|
A muzsikusok tudják - Magyarországon különösen -, hogy a kiemelkedő karrierhez
közel sem elegendő a művészi tehetség és a zenész szív, óriási akaraterő, kitartás
is kell hozzá. S ha mindez megfelelő vállalkozó kedvvel, fantáziával és küldetéstudattal
párosul, nagy dolgok születhetnek. Horváth László Liszt- és Ferencsik-díjas
klarinétművész, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar igazgatója azon muzsikusok
közé tartozik, akik elmondhatják magukról, hogy nemcsak hangszeres szólistaként,
zenekari művészként értek el kiemelkedő eredményeket, hanem az oktatásban, a magyar
zenei élet fejlesztésében és a magyar zenekultúra népszerűsítésében is. 1992-ben
szülővárosában, Kőszegen ő alapította meg (a zeneszerző születésének 100. évfordulója
alkalmából) a Lajtha László Nemzetközi Zenei Kurzust és Fesztivált; neki köszönhető,
hogy a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar évről évre mind magasabb színvonalú és
izgalmasabb műsortervekkel rukkol elő, hogy egyre komolyabb külföldi turnékon
vesz részt; Szombathelyen a millennium alkalmából ő szervezte meg nagy sikerrel
a magyar szimfonikus zenekarok első országos fesztiválját - és ő az, aki Magyarországon
rendkívül sokat tett Veress Sándor életművének népszerűsítéséért. De más 20. századi
magyar komponisták - például Lajtha László vagy Takács Jenő - műveinek is ő az
egyik legfőbb propagátora. Úgy fogalmaz, nem bánta meg, hogy néhány évvel ezelőtt,
1998-ban a klarinétot félretéve zenekar-igazgatásra adta a fejét, mert úgy érzi,
ezen a poszton még többet tehet a magyar zenéért, kultúráért - márpedig ő elsősorban
magyarnak érzi magát, s csak másodsorban muzsikusnak. Ami pedig igazán tiszteletre
méltó: néhány évnyi szünet után barátai - mindenekelőtt Homoki Endre klarinétművész
- unszolására tavaly ismét elővette hangszerét, s volt hozzá akaratereje, hogy
visszatérjen a koncertpódiumra is. Első új fellépésén Győrött, a Filharmónia felkérésére
Mozart Klarinétversenyét szólaltatta meg. A nyári kőszegi Lajtha Fesztiválon Körmendi
Klárával, Sebestyén Ernővel és Mérei Tamással Olivier Messiaen Kvartett az idők
végezetére című darabját adták elő - ami megint csak a visszatérés felé lendítette.
Legutóbb, szeptember 30-án pedig azzal mentette meg a Szombathelyi Szimfonikus
Zenekar egyik Rajter-bérletbeli koncertjét, hogy a megbetegedett Kassai István
zongoraművész helyett ő ugrott be a Mozart-Klarinétverseny előadásával. "Újra
van hangszeres biztonságom, aminek nagyon örülök - mondja. - Amikor igazgató lettem,
elhatároztam, hogy se vezényelni, se klarinétozni nem fogok. Azt hittem, a klarinétozás,
a gyakorlás nem fér össze új feladataimmal. Kiderült, hogy nem volt igazam, igenis
össze lehet egyeztetni a kettőt, sőt a hangszer az igazgatói munka megtanulásában
is sokat segített. Ma ismét egyformán fontos számomra a klarinéttal való kapcsolat,
a muzsikálás és a zenekar irányítása. Ebben az évadban még a Stockholmban élő
magyar zeneszerző, Maros Miklós Klarinétversenyét is eljátszom ."
Horváth László mindig a maga útját járta. Kiemelkedő szólistakarrierje mellett
1965-től volt a Magyar Állami Hangversenyzenekar művésze, '68 óta első klarinétosa.
Harminchárom évet "húzott le" az együttesben, és 1998-ban úgy gondolta, szépen
kell abbahagyni. Önként ment el az ÁHZ-tól. Akkor még azt gondolta, végleg leteszi
a hangszert, és pályázaton elnyerte a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar igazgatói
székét, amit immár a második négy esztendőre is ő foglalhatott el. Kisebb viharok
után az együttes a nyugodt építkezés korszakát éli Pál Tamás karmester
művészeti vezetésével, fejlődését a kritika is elismeri. Ugyancsak Horváth László
hívta vissza az együtteshez Petró Jánost, az alapítót elnök-karnagynak,
és ő hívta meg állandó vendégkarmesternek a fiatal török Ertüngealp Alpaslant
(az idei athéni Mitropoulos-verseny győztesét), illetve vendégkarmesternek az
ugyancsak ifjú brazil Rodrigo de Carvalhót. Horváth László hangsúlyozza,
hogy az idén negyven éves, hivatásos zenekarként huszonöt esztendeje működő Szombathelyi
Szimfonikusok, amely büszke rá, hogy a Szombathelyi Nemzetközi Bartók Szeminárium
és Fesztivál hivatalos együttese, és hogy elsősorban a város közönségét szolgálja,
külföldön is egyre nagyobb sikereket arat. 2003-ban nagy visszhangot kelthet öt-hathetes
olaszországi turnéjuk, amelyen például Tivoliban a Parasztbecsületet, a Bohéméletet
és az Otellót adják elő, majd öt hangversenyt adnak Gradóban és Rómában. Sikereik
nyomán az idei évadban négyszer is fellépnek a milánói Verdi Teremben. Erősek
francia kapcsolataik (nem véletlenül, hiszen pályája elején Horváth László ösztöndíjasként
nyolc hónapig volt Párizsban a Conservatoire National Superieur de Musique hallgatója
Ulysse Delecluse osztályában). A Szombathelyi Szimfonikus Zenekar 2001 novemberében
Normandiában adott koncerteket Philippe de Chalendar vezényletével. Itthon is
jól sikerült az elmúlt évad. Csak egy példa: január 27-i, zeneakadémiai fellépésük
azt bizonyította, hogy vállalkozókedvük határtalan. Ezen a koncerten Victor Máté,
Gyulai-Gaál János, Wolf Péter és Malek Miklós egy-egy szerzeményét mutatták be.
Májusban egy koncerttel a szeptember 11-i New York-i terrortámadás áldozataira
emlékeztek, amerikai és tajvani művészek vendégszereplésével.
Ami a Szombathelyiek idei programját illeti, Horváth László kiemeli a zenekar
január 22-i, a Magyar Kultúra Napjára tervezett koncertjét, amelyen Bartók Divertimentóját,
Szabó Csaba Üvegszilánkok között című zenekari variációit, Bozay Attila első Pezzo
concertatóját, valamint Kodály Háry-szvitjét adják elő. Említésre érdemes a Budapesti
Tavaszi Fesztivál rendezvényeinek sorába illeszkedő hangversenyük is, amelynek
műsorát március 7-én Szombathelyen, a Bartók Teremben is eljátsszák majd, Pál
Tamás vezényletével, a Magyar Nemzeti Énekkar közreműködésével. Egy Cherubini-mise
szerepel a programon (Messa solenne in Re Minore per il Principe Esterházy), amely
először szólal meg Magyarországon, és amely a Haydn utódjául pályázó Cherubini
"névjegye" volt Pompakedvelő Esterházy Miklós herceg udvarában. Horváth László
az április 11-i, Bartók Terem-beli hangversenyre is felhívja a figyelmet. Ennek
műsorán egy magyar ősbemutató is szerepel: Rózsa Pál Szántó Piroska munkái által
ihletett Négy szimfonikus képe. Májusban (12-én Szombathelyen, 14-én pedig Budapesten)
Britten és Barber kompozícióit tűzik műsorra a British Council támogatásával.
Horváth László bízik benne, hogy az idén zenekara nyeri a japán kormány ötvenmillió
jen értékű pályázatát a Bartók Terem stúdiótechnikai berendezéseinek fejlesztésére,
ami újabb távlatokat nyithat meg a Szombathelyi Szimfonikusok életében.
1940-ben, amikor a japán császári dinasztia a 2600 éves fennállását ünnepelte,
Veress Sándor megnyerte az ebből az alkalomból meghirdetett zeneszerzői pályázatot.
Pentaton dallamokkal teli 1. szimfóniájára rácsodálkoztak a japánok: miként tud
egy európai komponista "japán" zenét írni? Veress úgynevezett Japán szimfóniáját
azóta 2000-ben is bemutatták Tokióban - a Szombathelyi Szimfonikus Zenekart Izaki
Masahiro vezényelte. Ezen a hangversenyen Horváth László bejelentette, hogy a
mű 2002-ben Szombathelyen is elhangzik majd a Klarinétverseny társaságában - ez
meg is történt. Újdonság, hogy szeptemberben a mű első CD-felvételét is elkészítették
Szombathelyen. A Hungaroton kiadványa az 1. szimfóniával, a Klarinétversennyel
(Horváth László szólójával) és a Négy erdélyi tánccal a jövő év elejére várható.
(A CD borítójára Veress nagy barátja, Paul Klee festménye kerül, az Ad Parnassum.)
Horváth Lászlót időközben Lajtha-díjjal, valamint a Veress Sándor Társaság Veress-díjával
is kitüntették.
|
