- Nagyszabású kamaramû bontakozik Tihanyi László mûhelyében. Címe - a korábbi idõk olasz és a jelen angol nyelvi divatjával, valamint a szerzõ francia orientációjával szakítva - német: Schattenspiel. Miért nem "Árnyjáték"?

- A német nyelv használata - azon kívül, hogy a bécsi bemutató nyelvi közegéhez is alkalmazkodni szerettem volna - két okkal magyarázható. Az egyik egy korábbi, hasonlóan német címû darabom, az Irrlichtspiel, mely Schubert Irrlicht címû dalából merítette zenei alapanyagát. Trióm nem reflektál erre, de újra kedvem támadt valamiféle "Spiel"-t írni. A másik ok a szó varázsa volt. A Schattenspiel ugyanis nemcsak egy vizuális jelenséget jelöl - az árnyjátékot -, hanem az árnyékok játékát vagy árnyékokkal való játékot is, s az utóbbiakat magyarul csak körülírni lehetne. Az árnyék-gondolat a Don Juan a pokolban címû spanyol film egyik jelenete nyomán lett mûvem központi gondolata. A Don Juan-történet e kosztümös újraértelmezésébe a rendezõ egy, az eredetitõl látszólag idegen szálat fon: egy titokzatos ember tart Fülöp király udvara felé, görgõs szerkezeten hatalmas tengeri kagylót vontatva, melyben gyermeket váró fiatal nõt rejteget. Fekete csuklyás ruhába öltözött, feketére festett arcú alak kíséri, s utánozza némán minden mozdulatát: az eleven árnyéka. Miután az udvarban nem fogadták szívesen, s tudja, hogy az inkvizíció már keresteti, egy dombra vonul és így szól: "Aki egyedül maradt az árnyékával, vagy megváltozik vagy meghal. Én nem tudok megváltozni." Szétveri a kagylót, szabadon engedi a lányt, és árnyékával együtt várja a halált. A filmélmény hatására kezdett formálódni bennem a három hangszer viszonya, az egyes részek karaktere. Az alaptételhez - Satz- külön tételben kommentárt fûztem (kicsit messiaeni ideáktól ösztönözve), ezek szinte reneszánsz értelemben vett tételpárt alkotnak. Velük áll szemben a Gegensatz (ellentétel) s annak kommentárja. E négy tutti-tétel között foglal helyet a három kadencia, azaz szólótétel, míg a mû elején és végén - mintegy keretként -. illetve a folyamat közepén három különbözõ párosítású duó-tétel áll. A duók és szólók bizonyos értelemben egymás ellentételei, a duók a chattenspielek, míg a szólók alcíme Schattenlos (árnyéktalanul).

- Hol tartasz a komponálással?

- Tíztételes lesz végsõ formájában a trió, most a nyolcadikat írom. A tételeket nem sorrendben komponálom, most épp azért dolgozom ezen, mert ezt kell leggyorsabban a zongoristához juttatnom. Lényegében tehát készen áll bennem a darab,

- Milyen hangszerekbõl áll a trió?

- Klarinétból, csellóból és zongorából. Így szólt a felkérés a Forrás Kamarazenei Mûhely í/i>tõl. Vajda Gergely keresett meg több mint egy éve, s kérte, hogy Varga Tamással és Simon Bélával alkotott triójuk bécsi Konzerthausbeli promenádhangversenyére Brahms klarinéttriója és Bartók 1. rapszódiája mellé írjak számukra darabot. Azért is örültem ennek, mert trióm még egyáltalán nincs: legkisebb apparátusú mûvem kvartett. Lelkesedésem ellenére hosszú idõ után tudtam csak elkezdeni a komponálást, s meg is torpantam benne. Nem számítottam arra, hogy ilyen nagy lélegzetû darabbá növi ki magát a trió. Eleinte egy tételben gondolkodtam, abból tételpár alakult, mely megduplázódott, s azután jöttek még köré továbbiak. Tizenöt-tizennyolc percnyi zenét kértek Vajdáék, de a teljes mû több lesz negyvennél is. A bécsi bemutatón csak négy tétel hangzott el huszonkét percben, némi nehézséget is okozva szûk idõkeretükben.