Audiatur et altera pars

Láng István levele

Szerző:
Lapszám: 1997 február

Szerkesztõségünk az alábbi levelet kapta Láng Istvántól. Szokásunkhoz híven szerkesztõi beavatkozás nélkül közöljük.

___________________________________________

Kedves Kollégák!

Az 1997- januári szám 39. oldalán Farkas Zoltán a következõket írja: "Az 1972-es Alef heves ellenérzéseket váltott ki szocialista zenekultúránk õreibõl, s ideológiailag veszélyesnek ítéltetett, hiszen »a Zen-buddhizmus mákonyát hintette nemes hagyományaink borába. « (Bocsánat, ha netán pontatlanul idézek: életkoromnál fogva '73-ban még nem ismerhettem a Zenemûvész Szövetség állásfoglalását és az akkori pártsajtót.)" Zenetudományi végzettségû szakírótól ez különös mentegetõzés. T. i. ha volt ilyen, sõt valóságát elhitetni kiemelt részekkel idézi, akkor ezt - tekintettel az abban foglaltak súlyosságára -, a könyvtárakban ma is föllelhetõ napilapok és a szaksajtó alapján, továbbá a Szövetség az Országos Levéltárban található anyagát tudományos pontossággal idézve kellett volna közreadni fiatal vagy idõsebb írónak egyaránt.

Jómagam, ki abban az idõben a Szövetség Zeneszerzõ Szakosztályának a vezetõje voltam, ilyen állásfoglalásra nem emlékszem. De tény - remélve, hogy a levéltári anyagban az írásos dokumentáció megmaradt -, hogy 1971-ben olyan szakosztályülést szerveztem, melynek elõadójául Miklós Pált kértem föl azzal, hogy tudományosan megalapozott, nem támadó, hanem homályt oszlató elõadást tartson a Zen-tanokról és kapcsolatukról a mûvészettel. Ezt az ülést, egyikét a leglátogatottabbaknak abban az idõben, a Szövetség erre a célra átrendezett 106-os termében rendeztük meg. Igen sok nem zenész szakmához tartozó megjelent mellett Jeney Zoltán is eljött. Éles vita, bármily furcsa, nem alakult ki, annál több volt a kérdés. Az elõadás után - mely elõadás késõbb kibõvítve könyvalakban is megjelent a Gyorsuló idõ sorozatban -, az "ügy" a mindenkor föllelhetõ ilyen-olyan erõsségû stílusviták körébe került.

Megragadom az alkalmat arra, hogy megkérjem az elmúlt évtizedekkel és azon belül a Magyar Zenemûvészek Szövetségével foglalkozókat, hogy - akik ezt eddig elmulasztották -, dolgozataikban tudományos pártatlansággal támaszkodjanak a levéltári anyagokra. Sok minden tisztább lesz a múltunkban, és remélhetõleg kihat a jövõnkre is. Akkor a Kallimakhosztól idézett Phoibosz egyre többeknek jelenhet meg.

Üdvözlettel

LÁNG ISTVÁN

___________________________________________

Sajnáljuk, hogy Láng István magára vette a más ingét, annál is inkább, mivel jól emlékszünk rá, hogy valóban õ volt az, aki a hetvenes évek derekán - Vitányi Iván közremûködésével - megszervezte Jeney "ideológiai védelmét" a Zenemûvész Szövetség egyes vezetõinek támadása ellen. Ami a Szövetséget illeti, közölnünk kell, hogy a Láng által rosszallott fogalmazásban Farkas Zoltán vétlen: szerkesztõségünk szúrta be a kritikába azt a - "Zenemûvész Szövetség állásfoglalása" - kitételt, amely tiltakozásra késztette Láng Istvánt. Farkas, idézett mondatában eredetileg csupán az akkori pártsajtóra hivatkozott, mi pedig - éppen azért, mert emlékszünk rá, hogy Farkas megfogalmazásával élve: milyen heves ellenállást váltott ki szocialista zenekultúránk õreibõl Jeney Zoltán kompozíciója - szükségesnek véltük jelezni, hogy az akciót nem általában pártkörök kezdeményezték, hanem a szakma egyes "éber", képviselõi. Be kell látnunk: pontatlanul fogalmaztunk, hiszen Láng István bizonyára hitelesen állítja, hogy állásfoglalás nem született ez ügyben, de azt feltehetõleg õ sem vitatja, hogy a Szövetség akkori fõtitkára és környezete (az Elnökség egy része is) úton-útfélen sugalmazta Jeneyék tevékenységének ideológiailag káros voltát. Láng éppen emiatt szervezte meg Miklós Pál elõadását. Pontatlan fogalmazásunkért az érintettektõl elnézést kérünk: szerettük volna elkerülni a személyeskedést és vádaskodást.

Egyebekben aligha várható el bármilyen kritikai írás szerzõjétõl, hogy levéltárba járjon: ez kutatók és történészek feladata. A szakosztályülés dátumában Láng István téved: az 1972-ben keletkezett Alef védelmét nemigen szervezhette meg egy évvel korábban, annál kevésbé, mivel az ominózus Népszabadság-cikk is 1973 januárjában jelent meg, s a támadások is - mint Jeney nyilatkozta Mihancsik Zsófiának (Muzsika, 1996. 5/6) 1973 és 77 között záporoztak az Új Zenei Stúdióra. (A szerk.)

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.