mariann). A Kortárs Zenei Napok kiemelt szerzője volt Vajda János is - akivel hétfőn zenés beszélgetés keretében ismerkedhetett a közönség, az esti koncerten pedig szellemes, asszociatív fagott-zongora Szonatináját szólaltatta meg Vizsolyi Lívia és Klebniczki György.

A hétfői koncert legmegrázóbb darabja Huszár Lajos Álom-monológok Katona Judit verseire című új ciklusa volt, amely nagyon intenzív és szuggesztív erejű volt Meláth Andrea (ének), Varga Laura (fuvola) és Somorjai Péter (ütőhangszerek) tolmácsolásában. Virtuóz előadásban szólalt meg Madarász Iván harsonára és zongorára írott Triptichonja (Major Lilla és Szokody Anikó) és Láng István Intermezzi című zongoradarabja is, utóbbit Kerek Ferenc adta elő. Bachon átszűrt Vivaldin átszűrt Tóth Péter-darab a háromtételes Olasz koncert, amelynek ez alkalommal hallhattuk magyarországi bemutatóját. Az érdekesen barokkos szeptett előadói: Varga Laura (fuvola), Maczák János (klarinét), Vizsolyi Lívia (fagott) Szecsődi Ferenc (hegedű), Sin Katalin (gordonka), Kerek Ferenc (zongora), Mucsi Gergő (ütőhangszerek). Két szextett hangzott el még ezen az estén, Bánkövi Gyula fuvola, klarinét, hegedű, mélyhegedű, gordonka, zongora hangszer-összeállítású Fényvirágok című darabja és ősbemutatóként Laczó Zoltán Vince műve, a Fantázia mélyhegedűre és fúvósötösre.

A szerda esti hangversenyen a Liszt Ferenc Kamarateremben Vántus Istvántól két vokális művet (Favágó áriája, Kuli) hallhattunk - Altorjay Tamás előadásában, Klebniczki György közreműködésével -, Vajda Jánostól pedig a Négy első ének első darabját. Márffy Gabriella két matematikai ihletésű szólóhegedű-darab sodró erejű előadásával lépett fel: Csiky Boldizsár Passacaglia Bolyai képletére (1997) című művével, és a fiatal Hartl Bence ősbemutatóként elhangzó darabjával: The Exact Value of Pi. Klebniczki György zongoraművész pedig saját áthallásos, virtuóz zongoradarabjait adta elő.

A csütörtök esti koncerten Hollós Máté Te túl, rózsám, te túl... című, dúsan hangszerelt, fájdalmas hangvételű klarinét-hegedű-mélyhegedű-triója volt a legemlékezetesebb, Maczák János, Farkas Erzsébet és Tuzson Edina nagyszerű előadásában. Szintén Tuzson Edina játszotta Olsvay Endre Délibáb című művét, amelyben Maczelka Noémi működött közre zongorán. Érett és mutatós kompozíció Horváth Barnabás Albumlapok című zongoraciklusa, most Zsigmond Zoltán előadásában hallhattuk. Reményi Attila ütőkre írott darabját (Three movements for Percussion) a SZTE Zeneművészeti Kar Ütőegyüttese játszotta, Fehér György Miklós Op. 23 No. 2-es Oboaszólóját pedig ezúttal Steiler Tamás adta elő. Három fiatal, de pályája különböző pontján álló szerző műve hangzott még el ezen az estén. Érdekes módon mindhárman trióval jelentkeztek - ketten a legtipikusabb hegedű-gordonka-zongora hangszereléssel -, és saját zenei világukon belül maradva mindhárman a romantikus stílus felé tekintettek ki. Leginkább romantikus Benedekfi István Tűztriója volt, panaszkodó lassú szakaszaival és zaklatottságtól űzött, illetve lelkesült gyors tempóival. Az ősbemutatót Huszár Emőke, Velez Alexandra és Lucz Ilona játszotta. Szigeti Máté Grande Sonate Brillante című műve is ősbemutatóként csendült fel, különböző régi zenék nagyon finom asszociációival, lírai személyességgel és virtuozitással - előadói Behán László Dezső, Pesti Ágota és Horváth Andrea voltak. Tornyai Péter művészi szerkesztettséget sugárzó 2011-es darabja, a kürtre, gordonkára és zongorára írott antik-rom- Kecskés György, Pesti Ágota és Zsigmond Zoltán értő előadásában hangzott el.

A sokágú, többek között négy zenei oktatási intézményt is bevonó négynapos rendezvényt szervezőként a Vántus István Társaság fogja össze - kortárs zenét tanul, tanít, gyakorol a város zenészeinek apraja-nagyja az ősz folyamán. A szerzők személyes jelenléte pedig az előadóknak nyújt ösztönző erőt, ugyanakkor egyfajta emberi közvetlenséget is jelent, amely segíti a zeneszerző és közönség közötti képzeletbeli távolság áthidalását.