Harmadszor is elment Quittner Ottó. Elôször má­sok akar­ták, hogy húsz­­ éve­sen örök­re el­men­jen Ma­ut­­­hau­sen kapu­ján át. Az ame­ri­kai ka­to­nák fel­sza­ba­dí­tot­ták a tá­bort, meg­me­ne­kült. Csak lift­be nem sze­re­tett száll­ni töb­bé, mert a va­gon­ba zárt­ság rém­lett föl ben­ne.

Má­sod­szor már bu­da­pes­ti ügy­véd­ként ma­ga szán­ta ma­gát tá­vo­zás­ra, ami­kor egy má­sik be­zárt­ság vas­füg­gö­nye ol­vadt meg egy kis idôre, 1956-ban. A sza­ba­dí­tó cél­pont Ame­ri­ka lett. Ám ott már nem a jog, ha­nem a mûvészettel va­ló ke­res­ke­de­lem vált te­vé­keny­sé­gé­vé. A Ma­gyar Hang­le­mez­gyár­tó Vál­la­lat mun­ka­tár­sa kér­te tôle, hogy a Qualiton már­kán meg­je­lent Já­nos vi­tézt kí­sé­rel­je meg el­ad­ni. Ezer pél­dány ta­lált gaz­dá­ra az Új­vi­lág­ban e ma­gyar külön­le­ges­ség­bôl. 1964-tôl Quittner Ot­tó fe­le­sé­gé­vel, Ju­dith­tal már Qua­li­tonImports cé­gér alatt ter­jesz­tet­te a ma­gyar le­me­ze­ket, s e ne­vet vál­­la­la­ta má­ig is ôrzi, ami­kor már több mint négy év­ti­ze­de Hun­ga­ro­ton­nak hív­ják a már­kát. A QualitonImports ma­ga is önál­ló már­­ká­vá ne­me­se­dett: csak­ha­mar más kö­zép- és nyu­gat-eu­ró­pai hang­le­mez­ki­adók ter­mé­ke­i­nek ki­zá­ró­la­gos importôre lett, a fény­kor­ban száz­nál több­re rú­gott a kép­vi­selt már­kák szá­ma, s a New York-i cég a leg­na­gyobb füg­get­len lemezterjesztôvé nôtte ki ma­gát az Egye­sült Ál­la­mok­ban.

Quittner te­hát nem itt hagy­ta az or­szá­got, ha­nem ma­gá­val vit­te: nem­csak a hang­hor­do­zók kö­ve­te­ként, ha­nem mûvészi pro­duk­ci­ó­kat is tá­mo­gat­va. Ki­ter­jedt ba­rá­ti körébôl em­lít­sük e he­lyen jel­kép­ként csu­pán Kin­cses Ve­ro­ni­kát és Se­bes­tyén Já­nost. Ami­kor a rend­szer­vál­tás után a Hun­ga­ro­ton vég­ze­tes­nek lát­szó anya­gi hely­zet­ben ros­ka­do­zott, a fris­sen ala­pí­tott Classic Kft.-nek nyúj­tott túl­élést segítô szal­ma­szá­lat a nem­zet­kö­zi­leg el­ad­ha­tó CD-k utángyártásának fi­nan­szí­ro­zá­sá­val.

Az üz­le­ti si­ke­rek­nek köszönhetôen meg­gaz­da­go­dott ele­gáns, sze­líd, jó hu­mo­rú em­ber so­sem vált hi­val­ko­dó­vá. Nem idéz­te föl az „ame­ri­kás ma­gyar" ka­ri­ka­tú­rá­ba illô fi­gu­rá­ját. Itt­hon volt, ami­kor a '90-es évek ele­jén a ha­zai hang­le­mez-ke­res­ke­de­lem­ben is kí­sér­le­tet tett a Quittner Kft.-vel, de ez nem volt Ame­ri­ka... Vi­szont sok évi Gel­lért-ho­te­le­zés után ott­hon­ra lelt a ró­zsa­dom­bi ház­ban.

2011. de­cem­ber 21-én New York-i ott­ho­ná­ban 87 éve­sen har­mad­szor is el­ment Quitt­ner Ot­tó. De most sem egé­szen. Él, amíg csak ben­nünk fo­rog a „le­me­ze"...

Hol­lós Má­té