Az Új Budapest Vonósnégyes 1971-ben alakult. Jelenlegi formájában, a Kiss András (I. hegedû), Balogh Ferenc (II. hegedû), Bársony László (brácsa) és Botvay Károly (gordonka) összeállításban 1985 óta dolgozik együtt. Az együttes, mely már névválasztásával is jelezni kívánta, hogy a világhírû Budapest Quartet és a világszerte oly nagy elismerésnek örvendõ magyar vonósnégyes-iskola hagyományait kívánja követni, az elmúlt több mint 10 évben sikert sikerre halmozva járta-járja a világot. 1989-ben kerültek kapcsolatba a rendkívüli igényességérõl ismert angol Hyperion Records lemeztársasággal: azóta készített felvételeiket - különösen a Beethoven-, Brahms- és a Bartók-vonósnégyesek interpretációját - élénk tetszésse lfogadta mind a szakmai, mind a zenekedvelõ közönség. Az alábbi - az Új Budapest Vonósnégyes legutóbbi külföldi fellépéseinek és hanglemezeinek kritikai visszhangjából szinte véletlenszerûen kiválasztott - szemelvények arra is bizonyítékul szolgálnak, hogy a hazai vonósnégyes-kultúra képviselõire mind a mai napig, mint a mûfaj legjelentõsebb reprezentánsaira figyel a világ zenei közvéleménye.

Az Új Budapest Vonósnégyes a világ egyik legjobb kamaraegyüttese… Hangzása súlyos és érett, mentes a szertelen vibrátó-használattól és a túlzott hangsúlyoktól. Fegyelmezettségük kifejezésüknek nemes tartást és komolyságot kölcsönöz.

The Independent, London

Adrian Jack

Beethoven- és Bartók-elõadásuk a közép-európai vonósnégyesek legjellegzetesebb jegyeit viseli: a muzsikusok érett, mély, bársonyos és meleg hangon játszanak, a négy hangszer összhangja olyan keveréket alkot, amely sohasem válik öncélúvá. Játékstílusuk inkább az egészet, mint a részleteket hangsúlyozza.

Financial Times

Max Loppert

A selymes hangzás harmonikus, egymáshoz tökéletesen illeszkedõ egységbe ötvözi a négy hangszert; a csodálatosan kiegyensúlyozott, minden színárnyalatot és apró részletet megjelenítõ dinamika jóvoltából a Ravel-mû különleges, ragyogóan fénylõ olvasatban szólalt meg.

Times Colonist, Victoria

British Columbia, Canada

A vonósnégyes tegnap esti koncertjét hallgatva azok a felvételek jutottak eszembe, amelyeket Bruno Walter és a Bécsi Filharmonikusok készítettek az 1920-as és az 1930-as években, illetve azok a nagyjából ugyanezen idõbõl származó lemezek, amelyeken a budapesti Léner Kvartet játszik. Az Új Budapest Kvartét interpretációjának oldott könnyedsége, hangulatos stílusa nagyon hasonlít arra a hangzásvilágra, amely a fenti elõadókkal együtt, nem sokkal a második világháború kitörését követõen feledésbe merült.

The Citizen, Ottawa, Canada

Bartók 4. vonósnégyesében az együttes tagjai egy erõmû kipattanó szikráinak dinamizmusával sziporkáztak, a mûvet költõi kifejezõerõvel szólaltatták meg. Fantasztikusan megformált, tudósan kiérlelt, szikár tömörséggel elõadott, atlétikus nekilendülésekkel tarkított, mély értelmû szünetekben és megtorpanásokban gazdag interpretációt élvezhettünk mind az öt tételen keresztül.

Edmonton Journal, Canada

Hatalmas élmény volt Dohnányi 2. vonósnégyesét ilyen szeretetteljes elõadásban hallani. A zene tele van szélesívû dallamokkal, melegséget áraszt, pompás és nyugodt. A budapesti muzsikusok a zenei szövetnek erõteljes színeket és határozott vonalat kölcsönöztek, s nem engedtek annak a csábításnak, hogy az érzékenység szentimentalizmusba csapjon át.

The Scotsman, Edinburgh

Mary Miller

A vonósnégyes tagjainak egészen különleges érzékük van az építkezés egyensúlya iránt, ritmus-biztonságuk elkerüli a túlzott rubatókat, szonoritásuk erõteljes, játékuk minden regiszterben csodálatosan kiegyenlített. Elõadásuk "szimfonikus" felfogása és beethoveni teljessége néha a Quartetto Italiano stílusára emlékeztet. A négy muzsikus hangszeres szempontból kivételes virtuozitásról tesz tanúbizonyságot: egyéni technikai tudásuk lehetõvé teszi, hogy különösebb kockázat nélkül emeljék ki a tempó kontrasztjait.

Expressions, Franciaország

Marcel Pixeau

Az Új Budapest Vonósnégyes Bartók kvartettjeibõl készült felvételét hallgatva semmi kétségünk sem lehet afelõl, hogy a mûvek egyik legautentikusabb elõadásával van dolgunk. A mágneses erõ, amely a négy szólam mozgását egyensúlyban tartja és a zenei felfogás szigorúsága a hangszertechnika olümposzi magasságnak tökélyét idézi. Az elõadásmódot lüktetõ, szinte féktelen frazeáló-kedv, de egyben az artikuláció szeszélyességét megfékezõ szigorúság is jellemzi. A varázslat (2. vonósnégyes), a hanyatlás (3. és 6. vonósnégyes), a belsõ szépség (1. vonósnégyes) és a fájdalom (4. és 5. vonósnégyes) víziói: a kör négyszögesítése. Az Új Budapest Vonósnégyes tagjainak hallható szándéka, hogy erõik egyesítésével az expresszivitás legapróbb eszközeivel érjenek el büszke nagyságot és költõi ihletet. Többször meg kell hallgatni ezt az összkiadást, amely szemfényvesztés nélkül árasztja a nap sugarait a hallgatóra. Ez a felvétel minden bizonnyal kiállja az idõ próbáját.

Pierre Klingsor

Les CD Classiques

A magyar muzsikusok e kiváló együttese - mely nemcsak gondos, de érti is, amit csinál - Beethoven Op. 18-as vonósnégyes-sorozatának 3., 4. és 5. darabját tökéletesen adja elõ, mindvégig fenntartva azt a csodálatos színvonalat, amelyet a ciklus elsõ lemezével önmaga számára állított fel. Hallgassák meg ezt a felvételt, s önök is kíváncsiak lesznek valamennyi lemezre!

Newscastle Evening Chronicle

Magyarország vezetõ vonósnégyes-társaságát, az Új Budapest Vonósnégyest, annak ellenére, hogy állandóan magas színvonalú produkciókkal jelentkezik, méltánytalanul elhanyagolják a nyugati kritikusok. A Hyperionnál megjelent új Brahms-felvételük fogadtatása remélhetõleg most jóváteszi az igazságtalanságot.

Classic CD

(közreadja: WIRTHMANN JULIANNA)