|
Gonda János 80. születésnapjára
Fantasztikusan tehetséges, nagy tudású és értékes emberek élnek köztünk csendben, hûhó és önreklámozás nélkül. Akik feltehetôen nagy örömet leltek egész életükben a ZENE szolgálatában, annak elméleti és gyakorlati mûvelésében, és - tanárként - az alkotói/mûvészi munka eredményeinek továbbadásában. Ilyen embernek érzem Gonda Jánost. Korunk számítógépes enciklopédiája, a Wikipédia szerint „zongoramûvész, zeneszerzô, zenetörténész, fôiskolai tanár". A száraz tények mögött ott van a Zeneakadémia zenetudományi szakának elvégzése az 1950-es években (többek között Somfai László és Sólyom György évfolyamában), ezt követôen ugyanitt a zongora szak abszolválása, Solymos Péter és Horusitzky Zoltán keze alatt. A klasszikus jazz iránti érdeklôdése már ekkor meghatározó volt: hogy ezen területet tudományos és mûvészi professzionizmussal fogja kutatni, arra fenti tanulmányai nyújtották az aranyfedezetet. Nemzetközi viszonylatban is jelentôs tudományos munkái közül talán legismertebb a Jazz - Történet, Elmélet, Gyakorlat (1965); az improvizáció pedagógiai alkalmazását úttörô módon tárgyalja A rögtönzés világa I-III. (1996-97). Zeneszerzôként Gonda János számtalan film kísérôzenéjének alkotója (Sodrásban, 1963; Szerelmesfilm, 1970), zongoristaként a szóló- és együttes játékban mûvelt jazz kiválósága. Nevéhez fûzôdik a kezdetben konzervatóriumi, majd fôiskolai szinten mûködött jazz tanszak megalapítása, majd évtizedeken át vezetése. Gonda János zenei szemléletének sarkalatos pontja, hogy a ma már szinte csak a jazz területén honos improvizáció minden mûvészi találékonyság gyökere és táptalaja, legyen szó nyugati magas kultúráról, vagy a világ népzenéinek variatív gazdagságáról. A 2010 májusában általa létrehívott és rendkívül színvonalasan összeállított konferencia (Rögtönzés a zenei elôadásban és pedagógiában, Óbudai Társaskör) nyitó elôadásában imponáló áttekintést adott a téma aspektusairól, majd meghívott szakemberek beszéltek a rögtönzésnek a klasszikus európai mûzenében, a kortárs zenében, a népzenében, az indiai zenében, és természetesen a jazzben betöltött szerepérôl. Roppant tanulságos, élménygazdag hétvége volt. Tulajdonképpen érthetetlen, hogy a magyarországi zenei képzés legfelsô szintjén, a Zeneakadémia Doktori Iskolájában 2011-ben jutott elôször eszünkbe: a jövô zenei doktorainak meg kellene ismerniük Gonda János kivételes tudását és mûvészi tapasztalatát. De jobb késôn, mint soha. Jelenleg folyó kurzusán Mozart cadenzái békésen élnek együtt a jazz alapelemeivel; játékának inspiráló erejérôl, a hallgatókban szunnyadó képességek mozgósításáról nagy lelkesedéssel beszélnek a doktorandusok. Isten tartsa hasonló fizikai és szellemi erôben még nagyon sokáig! Komlós Katalin Felvégi Andrea felvétele |