- Nemrég húztam meg a kettősvonalat a Kiss József verseire írt héttételes kantáta végén, amelyen 2005 vége óta dolgoztam nagy szünetekkel. A művet húsz éve terveztem, mióta megismertem e versciklust. A Korunk Zenéjén lesz a bemutatója Fekete László főkántor és a Componensemble előadásában, Serei Zsolt vezényletével. A költemények egyébként kevésbé ismertek, mert nem szerepelnek a Kiss József-összesben, hanem külön kötetet alkotnak. A költő három-négy verset is írt minden zsidó ünnepről, kivéve a hanukát és a purimot. A zenésíthetőeket emeltem ki azon ünnepeknél, amelyek több verssel is szerepelnek a könyvben. A szombattal kezdődik a sor, utána következik a hat ünnep.

- Beszüremkednek-e darabodba az ünnepek zenéjéből folklorisztikus elemek, zenei motívumok?

- Erősen ódzkodom a ma világszerte dívó posztmodern idézgetéstől, amely gyakorta arcátlan epigonizmusba csap át. Nem spórolhatunk az egyéni invencióval! Itt azonban minden tételem tartalmaz utalást egyházi vagy folklorisztikus témákra, hiszen nemcsak a szövegnek kell az ünnepről szólnia, hanem a zene hangjainak is.

- Ezeket a Goldmark Kórus tagjaként szerzett gyakorlatból ismered?

- Onnan is, a templomból is. Volt olyan tétel, amelyben Kiss József verse egészen rásimult az egyházi dallamra.

- Hogyan határoztad el annak idején, hogy keresztény létedre a zsidó liturgiához közeledj?

- Ez nem elhatározás volt. Sajnos ki kell mondanom: már nem érzem magam kereszténynek. Annak ellenére sem, hogy egyetértek a kereszténység alapelveivel - amelyek egyébként azonosak a zsidó valláséival. Villámcsapásként ért 1982-ben Steve Reich Tehillimjének megismerése. Elmentem Scheiber Sándorhoz, a Rabbiképző akkori igazgatójához, hogy felvilágosítást kérjek tőle. Az intézmény ókori hangulata mélyen megragadott. Két évvel később Scheiber meghalt, temetésén Tóth Emil recitációi, énekelt imái hatalmukba kerítettek. Nyomban elhatároztam, ha megírom ezt a művet, Scheiber emlékének ajánlom. A Rabbiképző szabadegyetemére kezdtem járni, ott említette az egyik előadó, dr. Hoffmann Andor e Kiss József-ciklust is.

- A hatás nyomban megjelent zenédben.

- Nagyrészt feldolgozások formájában - de a Goldmark Kórust alapító Ádám Emil emlékére komponált Zsoltárkantátám immár önálló kompozíció. Három tétele már elhangzott hangversenyen, a teljes mű idén novemberben kerül majd közönség elé, s remélem, lemezre is. A Zsoltárkantáta héber szövegre készült, a zsoltárok egyes soraira, kivéve a negyedik tételt, az Amar navalt, amelyben a teljes szöveget felhasználom. (Erre a zsoltárra hivatkoznak általában az ateisták, mondván: a Bibliában is benne van, hogy nincs Isten. Csakhogy a szöveg így hangzik: "Azt mondá a bolond az ő szívében: nincs Isten.") Ezt a művet kántorszólisták, két női énekes, vegyes kar és orgona adja elő.

- Kántorszólistát hallunk az Ünnepnapokban és a Zsoltárkantátában is. Igazán "kántoros" szólamot, szerepet szánsz nekik, vagy szokásos énekszólót írsz, amelynek olyan koloritjai, ornamensei vannak, amelyeket csak egy kántor tud stílusosan megszólaltatni?

- A bennfentesek alighanem oratorikusnak, a kívülállók viszont inkább kántorosnak fogják hallani... A kórustagok hiányolták is a zsidós elemeket. Elénekeltem hát nekik a zsoltárokból vett dallamidézeteket. Csak az homályosította el ezeket előttük, hogy a liturgikus gyakorlatban azok sokkal szabadabb recitálásban hangzanak el, míg nálam három- vagy négynegyedes ütemekbe szorítva. Szegény Tóth Emil úgy járt e darabbal, mint a cigányprímás, akinek kottából kell játszania. Ki kell várnia, hogy továbbmehessen, nem hömpölyögtetheti a dallamot a megszokott szabadsággal. Ugyanakkor sokat köszönhetek a kántoroknak. Fekete László hívta föl figyelmemet, hogy az 50. és az 57. zsoltár között válogassak. Ideadta a zsoltárok magyar fordítását. Kiemeltem, amit kompozíciómba akartam foglalni, ő pedig átírta nekem fonetikusan az adott szövegrészeket. A frazeálásban is segítettek. Persze ez világi zene, hangulatilag olyan, mintha zsidó istentiszteletet hallgatnánk, de nem illeszkedik - töredékessége miatt sem - a liturgiába.

- Remélsz további inspirációt a zsidó liturgiától?

- Egyelőre más irányba indulok - Egerszegi daloskönyvem újabb köteteit írom, ezúttal altra és baritonra -, de mivel Kármán György tanulmánya rekonstruálja a szentély zenekarát, foglalkoztat egy ilyen hangszerelésű kompozíció írása. Az eredeti instrumentumok már nem léteznek, de mai megfelelőikkel, nagy kórussal és szólistákkal megmozdítana egy újabb zsoltárkantáta.