Nagylélegzetû és nagy apparátusú, a zenen túlmutató, összmûvészeti alkotáson dolgozik immár két éve a Fõvárosi Közgyûlés Kulturális Bizottsága megrendelésére Decsényi János. Az 1998-ban esedékes bemutató felé félúton kérdezem a mûrõl.

- Sok éve olvastam Edgar Lee Masters amerikai költõ mûvét, amelyet Gergely Ágnes A Spoon Riveri holtak címen fordított magyarra. Spoon River kitalált amerikai kisváros századforduló körüli sírköveinek szövegei adták a költeményciklus egyes verseinek tematikáját. Kedvem támadt megzenésíteni, de félretettem, mert akkoriban más kompozíciós gondolatok vonzottak. Közben lépett a történelem, eljött 1989, meg én is öregedtem, s elérkezett az idõ, amikor elkezdtem szembenézni saját ifjúságommal. Kik is voltak a szüleim, a nagy-szüleim? - ez foglalkoztatott. Nem az õseim, nem valamiféle családfát gyökereztetek. Csak az az ága érdekelt, amelyhez közvetlenül tartozom. Kezembe került anyám emlékkönyve, melyet nyolcévesen kapott 1916-ban, az akkor épp a szerb fronton számvevõ õrmesterként szolgáló nagyapámtól. Egy ilyen emlékkönyv tele van korabeli divatos, giccses versikékkel, rokonok, barátok bejegyzéseivel. Nézegettem az akkori fényképeket, képeslapokat is. Úgy gondoltam: miért írnék én a 90-es években egy amerikai kisváros halottairól, mikor magamnak is megvannak a halottaim? Éppúgy, mint körülöttem élõ kortársaim bármelyikének, így hát darabom, a nagyszüleim emlékének ajánlott Emlékkönyv egy pesti polgári családról szól az elsõ világháborútól a második utánig terjedõ idõben. Nem családregényt képzeltem el, nem történetet. És közben az foglalkoztatott, vajon hogyan tudom e tematikát beemelni a zenébe úgy, hogy ne illusztratív vagy kísérõzene váljék belõle. Versekbe sûrítve egy-egy alakot emelek ki a családból. Ezeket magam írtam, amint a darab forgatókönyvének vázlatát is.

- Forgatókönyve van a darabnak?

- Ez egy audiovizuális oratórium. A családi fényképalbum és a régi képeslapok is szereplõi lesznek a darabnak. A kompozíciónak van egy vizuális és egy akusztikus rétege. A vizuális kettõs: videofilm (mozgó-) és diaporáma (állókép). A mozgóképnél sem a figurák mozognak, csak a kamera, mintha egy múzeum képeirõl készülne film. Nem akartam, hogy a hangzó anyag átadja a fõszerepet a látnivalónak. A tizenöt tételes, 60-70 perces kompozíció zeneileg is kétrétegû. Egy kamaraegyüttes szabályos partitúrából hagyományosan hangszerelt zenét játszik. Szoprán- és basszusszóló valamint kamarakórus csatlakozik hozzájuk.

- Ez a Régi magyar szövegek címû mûved apparátusa.

- Igen, de itt, az ottani kettõvel ellentétben, csak egy zongorát használok. A hangzásfolyamat másik rétege elektroakusztikus zene. A hangszeres partitúra már készen áll, most kezdem a munkát a Rádió Elektroakusztikus Zenei Stúdiójában Horváth István hangmérnökkel. Tálas Péter operatõr készíti a vizuális anyagot, a produkció rendezésére pedig Horvátb Ádámot kértem fel.

- Milyen viszonyban áll egymással a hangszeres és az elektroakusztikus anyag?

- Az elektroakusztikus réteg az "abszolút zenétõl" az "ars acusticáig" ível, ami hangjátékelemeket visz a hangzásfolyamatba. Az elektroakusztikus réteghez többnyire a mozgóképek csatlakoznak, a hagyományoshoz pedig az állóképek. Az utóbbiban a képek redukálódnak: egy 5-6 perces tételhez esetleg mindössze néhány állókép tartozik.

- Elõfordul az is, hogy kép nélkül csak hangot hallunk?

- Igen, de nem számottevõ idõtartamban, hiszen a dramaturgia úgy kívánja: ha hozzászoktatom a közönséget a látványhoz, nem vonhatom azt meg tõle, mert hiányérzete támad. Lényeges drámai mozzanatoknál pedig nemegyszer együtt szól a zene két rétege. Mivel - mint tudjuk - az anyag visszabeszél, eredetileg csak forgatókönyv-vázlatot készítettem, amiben változások lehetségesek. A végleges mûalak a teljes zene megírása után áll elõ. A partitúrába, csakúgy, mint az elektroakusztikus szcenárióba, beírtam a képi cselekményt. Ha a teljes zenei anyag elkészül, elõfelvételi készítünk belõle. Ennek alapján hozzuk létre a darab vizuális rétegeit.

- A látványt csak a családi fiókból elõkerült képek szolgáltatják?

- Néhány képet a fotóarchívumból is veszünk majd - például utcaképeket -, de ezek is szorosan kötõdnek családi albumom képeihez. A Régi magyar szövegek történelmi perspektívában hazám kultúráját hordozták. Az Emlékkönyv "kívül rekeszti" a nagyvilágot, a történelem épp csak begyûrûzik a kisvilágba, de a szempont, az anyag alapvetõ koncepciója a kisvilágé. Úgy kell kapcsolódnom egy nagy egészhez, hogy nem állok valamiféle áttekintõ magaslatra, hanem maradok egy kis lakásban, legfeljebb annak ablakán tekintek ki. Persze, onnan is sok mindent lehetett látni (kényszerültünk látni!) ebben a lassan mögénk kerülõ évszázadban.

- A családodról írt verseket költõi mûveknek szánod, vagy csak az adott zene szolgálatára írtad?

- Szöveget akartam írni a zenéhez, amit elgondoltam. Az általam írt versek egyébként váltakoznak anyám emlékkönyve, valamint a régi családi képeslapok, levelezõlapok szövegeivel.

- Zenei építkezésed hasonló a Régi magyar szövegekbelihez?

- Igen, meg az utána komponált 2. szimfóniáméhoz is. A hangok megjelenését egy sor szabályozza, de ez nem követel meg atonalitást. Tonalitásomon belül azonban óvakodom a neo-irányzatoktól. Az elektroakusztikus réteg anyagában megszólaló effektusokat, konkrét zajokat pedig "hangszimbólumként" szerepeltetem, hogy ezzel megjelenésük naturalizmusának más dimenziót adjak a hangzásfolyamatban.