Kodály Filharmónia Debrecen néven folytatja működését a 2011/12-es évadtól megújuló Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus. A két nagy hagyományú zenei együttes egyesüléséből született új intézmény vezetője Somogyi-Tóth Dániel karmester. Május óta igazgató úr. Már megszokta az új titulust, hiszen csapatával kinevezése pillanatától folyamatosan dolgozik. „Teljes művészi és stratégiai megújulást vár el az önkormányzat, ezt szimbolizálja a névváltoztatás, amely nagyban segíti azt a 21. századi professzionális marketingtevékenységet, amelyet folytatni szeretnénk."

A nemzetközi hírű debreceni Kodály Kórussal (mostantól Kodály Kórus Debrecen), amely a társulásban kétségkívül a húzónév, az új vezetés szerint művészi szempontból nincs teendő. „Szakmailag a kórus az elmúlt években is rengeteget fejlődött. Pad Zoltán karnagy úr fantasztikus munkát végzett. Sokkal többen győződhetnek majd meg erről, ha a városnak ez a nagy hagyományú, világhírű együttese, munkáját a zenekarral is jobban összehangolva, profi intézményi keretbe kerül."

A zenekar új neve: Kodály Filharmonikusok Debrecen. Átalakulása folyamatában kulcsszerepet szánnak Bényi Tibornak. Az Ausztriában élő csellóművész-karmester, aki világszerte elismert vonósiskolát működtet Salzburgban, ahol ő a Vár zenei életét irányító művészeti igazgató, kifejezetten Somogyi-Tóth kinevezése esetére vállalta el a debreceni megbízatást. „Pedig korábban nem is ismertük egymást személyesen."

Bényi Tibor régi vágya volt, hogy hazajöhessen szülővárosába, Debrecenbe, és ott ugyanazt a műhelymunkát valósítsa meg, amiért Salzburgban annyi elismerést kapott. A város örömmel fogadta a javaslatot. De miután salzburgi életét egyik napról a másikra nem tudja otthagyni, kellett találni valakit, akivel szívesen együttműködik. A keresés sokáig tartott. Egészen addig, amíg figyelmébe nem ajánlották Somogyi-Tóth Dánielt. Bényi többször eljött Magyarországra, hogy meghallgassa a fiatal karmestert Békéscsabán és másutt is, és végül azt mondta, igen, ő az én emberem, vele szívesen dolgoznék. „El lehet képzelni, mennyire meglepődtem, amikor egy szép napon megszólalt a telefon... Bényi rendkívüli muzsikus, elképesztően élő, intenzív a zenével való kapcsolata. Szemléletesen tudja átadni azt, amit gondol, és fantasztikusan szól, ami az irányítása alatt megszületik."

Bényi Tibor tehát az új Kodály Filharmónia egyes számú művészeti tanácsadója. Egyelőre személyes megállapodás alapján: hivatalos kinevezést ugyanis addig nem akar elfogadni, amíg salzburgi munkája Ausztriához köti. A megállapodás arról szól, hogy Debrecenben külön bérleti sorozata is lesz, de alapvetően azért jár majd rendszeresen haza, hogy elősegítse a vonóskar szakmai megújulását. Hasonló műhelymunka kezdődik a fúvósokkal is. „Azt szeretnénk elérni, hogy minden egyes zenekari muzsikus többet adjon magából, jobban kamatoztassa zenei tudását, mint ahogy eddig megszoktuk tőlük."

A fentiek egyenes folytatásaként a tervek szerint a zenekaron belül létrejöhetnek különböző kamaraegyüttesek, amelyek remek partnerei lehetnek a Kodály Kórusnak is. Hogy ez a menekülés lehetőségét is jelentené a kisebb formák felé? Nem, Somogyi-Tóth Dániel szerint erről szó sincs. Vidéken különösen szükség van a nagyzenekarra. Viszont a kamarazenélés igényével megszólaltatott szimfonikus hangzás a megszokottól eltérő megközelítést tesz lehetővé. Azt mondja, más módon tökéletes egy Karajan-féle vagy egy Takács-Nagy által vezényelt Beethoven-szimfónia. Az utóbbi nyilván összefüggésben van a historikus módon előadott barokk zenével is. „Bényi Tibor felvételei nekem e két iskola ötvöződését mutatják. Egyszerre jelenik meg bennük a szépség legnagyobb teljességére való törekvés és ez a bizonyos kamarazenei megközelítésű, historikus irányból jövő és szinte tudományos alapokon nyugvó alaposság és tudatosság. Fegyelem és eksztázis. A zenekari muzsikus részéről szolgai alázat és egyéni kreativitás. Mindkettő, egyszerre. Amikor Tiborral megismerkedtünk, hamar kiderült, hogy ezekben a dolgokban ugyanúgy gondolkodunk. Ezért is olyan izgalmas, hogyan tudunk majd együttműködni."

¤Ha a zenélés minőségének, a muzsikálás színvonalának az emelése a legfontosabb cél, rögtön utána a második a közönség visszacsábítása. A zenekar gyakorlatilag elvesztette közönségét: az elmúlt évadban alig több mint kétszáz bérlője volt, miközben az ideális szám nyolcszáz és ezer között lenne. A tűzoltás egyik lehetséges terepe a repertoár. „Egészen biztos, hogy a közönségnek tetsző művekből, az úgynevezett húzócímekből most jóval többet kell műsorra tűzni."

Ennek az iránynak van egy fontos vonala: a filmzene. A közönség imádja, olyanok is beülnek érte egy szimfonikus koncertre, akik különben nem mennének el. Somogyi-Tóth karnagy úrnak meggyőződése, hogy vannak olyan értékes filmzenék, amelyek műsorra tűzéséért nem kell egyetlen szimfonikus zenekarnak sem szégyenkeznie. Békéscsabán például júniusban meghirdettek egy telt házasra sikerült filmzenei koncertet. „Elrejtettem benne négy vagy öt komolyzenei idézetet, olyan zenéket, amelyek filmekben megjelennek. Verdi bevonulási indulóját az Aidából, vagy a Parasztbecsület Intermezzóját. Mondhatom, ezek voltak a hangverseny legerősebb részei. Tehát így is lehet közönséget építeni. A lényeg az arány a népszerű és a nehezebb, vagy ugyanígy, az új magyar zene bemutatása és a közönség bevált kedvencekkel való kiszolgálása között. Ha folyamatosan Kurtág- vagy Sári-műveket játszunk, nem jön be a közönség. Ha nem játszunk elég új magyar zenét, elveszítjük a minisztériumi támogatást. De ha alacsony a nézőszám, akkor is. Ez nagyon nagy ellentmondás, a mi dolgunk, hogy megtaláljuk az egészséges összhangot. Nos, Debrecenben e szerint alakul a repertoár."

A filmzenével és hasonlókkal való csábítás fő célpontja a fiatalság. Debrecen egyetemi város, harminckétezer egyetemistával. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karával a Kodály Filharmónia közös munkát tervez, Bényi Tibor majd itt szeretné létrehozni Magyarország első Zenekari Akadémiáját. Ez persze távolabbi terv, megvalósulása a lehetőségektől függ. A közeljövő: új, ifjúsági bérlet, sőt az is, hogy a tervek szerint a zenekar és a kórus elmegy iskolákba, hogy ott, akár két tanóra között, élő koncerteket adjon. „Mi ezt Békéscsabán is csináltuk, és nagyon nagy sikere volt mindig. Úgyhogy erre nekem vannak már bejáratott taktikáim és bevált módszereim."

Az egész bérletezési rendszer új alapokra került. A kialakított struktúrában összehangoltan, közösen hirdette meg a koncerteket a három komolyzenei szolgáltató: a Filharmónia Kelet-Magyarország, a Debreceni Egyetem és a zenekar a kórussal. Az átláthatatlansággal, párhuzamosságokkal, egybeesésekkel eddig mindegyikük sok nézőt veszített. Ezt most, minden résztvevő kölcsönös megelégedésére, sikerül megszüntetni. Összehangolódik a kórus és a zenekar műsorrendje is, amelyhez együtt rendelhetik hozzá a vendégkarmestereket, zenekarokat és szólistákat. Az idén többek között Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Gál Tamás és Vashegyi György vezényli a Kodály Filharmonikusokat, fellép a Budapesti Vonósok, a Pannon Filharmonikusok, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, és zongoraestet ad Jandó Jenő.

¤A legégetőbb gond itt is a forráshiány. Az intézmény az idén negyven millió forinttal kevesebbel gazdálkodhat, mint tavaly. Ez aggasztó, de az igazgató azt mondja, egy profi, huszonegyedik századi menedzsmentnek alapvető feladata az is, hogy szponzorokat találjon a működéséhez. „Biztos vagyok benne, hogy egy megújuló intézmény esetében ennek realitása van, és mi most ezen dolgozunk. A lehetőségek figyelembe vételével meg kell találnunk a folyamatosan együttműködő piaci résztvevőket".

De hogyan lett a karmesterből profi menedzser? Hol tanulta meg Somogyi-Tóth Dániel a piac törvényeit, a marketing szabályait? Nos, a zeneakadémiai évek alatt volt egy nagy hobbija: a légifotózás. Ebből tanulta meg, hogyan kell valamit eladni. „Ezt kamatoztattam már Békéscsabán is, ahol elég jelentős szponzori pénzeket sikerült megmozgatni."

Kérdés zárójelben: hogyan lett légifotós? A válasz: pilóta szeretett volna lenni, de a szülei nem akarták, nyilván féltették. „Tipikusan az a gyerek voltam, akinek a szülei muzsikusok szerettek volna lenni, de az életük másképp alakult. Az édesapám építészmérnök, a ferihegyi kettes terminál egyik tervezője volt. Ezért szokhattam meg már gyerekkoromban a repülést. De a zenét is: nálunk mindig szólt a zene és sokat jártunk hangversenyekre. Így aztán a szüleim inkább a zenei pálya felé terelgettek. Amit persze jól tettek, és azért a repülésről sem kellett teljesen lemondanom." Bizony nem. Most éppen elindított egy internetes repülési szakmai magazint, az első ilyen professzionális online sajtóorgánumot. Légifelvételeiből tizennégyezer darabból álló archívum látható az interneten. De a két szenvedélyét, ahol lehet, össze is kapcsolja egymással. Az egyik könyvének (van több is) címe Égi ritmusok. Benne a Mátyás-templomról, a debreceni Nagytemplomról, a szegedi zsinagógáról és az esztergomi bazilikáról készült légi felvételei láthatók. A könyvhöz mellékelt CD-n pedig e négy templom orgonáján játszik ugyanő. Bizonyítva, hogy van egy harmadik dolog is, amihez nagyon ért: a marketing. Az új évadot például már teljesen új logóval és arculattal kezdte a Kodály Filharmónia.

Orgonál tehát, és zongorázik. És a dirigálás mellett korábban a Konzervatóriumban zeneszerzést is tanult. „Mindvégig azokat a tantárgyakat, amelyek a leginkább kellettek ahhoz, hogy karmester lehessek. De a vezénylés mellett ma már fontos számomra a zene menedzselése, értékesítése is."

Mindkét tevékenységben sikeres, amit jól mutat, hogy az általa irányított Békés megyei Szimfonikus Zenekar 2008-ban Príma-díjas lett. Második kategóriás zenekar a békéscsabai, szponzorálással együtt negyvenmilliós a büdzséje, a debreceni pedig majdnem ötszáz milliós intézmény. Ez nagyságrendi különbség. Persze presztízsben is más a kettő. De miután elvállalta Debrecent, mégsem hagyja ott Békéscsabát. „Felépítettünk egy üzemet, amely most már magától működik. De mivel ez az első zenekarom és magam is a megyéből származom, felelősséget érzek érte, hogy minden rendben menjen tovább. Rajta tartom a szemem. Talán több vendégkarmesterrel, de együtt dolgozunk tovább."

Tovább dolgozik a Budapesti Operettszínházban is. Mintt mondja, azt is Békéscsabának köszönheti. Amikor a Békés megyei Jókai Színház új igazgatója újra akarta gondolni a színház életét, kiderült, hogy harminc éve nem volt a zenekari árokban szimfonikus zenekar. Ekkor vitték színre Farkas Ferenc Csínom Palkóját. „A nem zenész képesítésű énekesek betanításától kezdve minden az én feladatom volt." Ennek a híre jutott el az Operettszínházhoz, ahol karmesterre volt szükség. „Egyszeriben nagyon mély vízben találtam magam, de a karmesteri fejlődésem legfontosabb állomása egészen biztosan az Operettszínház volt." Onnan már egyenes út vezetett az első operához: a Mario és a varázslót vezényelte Budapesten, majd a Gianni Schicchit Pécsett. „Ezek mind nagyon nagy feladatot jelentettek, az ilyen megmérettetésekkel tanul az ember igazán."

Élete színhelyei tehát most Békéscsaba, Budapest és Debrecen. De hol él? Melyik város az otthona? Erre nehezen tudna válaszolni. „Csak a vonat állandó. Legfeljebb az irány változik. De ez egyelőre így van jól."

Debrecenben igazgatóként azzal debütált, amivel annak idején diplomázott: többek között az Egy kiállítás képeit vezényelte. És természetesen névadójuktól, Kodálytól is felvonultattak műveket. A Psalmus Hungaricust, a Jézus és a kufárokat és A magyar nemzet című opuszt. A nagysikerű évadnyitó koncert kettős ünnep volt Debrecenben: új igazgatójának vezényletével a Zene Világnapján, 2011. október 1-jén mutatkozott be az újjászületett zenekar és kórus, vagyis a KodályFilharmónia Debrecen.