Az előző évekhez hasonlóan ezúttal is Klenjánszky Tamás vezette a beszélgetést, ő ugyanis két oldalról ismeri helyzetet, hiszen hosszú évekig az EFA - az Európai Fesztiválszövetség - főtitkára volt. Mandátuma az idén járt le, de továbbra is a szervezet tanácsadója maradt, az itthoni problémákat pedig korábbi gyakorlatából és élő kapcsolataiból igazán jól ismeri. Õ mutatta be a jelenlévőknek Joost ter Warbeeket, az International Festivals & Events Association Europe igazgatóját. Az IFEA a csatlakozó országok számára teljesen nyitott szervezet, szívesen fogad új tagokat. Jellemzője - kis túlzással - a városközpontúság, hiszen az unióban pusztán elméletileg léteznek országhatárok; a kontinens javarésze már városok hálózataként funkcionál. A jó körülmények közt élők természetesen ambicionálják, hogy kulturális vonzerejük erős legyen, ezt segíti az IFEA hálózata, tudván, hogy a kulturális érték is hatásos marketingeszköz.

Az igazgató élőszóban is megerősítette, amit a prospektusuk ír: egy percig se habozzon senki, akinek okos tervei vannak, és csatlakozzon a világot átfogó hálózathoz (az IFEA-nak ugyanis amerikai és afrikai szervezete is működik). A szervezet kurzusok, tanácskozások rendezésére alkalmas helyszínt is ajánl az amszterdami Schiphol repülőtér közelében lévő saját konferenciaközpontjában, honlapján pedig külön menüpont a szponzorokról szóló információs bázis. A linkek között már ott láthatók a májusban taggá váló országok honlapjainak címei is.

A bemutatkozások sorához magyar részről dr. Nagy Mihály járult hozzá, aki a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma március elsejétől működő új, az európai uniós stratégiai kérdésekért felelős főosztályának vezetőjeként szólt. Az uniós alapszerződésben szereplő feladat, hogy a magyar kultúra tartsa meg önállóságát, de járuljon hozzá a közös értékek megőrzéséhez és fejlesztéséhez. Ezt a szférát nem érinti jogharmonizációs kötelezettség (kivéve persze azt az esetet, ha a gazdasági versennyel összefüggő helyzetbe kerülne valamely szervezet, intézmény). Ugyanakkor elvárják, hogy a kultúra mozdítsa elő a mobilitást, elsősorban a művészekét és alkotásokét. Az EU előírta, hogy minden ország építsen föl egy művészeti adatbázist - ez a kataszter a magyar képzőművészetnek is tágas piacot nyithat. A NKÖM új főosztályának egyik teendője egy nagyszabású kulturális stratégiai terv kimunkálása, amelynek szerves része a fesztiválok működése és működtetése. Hiller István miniszter három fő célt határozott meg: "a magyar kultúra megismertetése külföldön, a külföldi kultúra értékeinek bemutatása Magyarországon, és esélyteremtés a kulturális értékek megóvására és a hozzáférés biztosítására".

Nagy Mihály szerint a Budapesti Tavaszi Fesztivál mindhárom kívánalomnak megfelel. Közös cél, hogy a források szűkében lévő önkormányzatok és a hasonlóképpen pénzhiánnyal bajlódó szervezők a tárca támogatásával erősítsék érdekérvényesítő képességüket. Ehhez stratégiára van szükség - mondta a tisztviselő - pontos adatokkal, gazdasági mutatókkal. Arra biztatta a jelenlévőket, készítsenek tanulmányokat a különféle rendezvények pozitív gazdasági hatásairól, mert a tanulmányokból - reményei szerint - az kerekedhet ki, hogy a kultúra nemcsak viszi a pénzt, hanem hozza is, s hogy sikerrel kutathatnak föl új forrásokat, például uniós és regionális pályázatokon.

Budapesten mutatkozott be az EFA 2003 őszén megválasztott új elnöke, Gavin Henderson és a vele együtt az alelnöki posztra lépő Jan Biers. Hendersont egy brit lapban megjelent interjúban rendkívüli egyéniségnek nevezik. Sokoldalúságánál csak józansága és őszintesége figyelemre méltóbb. Vezette a londoni Philharmonia Zenekart, fesztiválvárossá formálta Brightont, létrehozta a Dartingtoni Nyarak fesztiválsorozatát, több periódusban látta el a brit fesztiválszövetség elnöki tisztét, s ma a londoni Trinity College of Music rektora. A mintegy 80 tagot számláló szervezet elnöke is a fesztiválok hálózatához való csatlakozást tartotta fontosnak, s ebben Magyarország nem is áll rosszul. A Tavaszi Fesztivál mellett az eszterházi Haydn Fesztivál és 2003 óta a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál is tagja az EFA-nak.

Henderson elismerte: az európai fesztiválok virtuális elitklubjába tartozik például Salzburg, Bayreuth, Berlin, Edinburgh - érdemes ezekre vetni vigyázó szemünket, és elemezni módszereiket, erényeiket no meg a hibáikat is, és tovább keresni az együttműködés lehetőségeit.

Az EFA korábban is jól használható honlapját tovább fejlesztik, ezt a munkát a belga lottóból származó tetemes hozzájárulás teszi lehetővé. Már ezért érdemes volt Genfből (az EFA eddigi svájci székhelyéről) Brüsz- szelbe költözni - jegyezte meg tréfálkozva az egyik résztvevő. Igaza lehet, habár a támogatás nyilván nem kizárólagos indok. Bárcsak a hazai lottó elő tudná segíteni, hogy valamelyik regionális kulturális bázis Budapestre vagy az egyik vidéki magyar városba költözzön!