|
A zeneélet hírei
Varasdy Emmi 85 éves Zongoraművész, korrepetitor. Szombathelyen született 1925. július 29-én. Tanulmányait 1942 és 1949 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora és kamarazene szakán Székely Arnold, Faragó György, Böszörményi-Nagy Béla, Solymos Péter és Weiner Leó növendékeként végezte. 1949-től 1982-ig a Zeneakadémia ének szakának korrepetitora, 1982-től ugyanott tanszékvezető egyetemi tanár. Az Országos (majd Nemzeti) Filharmónia, a Magyar Rádió és Televízió hangversenyeinek közreműködője.
Nagy Ferenc 75 éves Karmester.
Budapesten született 1935. július 18-án. Tanulmányait 1956 és 1959
között Vásárhelyi Zoltán növendékeként a budapesti Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskola karvezetés szakán végezte. 1959/60-ban a Honvéd
Művészegyüttesben korrepetitor és karmester. 1960 és 1964 között a
budapesti Petőfi Színház karmestere,
Két helyszín, három kiállítás, négy zeneszerző június 3‑án egy időben két kiállítás nyílt meg a budavári Erdődy-palotában, az MTA Zenetudományi Intézetében, az Intézet Bartók Archívuma és Zenetörténeti Múzeuma, valamint a Kodály Archívum rendezésében. Az egyik az ötven esztendeje elhunyt Dohnányi Ernőnek állít emléket, a másikat Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak szentelték, első szerzői estjük centenáriumán. A megnyitón Tallián Tibor, az Intézet igazgatója mondott bevezetőt, a Zeneakadémia doktrandusz hallgatói pedig a három komponista zongoraműveiből adtak elő néhányat. A kiállítások augusztus 31-ig tartanak nyitva. Június 5‑én Erkel Ferenc, a Zeneakadémia igazgatója címmel nyílt kiállítás a Régi Zeneakadémián, a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban. Az ünnepélyes megnyitón Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora tartott beszédet, majd Prunyi Ilona és Keveházi Gyöngyi Erkel-, Ábrányi Kornél-, Végh János- és Liszt-műveket zongorázott. A kiállítás 2011. március 14‑ig tekinthető meg. A Muzsika hamarosan beszámolót közöl a kiállításokról.
Az MR3-Bartók Rádió hírei A hét zeneszerzői (minden hétköznap délután 2-től): június 28-tól Nyikolaj Rimszkij-Korszakov, július 5-től Dietrich Buxtehude, 12-től Leoπ Janá≈ek, 19-től Edvard Grieg, 26-tól Weiner Leó. Hazai és külföldi hangversenyek • Július 4-én, vasárnap délben a Berlini Filharmonikusok áprilisi koncertje hallható, vezényel és zongorázik, illetve csembalózik Schiff András. 9-én, pénteken kerül élő adásba a Budapesti Vonósok XVI. Haydn Fesztiváljának nyitóhangversenye a fertődi Esterházy-kastélyból, a műsoron Haydn, Szokolay Sándor és Csajkovszkij művei. 12-én este a Birminghami Szimfonikus Zenekar Andris Nelsons vezényletével Bartók-Sosztakovics-programot játszik. 15-én, csütörtökön délben egy luganói koncert felvételéről Schumann-művek hangoznak fel a Svájci Olasz Zenekar előadásában, Alain Lombard vezetésével. Operák külföldről • Szombat esténként operák szólnak a Bartók Rádióban: július 3-án felvételről hangzik el Gounod Mireille-je a Párizsi Garnier Operaházból Marc Minkowski irányításával, 10-én Csajkovszkij A cárnő cipellője című dalműve a Londoni Covent Gardenből, 17-én Janá≈ek Ravasz rókácskája a Firenzei Teatro Comunaléból Seiji Ozawa vezényletével. Július végén élő adásban hallhatók a Bayreuthi Ünnepi Játékokról Wagner operái: 25-én a Lohengrint Andris Nelsons dirigálja, 27-től A nibelung gyűrűje négy zenedrámáját Christian Thielemann, közben 29-én a Parsifalt Daniele Gatti.
Fodor Géza-emlékest Június 14-én a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan-termében verses, zenés kerekasztal-beszélgetést tartottak az Operaház és a Katona József Színház művészei a két éve elhunyt Fodor Géza emlékére. Az író, esztéta, tanár -a Muzsika állandó külső munkatársa -mindkét színházban dolgozott dramaturgként. A megemlékezés házigazdája Mácsai János volt, zongorán Oberfrank Péter működött közre.
A Magyar Zenei Tanács közgyűlése A Magyar Zenei Tanács május 28-án tartotta 27. közgyűlését. Az eseményen értékelték a Tanács 2009-es tevékenységét. Victor Máté elnök beszámolójában kiemelte a kulturális tárcával való jó együttműködést, a Minisztérium munkájának segítését, a miniszteri döntés-előkészítő testületekben való részvételt (Kulturális Ágazati Szakmapolitikai Tanács, Előadóművészeti Tanács) és a művészeti díjakra való javaslattételek koordinálását. Mandátumuk lejártával megköszönte Merényi Judit és Szirányi János elnökségi tagok addigi munkáját. Schanda Beáta, a Nemzetközi Zenei Tanács alelnöke beszámolt a Nemzetközi Zenei Tanács tavaly októberi közgyűlésén Tuniszban átadott „Díj a zenei jogokért" elismerésről, melyet -elsősorban az előadóművészeti törvény megszületésében játszott szerepéért -a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete kapott, és a szakszervezet főtitkára, Gyimesi László vett át. Ugyancsak Gyimesi László foglalta össze a 2008-ban elfogadott előadóművészeti törvény hatásait a magyar zenei életre. Erről a későbbiekben interjút fog közölni a Muzsika. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a Tanács 2009. évi közhasznúsági jelentését és a 2010-es tervet, valamint két ponton módosította az alapszabályt. Felvették a Magyar Zenei Tanács társult tagjai sorába a Hungarofest Nonprofit Kft-t, melyet zenei részlege, a KLASSZ Zenei Iroda képvisel a Tanácsban. A közgyűlés újabb két évre elnökségi taggá választotta dr. Gyimesi Lászlót és Ember Csabát, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnökét. Az elnökség új tagja lett Solymosi Tari Emőke zenetudós, zenepedagógus, a Zenetanárok Társasága választmányi tagja és Malina János zenetörténész, a Magyar Haydn Társaság elnöke. Fenyő Gábor tagságát az Ellenőrző Bizottságban a közgyűlés újabb három évre meghosszabbította.
Ötvenéves az Europa Cantat 1960. május 15-én néhány karnagy -a II. világháborúban részt vevő országokból (Ausztria, NSZK, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Jugoszlávia) és Svájcból -Genfben elhatározta, hogy megalapítja az Ifjúsági Kórusok Európai Szövetségét, így mozdítva elő a megbékélést a zene segítségével. A két alapító atya a francia César Geoffray és a német Gottfried Wolters volt, őket a Coeur Joie és az Arbeitskreis Musik in der Jugend kórusszervezet támogatta. 1961-ben, az első Europa Cantat Fesztiválon 12 európai országból 69 kórus érkezett Passauba (a berlini fal felépítése előtt még egy lipcsei együttes is köztük lehetett). A szövetség 1990-ben vette fel az Europa Cantat -Ifjúsági Kórusok Európai Szövetsége nevet. Jelenleg 40 tagszervezete működik 28 európai országban, de tagjai között százával találhatók kórusok és magánszemélyek is. A jubileumi évben az Europa Cantat számos ünnepi eseményt rendez. Az évforduló napján Sante Fornasier elnök részvételével, Hearts-in-Harmony címmel Barcelonában tartottak hangversenyt. Az ötvenéves szervezet 2009 őszi közgyűlésén arról határozott, hogy egyesül az az Európai Kórusszövetségek Munkaközösségével (AGEC), és 2011 januárjától a két szövetség tagjai az Európai Kórusszövetség -Europa Cantat szervezetben képviselik az európai kórusmuzsika érdekeit.
Az Erasmus Kollégium 3. zenetudományi konferenciája Június 10-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán A zenén innen és túl címmel lezajlott az Erasmus Kollégium 3. zenetudományi konferenciája. A tanácskozáson előadást tartott (a megszólalás sorrendjében) Szabó Ferenc János (Rip van Winkle, avagy mit hallhatott Rezeda Kázmér és Damasztiné a Várkert kioszkban? -Krúdy Gyula egyik kedvelt idézetének forrásáról), Dalos Anna (In memoriam Zoltán Kodály), Pászthory Blanka (Requiem Igor Stravinsky békés nyugodalmáért -Szőllősy András búcsúja), Loch Gergely (Az emberi hang Rózmann Ákos zenéjében), Fazekas Gergely (Belső idő, külső idő és „da capo" forma - Szerkezet és jelentés J. S. Bach concertóiban), Pintér Tibor (Megadni a hangot - A tragikus deklamáció a francia klasszicista színpadon: Racine és Lully), Mikusi Balázs (Korál és népnevelés Németországban a 18-19. század fordulóján), Riskó Kata (Zampognarók és pifferarók Liszt római misztériumában), Ignácz Ádám (Zenei költészet vagy zenei próza? - Szkrjabin utolsó zongorapoémája) és Csobó Péter György (A nyelvszerűség kérdése Adorno zenefilozófiájában). A Cantemus Gyermekkórus két első díja Május 28. és 30. között a franciaországi Tours-ban megrendezett 39. Nemzetközi Kórusversenyen gyermekkórus kategóriában a Szabó Dénes karnagy vezette nyíregyházi Cantemus Gyermekkórus nyerte el az első díjat. Emellett a gyermek- és ifjúsági karok közönségdíját is a Cantemus kapta.
Életműdíj Kiss Imrének Június
5-én Zágrábban, a Nemzetközi Előadóművészeti Társaság (ISPA) éves
konferenciáján művészeti menedzseri tevékenységéért életműdíjat vehetett
át Kiss Imre, a Művészetek
Újabb elismerés a Richter Magyarországon albumnak A Német Lemezkritikusok Szövetsége „2010 második negyedévének legjobb albuma" címmel jutalmazta az MR3-Bartók Rádió és a BMC közös kiadásában megjelent Richter Magyarországon című albumot az archív felvételek kategóriájában. Az 1980-ban alapított szövetség negyedévente ítéli oda a legjobb hanglemezek díjait, és évente állítja össze a legjobb kiadványok listáját. (Áprilisban a francia Diapason folyóirat ítélte a hónap Arany Hangvilla-díját a Richter-albumnak.)
Búcsúzunk Pongrácz Péter Oboaművész, tanár, zenekari és kamaramuzsikus. Győrben született 1936. június 16-án. Tanulmányait 1954 és 1960 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola oboa szakán Gáti Zoltán és Schwáb Nándor növendékeként végezte. 1963-ban Genfben II., 1965-ben a budapesti Nemzetközi Oboaversenyen I. díjat nyert. 1956 és 1981 között szólóoboásként tagja volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának, 1962-től a Magyar Fúvósötösben és a Budapesti Kamaraegyüttesben oboázott. 1965-től tanított a Zeneakadémián, 1975-től a fúvós-ütős tanszék vezetője, majd 1981-től rektorhelyettes is volt. Számos új magyar mű (többek közt Balassa Sándor, Bozay Attila, Hidas Frigyes, Kocsár Miklós, Láng István, Lendvay Kamilló, Maros Rudolf, Mihály András, Petrovics Emil, Székely Endre kompozíciói) bemutatóján vett részt. Játékát számos rádiófelvétel és hanglemez örökítette meg. Liszt Ferenc-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díj kitüntetettje volt. Életének 74. évében, 2010. május 25-én hunyt el.
Lapzártakor értesültünk Huszár Klára haláláról. Az operarendezőtől következő számunkban búcsúzunk. |