Muzsika 2001. október, 44. évfolyam, 10. szám, 34. oldal
Gyöngyösi Szilvia:
Gobbi Henrik, a Zeneaakadémia zongoratanára
Liszt és Gobbi kapcsolata
 

A mantovai származású hegedűművész, Rugieri Luigi Gobbi Európa-szerte koncertezett vonósnégyesével. Az 1830-as években egyik pesti hangversenye alkalmával ismerte meg későbbi feleségét, Rott Máriát, egy pestvidéki orvos leányát. Öt gyermekük közül a két fiú, Henrik és Alajos választotta a zenei hivatást. Alajos évtizedeken át a Nemzeti Zenede hegedűtanára és nagyhírű karmestere volt.
Gobbi Henrik Pesten született 1842. június 7-én. Gyermek- és fiatalkora nagy szegénységben telt. Nehéz körülmények között, bérelt hangszeren tízévesen kezdett zongorázni, két évvel később Dunkl Nepomuk János vette kézbe zenei nevelését. Dunkl szerepeltette az általa rendezett estélyeken, hangversenyeken, zeneelmélet- és összhangzattan-órákra pedig Thern Károlyhoz, a Nemzeti Zenede tanárához irányította. A boldog tanulóidőszak mindössze egy évig tartott, mivel Dunkl Bécsbe költözött. Gobbi ezután súlyos anyagi gondokkal küszködött, s hogy szobát és hangszert bérelhessen, zongoraleckéket adott. Tartózkodó, félénk természete és szegényes külseje miatt azonban szerény jövedelemmel kellett megelégednie. Életének erről a nehéz időszakáról később így vallott:
"Az 1857-ik év feledhetetlen marad előttem; mert bár a közönséges reggelit, ebédet és vacsorát csak híréből ismertem és saját zsebemből csak hideg kályhára telt, voltak mégis barátaim, kik rendesen ellátogattak hozzám zenét hallgatni, és ilyenkor mindegyik letett egy-egy hatost, mely pénzből fára, kevés sörre és néhány sósszarvasra rendesen kijutott".2
Első nyilvános hangversenyét Szigligeti Ede közbenjárása nyomán a Nemzeti Színházban tartotta 1858-ban,3 az ezt követő években pedig többször koncertezett az Európa Szálló termében: műsorán főként kamaraművek szerepeltek.4 Zongoraművészi karrierje nem volt jelentős, ám fiatal korától annál fontosabb szerepet játszott életében a tanítás. Anyagi gondjai a hatvanas években sem szűntek meg, így pályája kezdetén továbbra is zongoraleckéket kellett adnia Pesten. A Prónai családnál két alkalommal (1859, 1861) vállalt zenetanítói állást Acsán, egy évig pedig Königsegg grófnál tanított. Szabad óráiban gyakorolt, Beethoven- és Schumann-műveket tanulmányozott, és komponált. Első zongoraművei Acsán születtek, mint például a Hat acsai zenekép (op. 4) és a három zongoradarab: Nocturne; Welcher ist mein Stern?; Impromptu (op. 5). Ezek nyomtatásban is megjelentek.
A hatvanas évek közepén sikerült annyi pénzt összegyűjtenie, hogy Bécsbe utazva felkereshette egykori tanárát, Dunklt. Itt találkozott Brahmsszal, Herbeckkel, Hellmesbergerrel és Anton Rubinsteinnel is. Zongoratechnikájára és előadásmódjára erősen hatott Rubinstein, csakúgy, mint később Carl Tausig. Pestre hazatérve folytatta a tanítást és komponálást. Ekkor keletkezett művei: egy trió, vonósnégyes, és különböző zongoradarabok.5 Trióját megmutatta Volkmann Róbertnek, aki ezután zeneszerzést tanított neki. 1866-ban a Nemzeti Zenede Thern Károly lemondása miatt megüresedett zongoratanári állását pályázta meg, ám fiatal korára hivatkozva elutasították. 1870-ben a Budai Ének és Zeneakadémia zongoratanára lett.
Gobbi és Liszt kapcsolata 1867-ben kezdődött, amikor Gobbi kiadója, Kugler László javaslatára elküldte néhány kompozícióját Lisztnek Rómába. A mester a következő levéllel válaszolt:

Róma, febr. 16. 1867.

Tisztelt Uram,
Túlzott szerénysége, mely akadályozta Önt, hogy Pesten létemkor felkeressen, visszatetsző előttem. Kellemes lett volna, ha őszinte dicséretemet - szerzeményeit illetve - személyesen és behatóbban tárgyalhattam volna. Művei elvitázhatatlan tehetségre, finom és józan zeneértelemre mutatnak. Ha kínálkozik alkalom, szívesen és körülményesen fogok a dologhoz tartozó tárgyakról Önnel beszélgetni. Egyelőre fogadja legjobb köszönetemet ide mellékelt leveléért, valamint érdekes és elismerésre méltó szerzeményeiért.

Barátságos tisztelője
Liszt F.6

Nem tudjuk, Gobbi mely szerzeményeit küldte el Lisztnek: valószínűleg addigi legjobbjait igyekezett kiválasztani. Zeneszerzői pályájára mindenesetre ösztönzőleg hatott Liszt kedvező értékelése. Nagy feltűnést keltett a hazai zenészkörökben, hogy a mester egyáltalán válaszra méltatta, és ez meghozta számára az ismertséget. Ezután keletkeztek nagyobb művei, többek közt a Lisztnek ajánlott 1-ère Grande Sonate dans le style hongrois (op. 13), a magyar népdalok, táncok felhasználásával és átdolgozásával komponált Négy magyar suite és az Ungarische Skizzen (op. 23). Liszt egy Ábrányinak írt levelében Gobbit mint jeles keringőkomponistát üdvözölte,7 s 1873. március 31-i jótékonysági hangversenyén maga is előadott egy Gobbi-valcert.8 Gobbi számos keringőt publikált, közülük nyolc ma is hozzáférhető. A budapesti Liszt-hagyatékban is megtalálható op. 10 és op. 12 egy-egy nyomtatott példányában Liszt bejegyzései olvashatók.
Liszt ötvenéves művészi jubileumára Gobbi ünnepi kantátát komponált: a tenorszólóra, énekkarra, két zongorára és hárfára írt művet az ünnepségek nyitószámaként adták elő a Vigadóban, 1873. november 9-én. A kantáta teljes partitúrája nem jelent meg, csak a nyitány négykezes zongoraváltozata, melynek arany nyomású díszkiadása a Liszt-hagyatékban található.9 A négykezes nyitány december 29-én ismét elhangzott Liszt és Gobbi előadásában, a Vigadóban, id. Ábrányi Kornél irodalmi és zenészeti estélyén.10
Liszt több esetben próbált segíteni az anyagi gondokkal küszködő Gobbin. Egy alkalommal Augusz Antalnak írt levelében11 magyar zeneszerzőknek szánt ösztöndíjra javasolta:
"Gobbi barátunkat hazánk legérdemesebb három-négy zenésze egyikeként becsülöm. Szerzeményei előkelőek, eredetiek a zenei tudás sajátosságaival, amelyek ritkák nálunk. Szeretném ezt a meggyőződésemet Waldstein gróffal és az egész bizottsággal osztani, hogy az ösztöndíjak egyikét Gobbinak ítéljék, aki kétszeresen jogosult erre a figyelemre: a képességei és anyagi helyzete révén".12
Máskor a rá oly jellemző nagyvonalúsággal és finom diszkrécióval nyújtott segítséget Gobbinak: Mihalovich Ödönhöz írt levelében egy "magát megnevezni nem akaró" ismerőse nevében (aki természetesen maga Liszt volt) rendelt tőle tetszés szerinti szerzeményt, s honoráriumként 70 forintot mellékelt.13
A Zeneakadémia 1878/79-es tanévében a növendékek létszámának növekedése szükségessé tette a tanári kar bővítését. Liszt az összhangzattan és zeneszerzés tanszakra Gobbit, a zongora tanszakra pedig legkedvesebb tanítványát, Juhász Aladárt ajánlotta:14
"A Zeneakadémia fejlődése két új tanerő alkalmazását teszi szükségessé. A Budapesten lakó magyar művészek között nem tudnék erre alkalmasabbakat megjelölni, mint Gobbi Henriket az összhangzattan és zeneszerzés, és Juhász Aladárt a zongoratanításra".15 Liszt ragaszkodott Juhász személyéhez:
"Miért őt javasoltam a Zeneakadémia tanárának - tudja. Nézetem szerint legközelebb egy fiatal, tehetséges, virtuóz zongoristára van szükségünk, aki képes a növendékeknek nehéz dolgokat helyesen előjátszani. E célra Juhász kitűnően megfelel".16
Juhász azonban gyakori betegeskedése miatt nem tudta betölteni az állást, így végül rendkívüli zongoratanárnak Gobbi Henriket javasolták, az összhangzattan és zeneszerzés tanítására pedig Erkel Gyulát jelölték. Gobbi kinevezését az is nehezítette, hogy az eredetileg két elméleti tanszak ellátásáért felajánlott 600 forint fizetést kevesellte, és egyáltalán nem akarta elfogadni a meghívást. Erkel Ferenchez intézett levelében (1879. szeptember 13.) arra hivatkozott, hogy "38 esztendősen már keresett zongoratanár, s ha a fenti honoráriumot elfogadná, azzal csak hírnevének ártana".17 Sok huzavonát követően 1879 őszétől rendkívüli zongoratanári kinevezéssel mégis megkezdte zeneakadémiai tanári pályáját. A zongora főtanszakon a "legmagasabb osztályokat" Liszt Ferenc és Erkel Ferenc irányította, Gobbi (akárcsak Erkel Gyula) az alacsonyabb osztályokban tanított heti kilenc órában, ezen kívül a zongora melléktanszakon is voltak kötelezettségei. 1881-ben "a növendékek oktatása körül kifejtett sikeres tevékenysége elismeréséül" Trefort miniszter 200 forint jutalomban részesítette. Gobbi rendes tanári kinevezést az 1887/88-as tanévben kapott, a következő évben pedig Erkel Ferenc betegsége miatt az összes zongorista hozzá került.18
Heti három alkalommal, hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt tartotta zeneakadémiai óráit. Tanításában mindenek felett állt a technika fejlesztése, a gyakorlatok és etűdök óriási mennyiségével. A technikai képzésre helyezett hangsúly valószínűleg a fiatalkori zenei élmények - Anton Rubinstein, Carl Tausig - hatása. Metodikájával Gobbi abszolút ellenpólusa volt Erkelnek, akinél a nem csekély technikai gyakorlat mellett sok előadási darab is szerepelt a tananyagban. Erkel kifejezetten előadni tanított, s e tekintetben kétségtelenül sokkal közelebb állt Liszthez, mint Gobbi. Eltérő pedagógiai közelítésmódjuk növendékeik tanári stílusában is nyomon követhető: a Liszt-Erkel-vonal Thomán István, a Liszt-Gobbi-irány pedig Szendy Árpád tanítási módszerében élt tovább.
A Zeneakadémia felvételi vizsgái Liszt távollétében zajlottak, mivel a mester általában a téli hónapokat töltötte Pesten: március végéig, április közepéig maradt itt. Meghallgatta a zongoristákat és kiválasztotta azokat, akikkel foglalkozni kívánt. A tanév további részében - néhány kivétellel - a Liszt-növendékeket is Erkel és Gobbi tanította. Gobbi tanítványai közül öten kerültek Liszt osztályába: Forster Stefánia, Schuk Anna, Kun Margit, Hegyei Géza és Szendy Árpád.19 Kun Margit, Kelen (Kohn) Ida és Hollósy Kornélia rendszeresen adtak kétzongorás hangversenyeket, s többnyire tanáruk, Gobbi átiratait játszották, népszerűsítették.20
A kétzongorás átiratokon kívül Gobbi négykezes átiratokat is készített. Maga Liszt is megengedte, hogy néhány művét Gobbi átdolgozza négy kézre. Ezek a darabok - az Einleitung und Ungarischer Marsch von Széchényi Imre; Deux melodies russes No. 1. Le rossignol; Soirées de Vienne. Valses caprices d'apres F. Schubert; valamint a Szózat és Himnusz - a Gobbi-Liszt-kapcsolat fontos részét alkotják. Gobbi saját négykezes kompozíciói közül talán a Négy magyar suite-et értékelték a legtöbbre: ezt játszották a leggyakrabban. 1877. február 15-én az Írók és Művészek Társasága által Liszt tiszteletére rendezett estélyen a két rendkívül tehetséges Liszt-tanítvány, Juhász Aladár és Ravasz Ilona mutatta be.21 Gobbi e művét Liszt is többször játszotta növendékeivel, egy alkalommal Joseffy Rafaellal készült előadni. Az anekdota szerint ekkor történt, hogy Joseffy hanyagul szivarra gyújtott, s a játék közben Liszt orra alá pöfékelte a füstöt. Liszt nem szólt semmit, de oly szédületes tempóban kezdett játszani, hogy Joseffy szinte levegő után kapkodott... Ugyanezen az estén Joseffyval Gobbi átiratai közül Volkmann Visegrádját, egy másik koncerten pedig zárószámként Wagnertől A walkürök lovaglását Liszt Sophie Menterrel adta elő.22
1885. decemberében Gobbi 25 éves művészi jubileuma alkalmából Fayl Frigyes méltatta zongoratanári érdemeit. Gobbi ezután hosszabb beszédben köszönte meg a figyelmességet, s biztosította növendékeit, hogy a jövőben is olyan lelkiismeretességgel fog tanítani, mint azt addig tette, majd e szavakkal folytatta:
"Legyenek önök is lelkiismeretesek s fogadják készséggel intézkedéseimet; igaz törekvéseik által tegyék nekem lehetővé, jó alapot adni, hogy így tovább képzésükben a művészi cél minél könnyebben éressék el".23
Negyedszázados évfordulójáról 1886. április 3-án a Zeneakadémián ünnepi hangversennyel emlékeztek meg. Női kari művein és dalokon kívül Gobbi kétzongorás átiratában Kun Margit és Kelen (Kohn) Ida előadásában elhangzott Brahms H-dúr triójából (op. 8) a Scherzo.24 Gobbi Henrik 1889-ig volt a Zeneakadémia tanára - nyugdíjazását követően 1911-től a Fodor Zeneiskolában tanított.25 A zeneszerzőként és zongorapedagógusként egyaránt nagy elismerést szerzett művész 1920. március 22-én halt meg.

_____________
JEGYZETEK

1 A tanulmány Liszt Ferenc magyar zongorista-zeneszerző tanítványairól készülő doktori értekezésem anyagának felhasználásával készült.
2 Zenelap (ZL) I/7. 1886. március 1. 54-59. A baráti kör: Matlekovits Sándor (később államtitkár), P. Thewrewk Emil, Cseri Gábor, Cseri Kálmán.
3 A műsoron Volkmann F-dúr triója, Mendelssohn h-moll vonósnégyese és Liszt 2. Magyar rapszódiája szerepelt. ZL uo.
4 Brahms H-dúr triója, Schumann F-dúr triója, Chopin g-moll triója, Volkmann két triója stb. Kamarapartnerei Müller kisasszony (később dr. Környei Edéné) és Grünwald Adolf (gordonka) voltak. ZL uo.
5 ZL I/7. uo. E művek zenei anyaga eddig nem került elő.
6 A levél csak e magyar fordításban ismert, ZL I/7. 1886. márc. 1. 57-8.
7 La Mara: Franz Liszts Briefe, II. No. 181.
8 Legánÿ Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1869-1873 (LMo) (Budapest: Zeneműkiadó, 1976), 146, 270.
9 Az anyag többi része lappang.
10 Közreműködtek még Jókainé, Nagy-Benza Ida, Mihalovich Ödön. Legánÿ: LMo, 273.
11 Liszt Ferenc levele Augusz Antalhoz, Weimar, 1872. július 3.
12 Prahács Margit fordítása. Prahács Margit: "A Zeneművészeti Főiskola Liszt hagyatéka", in Zenetudományi Tanulmányok VII (ZT VII) (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959), 502.
13 Prahács Margit: "Kiadatlan és ismeretlen Liszt-levelek a Zeneművészeti Főiskola levéltárában", in Zenetudományi Tanulmányok III (ZT III) (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1955), 151. 29. Levél Mihalovich Ödönhöz, Bécs 1872. aug. 4.
14 Prahács: ZT III, 180.
15 Prahács, i. m. uo.
16 Liszt levele Erkel Ferenchez, Weimar, 1879. július 14. Eckhardt Mária fordítását közöljük.
17 Isoz Kálmán: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke. VI. Zenei kéziratok, I. kötet, Zenei levelek (Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 1924). 173. Levél, Fond XII/348.
18 Kivételt képezett a zongora előkészítő osztály, melyet Thomán István kapott meg.
19 Egy további Gobbi-növendék, Forrai Sándor ugyan az 1885/86-os tanévben elnyerte a Liszt-ösztöndíjat, de mire Liszt növendéke lehetett volna, a mester meghalt.
20 1895. március 1. Kun Margit és Hollósy Kornélia hangversenye. Művészeti Lapok-Zeneirodalmi Szemle II/6. 1895. március 11.; 1896. február 21-én a Vigadóban Hollósy Kornélia, Kelen Ida, és Kun Margit kétzongorás hangversenye. Művészeti Lapok-Zeneirodalmi Szemle III/3. 1896. február 9. A Gobbi-növendék Hollósy Kornélia nem azonos a neves énekesnővel, Hollósy Lonovics Kornéliával.
21 Guttmann Emma és Schuk Anna is játszotta az 1885. február 23-i akadémiai hangversenyen Liszt jelenlétében. Ez volt az a hangverseny, melyen Liszt Die heilige Cäcilia-ját tervezték előadni, de ez meghiúsult. Helyette egy talán túlságosan gazdag műsorú hangverseny zajlott le. (Prahács ZT VII 457., Zeneakadémiai évkönyv 1884/85. 16-17.)
22 1877. március 10-én a Vigadó nagy termében. Legán¨y: "Erkel és Liszt Zeneakadémiája 1876-1877", in Magyar Zenetörténeti Tanulmányok Mosonyi Mihály és Bartók Béla emlékére, 110., Fővárosi Lapok, 1877. március 13.
23 1885. december 23. ZL I/1. 1886. jan. 1., 9.
24 ZL I/10. 1886. ápr. 1., Zeneakadémiai évkönyv, 1885/86, 22.
25 A zongora főtanszak tanári karában 1889-ben jelentős változások történtek: Szendy Árpád rendkívüli tanári, Thomán István és Chován Kálmán rendes tanári kinevezést kapott.


Gobbi Henrik


Liszt ceruzás javítása Gobbi keringőjében


Ünnepi kantáta Liszt 50 éves művészi jubileumára:
a nyitány négykezes zongoraváltozata