- A Gólyakalifa zeneszerzője újabb operára készül. Mielőtt azonban annak terveiről ejtenénk szót, oratórium bontakozására figyelhetünk.
- Baross Gábor rendelte a darabot együttesei számára, s a témát, Assisi Szent Ferenc Naphimnuszát és a szöveg nyelvét (latin) is megszabta. Az apparátus adott: vonóskart használhatok, amelyet kérésemre orgonával és egy-két ütőhangszerrel egészíthetek ki. Szoprán, alt, tenor és basszus szólistát szerepeltetek a vegyeskar mellett. Az orgona azért volt oly fontos számomra, mert foglalkoztat a continuo szerepének újbóli megtalálása. Ez tervezett operámban is fontos tényező lesz. Orgonaszólós tételeket is tervezek, s szeretnék egy modern continuo-nyelvezetet létrehozni: talán meglepő, de számozott basszust is alkalmazok majd, ami nem lesz egyszerű, hiszen nyilván nem szorítkozhatom dúr-moll-szűkített akkordokra. Sokat köszönhetek Gárdonyi Zsolt tavaszi kurzusának: érdekes összefüggésekre világított rá a messiaeni akkordok és a jazz-hangzatok között; ráébresztett, milyen fontos lenne a klasszikuson túl a romantikus zene, sőt az azt követő korok összhangzattanát is megtanulnunk. Az orgona hol kötött (teljesen kiírt) anyaggal szólózik majd, hol kidolgozott continuót játszik, hol pedig számozott basszusból olvas ki akkordokat, némi rögtönzéssel.
- Nem lesz-e szükségképpen hagyományos a continuo, csak épp a barokk korénál gazdagabb harmóniavilággal? Ha pedig nem, alkalmas lesz-e a játékos a rögtönzésre? Hiszen hajdan e szerepkör betöltői zenei köznyelvet beszéltek, ami ma nincs.
- Ezek olyan alapkérdések, amelyeket ha megoldanék, be tudnám illeszteni ezt a kétszáz éve idegen testet a zenekari hangzásba. Az esetek többségében elég lesz, ha a continuo-játékos megszólaltatja az akkordhoz tartozó hangokat. Nem kell átvezetéseket, külön szólamokat improvizálnia. Az előszóban majd alighanem mindenre magyarázattal kell szolgálnom.
- Mi indít a continuo-szemlélet szorgalmazására? Ez a barokkban kötőanyag. Nálad?
- A 19. század megszabadult a continuo-hangszerektől, különösen a pengetősöktől. Ez hiányérzetet kelt bennem, hiszen a sok pengetős hangszer jelentősen puhítja a hangzást. Az általam választott operatéma meseszerűsége igényli majd e varázslatos hatást.
- A continuo - cukrászati hasonlattal élve - a torta tésztaalapja. Vajon a színgazdag pengetős continuo be tudja-e tölteni ezt a szerepet?
- Jó a hasonlat. Csakugyan csábítanak e hangszerek arra, hogy szólót is bízzak rájuk. Az akkordjátéknak sokféle módja van, néha az Orfeo Zenekarban is sokat tűnődöm egy-egy arpeggio alakján. Első kísérletem bizonyára túlmagyarázott, túljelölt lesz, később letisztulhat.
- Nem érzed annak veszélyét, hogy vagy kiírsz mindent, s ezzel átlagos szólammá avatod a continuót, vagy pedig irányított aleatóriává "degradálódik"?
- Ez nekem is eszembe jutott. A zenei köznyelv általad is említett hiánya folytán a környezetünkben élő muzsikusok gyakran homlokegyenest ellenkezően értelmeznek dolgokat. Az improvizáció hiánya valamennyiünknek fáj. Egy klasszikus zenészt nem lehet bizonyos paraméterek közötti rögtönzésre bírni úgy, mint egy jazz-játékost, mert nincsenek szabályok (bár a zeneszerző megpróbálkozhat ilyenek létrehozásával, s ha szerencséje van, azokat előbb-utóbb megszokják az előadók). A Naphimnusz hangulata, laudáló jellege miatt nem érdemes nagyon bonyolult akkordokat alkalmazni. A minap Monteverdi Orfeójában játszva figyeltem fel arra, hogy a disszonanciákat sosem a continuo, mindig az énekszólamok hordozzák.
- Hogyan építed fel a művet?
- Félórás darabot kértek. 15 viszonylag rövid, pergő tételbe osztom szét a szöveget. Lesz köztük hat teljes kórustétel, egy szólótétel kórussal, minden szólistának egy áriája. A tenor a Nap megszemélyesítője, a szoprán a Holdé és a csillagoké, az alt a Földé. A "Jaj azoknak, akik halálos bűnben haltak meg" szövegű tétel ideális a basszusnak, erre felel majd az énekkar is. A két női illetve két férfi szólista egy-egy kettőst is énekel: az előbbiek a vízről, az utóbbiak a tűzről. Két tercett közül az egyik a szeretetről, megbocsátásról és tűrésről, a másik a testi halálról szól. A boldogságról szólókvartett énekel. Miként tervezett operámban, itt is sok együttest szeretnék írni (a Gólyakalifában nemigen voltak ilyenek).
- A Naphimnusz előtanulmány második operádhoz?
- Hangulatok kipróbálására alkalmas lesz, melyeket itt ráadásul egy-két percben kell megfognom. A rövid tételek sorozatában megnyilvánuló fokozás is tanulsággal szolgálhat a színpadi műhöz.