- Decsényi János Távolról a Mostba című szólókantátájának szövegkönyve különleges: nem versekből, hanem verssorokból áll, melyekből költőjük, Ady Endre portréja látszik kibontakozni. Zenéd ismeretében nem aforisztikus villanásokra számíthatunk. Hogyan állnak össze nagyformává e töredékek?
- Az Ady-kötetekben tematika szerint csoportosítva sorakoznak a versek. Fő témáik: politika, a társadalmat, nemzetet érintő kérdések, szerelem, istenkeresés, elmúlás, pénz (a hatalom, a politika összefüggéseiben).
- Mintegy színészként helyezkedve Ady szerepébe jeleníted meg a költőt, vagy Ady és Decsényi számára ugyanoly fontosak e témák?
- Az utóbbiról van szó, de ezek szinte mindannyiunk számára alapvető kérdések. Félórás kantátát írok Ady verssoraira, baszszus hangra és kamaraegyüttesre. Az indíttatás, a költői-irodalmi gondolat, divatos szóval: a narratíva nagyon fontos a számomra. Tehát a szöveget nem alaki nyersanyagként kezelem, mint sokan, akiknek kiváló kompozícióiban ez csak eszköz, s nem tartalmi mondanivalója a lényeg. Mondhatnám talán, hogy saját gondolataimhoz írok kísérőzenét? E saját gondolatokhoz hívtam segítségül Ady költészetét, de ugyanakkor szöveg-összeállításomnak meg kell felelnie Ady gondolatainak is. Ha nem így volna, művészet- és történelemhamisítást követnék el.
- Ha nekem kellene megzenésítenem librettódat, gondban volnék, mert a gondolatilag összefüggő sorok verstanilag nem szervülnek, szinte prózává olvadnak. Nem alkotnak olyan látszólagos egységet, mint egy hajdani antológiában négy Pető- fi-cím, ami szinte egyetlen versszakot tett ki: "Itt benn vagyok a férfikor nyarában / Akasszátok fel a királyokat / Európa csendes, újra csendes / Bizony mondom, hogy győz most a magyar." Vagy mint ahogy Beethovent órákig tudok úgy dúdolni, hogy nyolc ütemenként más műből idézek, s mégis egységesnek hat. Hogyan tudtál kohéziót teremteni?
- A verseket csak mint szövegeket használtam, nem volt célom Ady oldott, túlnyomórészt jambikus verselését imitálni, hangsúlyozni. Ugyanakkor az egy-egy tematikát feldolgozó tételekbe foglalt aforisztikus sorok számomra igenis verssé állnak össze. Például az Örökkön hajt a Démon nyitótételben: "Már hegyes karó minden óra, Sötét vas-mázsák... / Te szakadatlan, vén gyermekség... Egyebem úgy sincsen. / Ha akarom, élek, S ha akarom, meghalok: Éppen úgy, mint sok száz év előtt. / Csak a verejtékem lesz egyre Hidegebb... / Én kifelé megyek." A dramaturgiát alaposan végiggondoltam, majd odaadtam a szöveget Mesterházi Mártonnak, rádiós dramaturg kollé- gámnak, aki két-három változtatást javasolva jóváhagyta munkámat. Vagy nézd ezt a részletet a címadó második tételből: "...dacos Hunnia Álmodva vívja a régi csatát. Veri a Jövőt: balladát akar, Balladát... ...álmodik Napfény-országról S kik rácsapnak: hazai varjak." Három vers, és milyen szoros összefüggés!
- Ahogyan elmondod, tapinthatóbbá teszi az összetartozást, átfedi az olvasás során érzett cezúrákat.
- Ez az intenzitás, amellyel elmondom, szándékaim szerint benne van a zenében is. Lásd csak a szerelemről szóló tételt: "...drága kicsi társam, Próbáljunk mégis megmaradni... (Ebben a gyilkos vad dúlásban.)" Jön egy kvázi-bölcsődal: "Bilincsem voltál, Bilincsed voltam, Bilincs volt egész életünk... De jó bilincs volt... / Miért nem voltunk jók egymáshoz, Amikor éltünk? / Csicsítgat, csittít, csókol, altat... / ...ne hidd, hogy búcsúzom Tőled, Csupán magamtól búcsúzom." S itt a zárótétel vége: "Micsoda zsoltárt is tudtam én... Valamikor? Csak hallgatok, Mert már mindent elfeledtem. / ...miért olyan szeretetlen és boldogtalan az Ember... óh, jaj, vigyázók, hiába vigyázunk, mert újra és újra leesik a sárba az Embernek arca. / Szeret kibékülni az ember, Mikor halni készül. / S mint Isten, úgy világol Az Ember, ki meghalni nem akar." Ez egy gyönyörű vers, amely négy költemény soraiból áll össze. A zene pedig a gondolatnak olyan ki nem mondható hátteret adhat, amely az eredeti költői gondolatot érvényessé teheti egy másik műfajban is.
- Milyen előadó-apparátust választottál?
- Nem különleges a hangszerpark: fuvola, klarinét (mindkettő basszussal is vált), fagott, trombita, harsona, hárfa, ütők, vonósötös. Az énekszólamot Fried Péternek szánom.
- Nem tervezted, hogy egyetlen vonósnégyesednek legyen párja, mégis kipattant egy újabb. Más szerzők hosszasan készülődnek e megkülönböztetett műfaj művelésére.
- Már az első előtt azt mondogattam barátaimnak: "Szeretnék vonósnégyest írni, de semmi kedvem hozzá." Ebben a tréfás nonszenszben kifejeződött a műfajtól való félelem. Ezt a másodikat műhelygyakorlatként kezdtem, az engem most foglalkoztató további tervekhez. Hiszen a komponálás interakció: a leírt hangok visszabeszélnek... Mikor már három tétele készen volt, komolyan kezdtem venni a tanulmány-darabot. Zenetechnikailag az Ady-kantátának is mellékterméke.