A nagy hagyománnyal rendelkező  európai koncerttermek a kilencvenes évek közepén hozták létre informális szervezetüket, az ECHO-t (European Concert Hall Organization), eredeti szándékuk szerint egyebek között a magukat drágán értékesítő zenekarok árainak letörésére. Az alapító atyák első találkozójukon ezzel szemben elhatározták, hogy nem beszélnek pénzről, csak szakmai kérdésekben, műsorpolitikában egyeztetnek. A szervezetnek mindössze 17 tagja van, többek között a bécsi Musikvereinsaal és a Konzerthaus, az amszterdami Concertgebouw, a párizsi Cité de la Musique, a londoni Barbican, és egyetlen nem európai tagként a New York-i Carnegie Hall. A társaság ma is az európai koncerttermek elitjének számít.

A Művészetek Palotája létrejötte óta kereste a kapcsolatot az ECHO-val, 2005-ben lehetőséget is kaptunk a bemutatkozásra, meghívtak bennünket a szervezet brüsszeli tanácskozására. Akkor mindössze arra a negyedórára nyertünk bebocsátást, a Müpával egy időben megnyitott észak-angliai koncertterem, a Sage Gateshead igazgatójával együtt, amíg módunk volt prezentálni tervezett, frissen alakuló műsorainkat, programelképzeléseinket.

A helyzet most változni látszik, az ECHO tudatosan tervezi bővülését, nyitását részben az EU-hoz utóbb csatlakozott tagállamok, részben a szervezethez még nem csatlakozott patinás nyugat-európai koncerttermek körében, s egyúttal aktivizálja is te- vékenységét. Ezt a folyamatot elősegítendő szervezett zártkörű konferenciát az ECHO egyik alapító tagja, a brüsszeli BOZAR. A meghívottak körének egyik fele ECHO-tagokból, a másik olyan koncerttermek vagy intézmények képviselőiből állt, akik a bővülő szervezet reménybeli tagjai lehetnek. Így a Müpa mellett jelen volt többek között a ljubljanai Cankarjev Dom, a pozsonyi Reduta, a belgrádi Kolarac és a vilniusi Filharmónia vezetője is.

A beszélgetés döntően azokról a kihívásokról szólt, melyekkel napjainkban minden koncertszervező intézménynek és helyszínnek meg kell küzdenie. Elsősorban is a válságról, amely kisebb-nagyobb mértékben mindenkit érintett. Legsúlyosabban talán litván kollégáinkat, ahol a Filharmónia költségvetését olyan mértékben csökkentették, hogy még műsorfüzetük kinyomtatására sem maradt forrás. Ennek ellenére töretlen kedvvel szervezik tovább koncertjeiket, melyek iránt az érdeklődés sem csökkent, és a műsorfüzet hiányát is pótolni tudják az interneten; szerencséjükre a háztartások 85 százalékában van szélessávú internetkapcsolat. Több intézmény számolt be arról, hogy tíz százalékkal vagy azt meghaladó mértékben kellett bért csökkenteniük, illetve minden pótlékot és jutalékot megvonni. Egyöntetű volt viszont mindenki álláspontja arról, hogy az anyagi nehézségek ellenére a költségtakarékosságnál a programokhoz csak végső esetben szabad nyúlni, hiszen egy éveken át felépített struktúrát hamar le lehet rombolni, s annál nehezebb újjáépíteni. Amíg az emberek érdeklődése töretlen a minőségi zenei kínálat iránt, addig nem lehet igazi válságról beszélni. A nézők most mindenütt az olcsóbb jegyeket keresik, de jönnek, nem akarnak lemondani az élő zene élményéről.

A válságnak ellentmondó tendencia, hogy  sorra nyílnak és folyamatosan épülnek az újabb és újabb koncerttermek. Csak az elmúlt egy-két évben számos új koncertterem és operaház nyílt meg Spanyolországban, Dániában, Franciaországban, Norvégiában, és az elkövetkező két évben további tucatnyi új terem átadása várható Európa-szerte. A koncerttermek közül csak azok jelenthetnek konkurenciát egymás számára, melyek konferenciák szervezésében is érdekeltek. Zenei programok esetében csak a földrajzilag egymáshoz nagyon közel eső helyszínek vonhatják el egymás közönségét, egyébként inkább erősítik egymást, fokozzák az érdeklődést a színvonalas előadók és programok iránt. Különösen igaz ez, ha a koncerttermek és a fesztiválok együttműködnek, egyeztetik a meghívni tervezett programokat, elkerülve a mindenki számára kellemetlen párhuzamokat és ismétléseket.

A Newcastle melletti Sage Gateshead

Meghatározó téma volt a tanácskozáson -de más nemzetközi fórumokon is -a jövő közönségének építése. A konferencia minden résztvevője nagyon komoly gyermek-, ifjúsági és családi programokról tudott beszámolni. Sokszínűen, többféle céllal szerveznek zenei oktatási, ismeretterjesztő programokat az intézmények. A barcelonai L'Auditori a zenei élményre, a befogadásra, a Sage Gateshead az aktív részvételre, a hangszeres játékra, a Cankarjev Dom a társművészetekkel való kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. Elmondhatjuk, hogy a Müpa ifjúsági programjai minden tekintetben megállják helyüket ebben a mezőnyben.

A Kolarac Alapítvány épülete Belgrádban

A ljubljanai Cankarjev Dom

Sok szó esett a leszakadó társadalmi rétegek megszólításáról, a helyi társadalmi közegbe való beágyazódásról, mint olyan témákról, melyek egy-egy intézmény számára sokkal fontosabb sikertényezők, mint a jegyértékesítési mutatók. Mindegyik résztvevő intézmény költségvetésének kisebb-nagyobb részét teszik ki közpénzek, ezért elvárásként s egyben természetes igényként is megfogalmazódik azon közönség megszólítása a programokkal, amely nem feltétlenül a magas kultúra fogyasztója, s ritkán jut el egy-egy komolyzenei hangversenyre. Ezt a célt szolgálhatja a többműfajúság, a létesítmények falain kívül szervezett ingyenes programok sora, az oktatási intézményekkel való együttműködés. Szorosan idekapcsolódik az internet és a mobil kommunikáció adta lehetőségek használata, a koncertfelvételek közösségi portálokon történő megosztása, az ilyen médiumokat használó fiatal korosztály elérése, kreativitásuk kiaknázása, ezeknek az eszközöknek a promócióban való tudatos alkalmazása.

Nem utolsósorban beszéltünk a koncerttermek közötti együttműködési lehetőségek kiaknázásáról. Az operaházak és színházak között nagyszabású projektek születnek sikeres koprodukciókban; a koncerttermek között hasonló szintű együttműködés alig létezik. Az ECHO sikeres közös programja például a Rising Star, amely tehetséges fiatal szólisták számára szervezett koncertsorozat a szövetség tagjai között. Többek részéről fogalmazódott meg igény hasonló közös projekt létrehozására. Az együttműködés másik területe a szakembercsere, és az egyes szakmai területek vezetőinek, képviselőinek rendszeres konzultációja. Ez nemcsak az új koncerttermek számára lehet fontos, de a nagy „öregek" is tanulhatnak az újaktól.

A konferencia azzal az elhatározással zárult, hogy az együttműködés bővítésére cselekvési tervet dolgoznak ki, melyet 2010 elején terveink szerint a Müpában vitatnak meg, majd megpróbálnak hozzá forrást is előteremteni.

CSONKA ANDRÁS

a Művészetek Palotája vezérigazgató-helyettese