- Viszonylag gyorsan zajlottak az események: szeptemberben jött a nem hivatalos megkeresés, vállalná el a pécsi Pannon Filharmonikusok megüresedett zenei vezetői posztját. Októberben igent mondott, novemberben végén elkezdett dolgozni a zenekarral .Hogyan kell most ehhez átrendeznie az életét?

- A hasonló esetekhez képest viszonylag nyugodtan. A legnagyobb nehézséget a következő évad előre megtervezett koncertjeinek átvétele jelentette. A hangversenyműsorok ugyanis már 2010 júliusáig elkészültek. Az Európai Kulturális Főváros projekt műsoraiban azonban még szabad kezünk van, ennek műsorát mi tervezhetjük. Az új koncertterem megnyitására 2010 végén kerül sor, a pontos dátumot még nem tudjuk. Mindenesetre az új terem a zenekar 2011-es évadának legfontosabb helyszíne és szereplője lesz, ezért is szerződtünk most két évre. Saját elfoglaltságaimat persze részben meg kellett változtatnom, de némi szerencsével gyorsan sikerült elintéznem a módosításokat: négy nap alatt tizennégy telefonnal és tucatnyi e-maillel sikerült dolgaimat a zenekar munkatervének követelményeihez igazítanom. Kivétel ez alól 2010 márciusa, akkor a zenekarnak kell majd egy kicsit alkalmazkodnia...

- Hosszú karmesteri pályáján sokáig dolgozott egy-egy zenekarnál vagy operaháznál. Az évtized elején vezette a lisszaboni operát, előtte a Deutsche Oper am Rheint, azelőtt Olaszországban volt több helyen is vezető karmester, de évek óta szabadúszó. Most ismét elvállalt egy zenekart. Mit vár ettől?

- Az utóbbi három évben a Római Operaházzal és Moszkvában a Bolsoj együtteseivel volt rendszeres kapcsolatom. Ezeket, ha némileg csökkentve is, de szeretnem megtartani. Amúgy pedig sokfelé, a legkülönbözőbb helyekre hívnak vezényelni. Pécs azonban sok időmet veszi majd igénybe, és egészen biztos, hogy ezt fogom fő feladatomnak tekinteni. Nagyon lelkesen látok munkához, mert a zenekar kitűnő, a fogadtatásom pedig nagyon barátságos volt. Színvonalas hangversenyeket várok, sikeres turnékat - és nagyon remélem, hogy ez alatt a két év alatt úgy ismerjük majd meg egymást, hogy utána sem szakadunk el. A kétéves időtartamot én javasoltam.

-A turnék nyilván hasznosak anyagilag, és épül tőlük a csapat, de valójában mit segítenek egy zenekarnak?

- Egy sikeres turné növeli a presztizsünket, aminek köszönhetően könnyebb helyzetben leszünk, ha meg akarunk hívni egy-egy neves szólistát, aki egy nemzetközileg jól jegyzett zenekarhoz szívesebben jön, mint egy kevésbé ismerthez, maguk a muzsikusok pedig szeretik a nemzetközi koncertkörutakat.

- Mennyi elfoglaltságot jelent majd önnek Pécs?

- Az első évben ténylegesen tizenkét hetet fogok vezényelni. Ezen túlmenően a koncertek előkészítése és az adminisztratív teendők elvégzése össztevékenységemnek körülbelül kétharmadát fogja kitenni.

- Hány hangversenyt vezényel majd a Pannon Filharmonikusok élén?

- A következő tizenkét hónapban tizennyolcat, ebből tízet Pécsett, ötöt Budapesten a MÜPA-ban, és hármat külföldön.

- Hogyan alakul majd egy munkanapja?

- Ezt a zenekar munkarendje határozza meg. Azért egy dologtól tartok is: a reggel kilenc órai próbakezdéstől, ilyet ugyanis meg sohasem csináltam. Számomra ez nem lesz könnyű, hiszen egész életemben színházi ember voltam, esti ember, úgyhogy a kora reggeli felkelés örömeit eddig meg nem ismerhettem meg. Napi öt órát fogunk próbálni.

- Az első évad műsora adott, hiszen azt még Hamar Zsolt állította össze. Mindazonáltal nyilván vannak művek, amelyeket ön fontosnak tart, amelyeket műsorra akar tűzni. Mivel kezd?

- Az évad műsora kész, abban minimális változtatás lesz csupán. A zenekar nagyszerűen játszik, azon a hangversenyen, amelyen nemrég hallottam őket, olyan fantasztikusan elő volt készítve minden hang, hogy öröm volt hallani. Egy karmester ezt azonnal hallja. Itt van mit folytatni, van mire építeni.

- Sok zenekar kebelében működnek különféle kamarazenei csoportok, amelyek - mint mondják - nagyon jó hatással vannak a zenekari munkára.

- Ezt én is nagyon támogatom, oda fogok figyelni rá. De szeretnék például olyan zeneszerzőket meghívni, akik vezényelnek is.

- Pécsi kinevezése nyilván arra is jó lehetőséget nyújt, hogy 20. századi klasszikusokat és kortárs zenét is vezényeljen. Pályája során rengeteg új zenét mutatott be. Pécsre mit szándékozik majd mindebből importálni?

- A részleteket a zenekar művészeti tanácsával kell megbeszélnem. Persze ezen a téren megvannak a korlátaink, Boulez Notations-jait például, amelyeket  nagyon szeretek, és az amszterdami Concertgebouw Zenekarával már dirigáltam is, Pécsett teljesen lehetetlen megszólaltatnunk.

- Anyagi kérdésről van szó?

- Anyagiról és erkölcsiről. Luciano Berio mondta egyszer, hogy „egy zenedarab eljátszásának nem szabad többe kerülnie, mint egy nemzetközi repülőtér felépítésének". Vannak művek, amelyeket egyszerűen nem lehet bemutatni, mert eljátszásuk túlságosan nagy anyagi ráfordítást igényel. Ugyanakkor viszont vannak művek, amelyeket ma minden zenekarnak műsorra kell tűznie, a magyarok közül ilyenek például Ligeti és Kurtág generációjának művei. Ezeknek  mindenképpen el kell jutniuk a közönséghez.

- Hogyan kell ezeket a szerzőket bemutatni egy olyan közönségnek, amelynek eddig csak elvétve nyílott alkalma ilyen művekkel találkozni, és nem követeli zajosan az új zenét? Ráadásul a koncertrendezők is óvatosak, mert el akarják adni a jegyeket. 

- A repertoárdarabok közé kell őket illeszteni, és gondosan be kell őket vezetni. Az  összefüggésekre pedig utalni kell. Stockhausen Gruppenje például nyilvánvaló következménye Bartók Zenéjének, hiszen mindkettő a térakusztika eszközeit használja, az utóbbi  sztereofonikusan, az előbbi háromoldalúan. De nem hiányozhat a zenekar műsoráról a modern kor bevezetése, mindenekelőtt Mahler es Bruckner sem, sőt Pfitznerrel is próbálkozni kellene, remélve, hogy Magyarországra nem gyűrűzik majd be a Németországban körülötte zajló politikai vita. Szeretnek Stravinsky- es Debussy-darabokat is dirigálni. Mindazonáltal a felsorolással nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy fenekestül felforgatom a pécsi koncertrepertoárt, és valamiféle avantgárd irányban kívánok elindulni, netán át szeretném profilírozni a zenekart. A Pannon Filharmonikusok feladata változatlanul a város és a régió közönségének zenével való ellátása, az ottani zenei igények kielégítése.

- Korábban a pécsi színháznak önálló operatársulata is volt. A helyi operaéletben is részt vesz majd?

-A színháznak van opera-, pontosabban zenés színházi tagozata, a zenekar egy része Pécsi Sinfonietta néven játszik is ott. Önálló társulat azonban sajnos ma már nincs. Valaha a híres Pécsi Balett is éppen ebben a színházban működött. Ma minderre nem jut pénz.

-Koncertszerű vagy félig szcenírozott előadásokra sincs pénz? Ha meggondolom, hogy egy város és egy régió nem nézhet rendszeresen Mozart-operákat...

- Koncertszerű vagy félig szcenírozott előadásokat el tudok képzelni akár a zenekar programjaiban is. További nehézség azonban, hogy Pécsett nincs a zenekarhoz hasonlítható kórus sem. De legalább ilyen fontos lenne, hogy legyen Pécsett egy barokk program, amelynek segítségével meghonosodna a régizene. Biztosra veszem, hogy a zenekarban akadnak vállalkozó kedvű muzsikusok, akik hajlandók és képesek megtanulni a historikus játékmódot.

- Szeptember elején az ön vezényletével nyitotta meg új évadját az Operaház. Az utóbbi időben mintha intenzívebbé vált volna a magyarországi jelenléte. Amolyan hazatérésnek lehetünk tanúi.

- Én is így gondolom. Nekem ez nagyon fontos, ahogy az is, hogy ne fehér lovon vonuljak be, hanem egy már meglévő előadást dirigáljak. Szó volt arról is,  hogy vezényeljem az új Sári-opera bemutatóját. Szívesen vállaltam volna, hiszen mindig érdekelt az új zene, de nem sikerült megoldani az időpont-egyeztetést. Ráadásul a Sötétség délbent, az opera szövegkönyvét is nagyszerű könyvnek  tartom, Koestlert pedig nagy embernek, ami még egy érv lett volna a darab mellett.

-A hazatérés egyik fontos helyszíne Szombathely, ahol már jó ideje tanít. Egykor, Nádasdy Kálmán mellett már növendékként tanársegéd volt, később aztán Berlinben is volt egy osztálya. Voltaképpen mikor kezdődött a tanítás?

- Az ember idővel felnő a tanításhoz. Valóban nagyon korán kezdtem. Nádasdy mellett az operarendezés-órákon kellett segédkeznem, például dalokat,  operajeleneteket kellett betanítanom és kísérnem. Később Berlinben egészen speciális dolgot tanítottam: hangszerelést, pontosabban valamit, ami ahhoz állt a legközelebb. Berlinben én is vezettem be a tárgyat a főiskolán. Itthon  Farkas Ferenc tanított hasonlót - mondanom sem kell, csodálatosan. Az én tárgyam azonban nem egyezett pontosan az övével. Németül Instrumentenkundénak hívták, magyarra ezt hangszerismeretnek lehetne fordítani. A hangszerek  lehetséges kombinációit, ezek kiaknázásának művészetét tanítottam én. Mindehhez csatlakoztak az akkoriban éppen erősen terjedőben lévő elektronikus zene  eszközei. Az óráimra speciális előadókat hívtam a legkülönbözőbb hangszercsoportokból. Emlékszem, volt egy szenzációs harsonás és zeneszerző, Vinko Globokar, aki bemutatta a hangszerében rejlő valamennyi effektust, az összes lehetséges szordínótól az elektronikusan modulált hangig. Ez volt az első igazi tanári állásom. Amikor Berlinből eljöttem, egy ideig nem volt ilyen jellegű feladatom, mígnem aztán Franco Ferrara halála után, a nyolcvanas évek közepén az ő emlékére való tekintettel elvállaltam két olyan kurzust, amelyet korábban ő tartott. Azt, hogy Szombathelyen tanítsak, Kurtág Györgyék találták ki. Korábban Eötvös Péter tartotta ott a karmesterkurzusokat. Az idén vissza is tért, jövőre azonban ismét én vezetem a karmesterkurzust. Sikerült  megnyernem Várjon Dénest, aki elvállalta, hogy eljön, a karmesterekkel a három Bartók-zongoraverseny kíséretét tanuljuk majd, illetve a Bartók-koncerteken  kívül a Tűzmadár három különböző változatát.