Karnagy. 1912. június 30-án született Krakkóban. Tanulmányait 1932 és 1938 között a budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola zeneszerzés szakán, 1939-tõl az énektanár- és karvezetõképzõ szakon, végül 1941-tõl az ének-zenetanárképzõ szakon végezte. 1931 és 1941 között Orosházán népiskolai tanító, 1941-tõl 1950-ig Szarvason tanítóképzõ intézeti tanár, 1946 és 1948, majd 1950 és 1953 között Sopronban tanítóképzõ intézeti tanár. 1953/54-ben a gyõri Zenemûvészeti Szakközépiskola igazgatója, 1954/55-ben a Népmûvelési Minisztérium osztályvezetõje, 1955-tõl 1958-ig a minisztérium zenei fõosztályát vezeti. 1958-tól 1972-ig a budapesti Bartók Béla Zenemûvészeti Szakiskola igazgatója, 1959 és 1963 között az ELTE elõadója. Pályafutása során több kórust vezetett. Zeneszerzõként népdalkórusokat, kantátát, orgonamûvet, kamarazenét írt. Publikációi: Bartók Béla Békés megyei népdalgyûjtése (1981); fõiskolai jegyzetek, cikkek, tanulmányok a kóruskultúra témakörében.