Felvégi Andrea felvétel

- Meglepő, hogy Gyöngyösi Levente bontakozó műveként nem kórusról vagy énekkart is foglalkoztató oratóriumról beszélünk, hanem szimfóniáról!

-Itt sem tagadom meg magam: lesz benne kórus és énekszólista. Hollerung Gábortól a Dohnányi Zenekar nevében zenekari mű írására érkezett felkérés. Fantáziát serkentő, hogy nagy szabadságot ad a komponistának az apparátus megválasztásában, így állt elő a megszokott négytételesség, ám hagyománytörő összeállítással. Darabom szerelmi történetet dolgoz föl. Az első tétel a boldogság, a második az elvesztés fájdalmának zenéje, a harmadik az elvesztésre reagáló düh, fékevesztett tombolás-scherzo, a negyedik pedig az új szerelem születését fejezi ki. Az első három tétel élén a tartalomra utaló mottóként versek állnak. A negyedikben mezzoszoprán hangon (Németh Judit) további költemények hangzanak el megzenésítve. A zárótétel dramaturgiája a következőképp alakul. Dsida Jenő költeménye, a Tavalyi szerelem „elhalványult, megfakult" szavainál színpadi gesztussal rátör a szereplőre a fájdalom a Miféle földalatti harc című Pilinszky János-verssel. A régi szerelemmel történő új találkozás fölkavaró három percének színpadiasságát fokozza, hogy a rész végén alvilági démonok szerepében belép a Honvéd Férfikar, hősünket a pokolba rántván. Ezek után megjelennek a tündérek (Pro Musica Leánykar) Dsida Tündérmenet című versével: „Apró csillagos éjtündérek a szívemet hozzád viszik..." Ébredés happy endje csendíti ki a kompozíciót József Attila Áldalak búval, vigalommal című versével - ez a cappella szólal meg a közel háromnegyed órás mű végén, amelynek harmada a zárótétel.

-Találkozunk valami tőled szokatlannal is zenekarodban...

-Érdekelni kezdett az elektronika. Szintetizátoron előre felvett hangmintákat szólaltat meg egy előadó. Többféle feladat jut neki, filmzenés alátámasztó effekttől szólóig. A harmadik tételben egy elektromos csellóval együtt tölt be concertáló szerepet, de döntően zenekari hangszerként jelentkezik.

-Dramaturgiai funkciót szánsz neki, vagy csak a hangszín-palettát tágítod vele?

-Szánok is meg nem is. Az első tétel idillje nagy madárcsiripelésbe torkollik, mintegy a boldogság erdejében. A második tétel ugyanez az erdő, de fenyegetően komor. Ennek festésében lesz például fontos szerepe az elektronikának. De nemcsak az elektronika új apparátusom, hanem az ütőhangszerek csoportja is. Eddig csak a zenekarban általánosan használt ütőket ismertem, most azonban Váczi Zoltán és Bojtos Károly jelentősen kitágította látókörömet. Így például a harmadik tételben alkalmazok egy arab dobot, a dzsembét, a tündérjelenet kezdetén pedig egy szinte elvarázsoló hangú csengety-tyűt, amit a feleségem otthonában találtam.

-Feleségednek azon túl, hogy a negyedik tétel múzsája, van zenei kötődése?

-A Pro Musica oszlopos tagja, így énekelni is fog a bemutatón.

-A tételek elején szereplő mottó-versek hogyan jutnak a közönség tudomására?

-Verkündigung című darabomnál színész mondta el az efféle szöveget, de lehet, hogy ezúttal csak olvasható lesz a műsorfüzetben. A komponálás folyamatában egyébként némiképp el is halványul a mottó, amint a tétel elkezdi élni a saját életét. A harmadikhoz például Christian Morgenstern versét választottam: Az akasztófacimbora dala a hóhérleánykához -ez egy (lélekben) vesztőhelyre tartó ember groteszk dala. Az első tétel mottója Kosztolányi verse, a Szerelem. A másodiké Paul Éluard költeménye, a magára maradottságról és reménytelenségről szóló Árnyak. A negyedik tétel - mint említettem - Dsidával indul, majd egy rövid Csokonai-versrészlet kombinálódik Pilinszkyvel. Sokáig kerestem, mit énekeljenek a tündérek. Végül Weöres Sándor Dob és táncára találtam, amelyből mindössze jelzésszerű szavakat, az első néhány sort emeltem ki. Tolkiennél is varázsos hangzású saját nyelvük van a tündéreknek, ilyesmit próbálok érzékeltetni ezzel a Weöres-szöveggel. Ez a természetfeletti világ hangja, míg a démonoknak nincs külön hangjuk: ők a Pilinszky-szöveget éneklik. Rainer Maria Rilke is jelen van a zárótételben Áldozat című versével, mely az ébredésről és rácsodálkozásról szól. Majd a kórus énekel egy Brentano-verset (Vágy), s ez a voltaképpeni librettó a József Attila költeménnyel végződik.

-Dramatikus a „szövegkönyv". El tudod képzelni részben szcenírozott előadásban is a művet?

-Operás cselekménye nincs ugyan, de én is gondolkodom ezen. A mű végén a férfi- és a női kar egyesül, de annak már nincs szcenírozható eleme. Az alvilág-felvilág-tündérek szakasznál el tudnék képzelni valamit, kérdés, hogy a MüPa milyen lehetőséget kínál.

-Elektronika, ütők -nyomot hagynak majd kamarazenéden is?

-Ha majd lesz kamara -akkor szeretném. A jövő évi debreceni kórusverseny megnyitójára az engem rég foglalkoztató Vanitatum vanitas oratóriumot írom meg, 2011-re pedig a Miskolci Szimfonikus Zenekar rendelt tőlem darabot.

HOLLÓS MÁTÉ

Felvégi Andrea felvétele