|
Szabadi Vilmos hegedűművész kamarazenei koncertsorozata 1999-ben költözött
Keszthelyről közelebb a fővároshoz. A Festeticsek palotájából Gödöllőre, a Grassalkovich-kastélyba
- barokkból barokkba. A lelakott, korábban kaszárnyának is használt gödöllői épület
felújítása a '90-es évek közepén vett lendületet, de máig sem fejeződött be, hiszen
a költségek magasak. Ám a pompás díszterem elkészült, éppen alkalmas hangversenyteremnek,
langyos estéken a díszudvar is méltó keret egy kulturális eseményhez. A királyi
kastély (a hercegi családról a múlt században a birtok a kincstárra szállt) termeiben
berendezett múzeum is folyamatosan bővül, akad tehát látnivaló.
Idén június 24-én már harmadízben kezdődhetett tehát el a Kastélykoncertek
című kéthetes sorozat, amely egyre népszerűbb. Tavaly mintha több lett volna a
környékbeli hallgató, idén sok külföldi bukkant föl, nemcsak autósok, hanem olyan
"kalandvágyók" is, akik az Örs vezér teréről induló HÉV-vel vonatoznak ki, közben
ismerkedve a magyar valósággal, melyet azután Gödöllőn is tanulmányozhatnak. Először
is azt, hogy a város, amely hálás lehetne, hogy Európa neves muzsikusait fogadhatja,
nem nagyon látszik örülni a vendégnek. A koncertek este fél nyolckor kezdődnek,
de múzeumi belépő csak ötig váltható, háromnegyed hatkor pedig kitessékelik az
érdeklődőt. Az előcsarnok idegenforgalmi irodája és a - kivételesen ízléses, különleges
- dísz- illetve emléktárgyakat árusító butik áruit is csak vágyakozva nézheti
a látogató. A kapunál a biztonsági ember "zárva vagyunk!" felkiáltással igyekszik
elhessegetni a közönséget, pedig a kellemes cukrászda nyitva, a Sissi komornájának
öltözött nyájas hölgyek a konyhában könyökölnek - nekik is jobb volna, ha forgalmat
csinálhatnának, hiszen haza nem mehetnek, nemsokára a koncertpublikumot is ki
kell szolgálniuk. A közelben nincs hangulatos vacsorázóhely, vagy ha van, hát
létét titkolják - Gödöllőn tehát nem értenek a fesztiválmenedzseléshez.
Professzionális viszont a gödöllői műsor összeállítása, a vendégek meghívása,
a jegyek kiadása - ez Szabadi ízlését és a DELTACOncert szakértelmét dicséri.
A hegedűművész és az iroda vezetője, Gábor Tamás évek óta partnerek: a
DELTACOncert 1998-ban kapcsolódott be a munkába. Nincsenek könnyű helyzetben,
mert amilyen népszerű a kamarazene például Ausztriában vagy Németországban, olyannyira
szűk réteg érdeklődik iránta a mai Magyarországon. Mégis, "az utolsó csepp vérünkig
küzdünk a fesztiválért" - jelenti ki Gábor Tamás elszántan. Márpedig egy ilyen
fesztivál finanszírozása állami támogatás nélkül egyelőre lehetetlen - állapítjuk
meg.
A támogatási, pályázati rendszer hibáiról nem egy hangversenyrendező panaszkodik.
Ilyen nagyságrendű esemény akkor adható el időben, akkor vonható be a kulturális
turizmus szférájába, ha a program és az azt közreadó kiadvány időben elkészül.
Gábor Tamás azt mondja, hogy csak ősz óta foglalkoztat egy turisztikai szakreferenst,
tehát nincsenek olyan biztos tapasztalataik, amelyekről büszkén számot adhatna.
A műsorfüzet idén viszonylag későn került ki a nyomdából, az utazási irodák munkatársainak
meg ötször-hatszor kell elküldeni egy-egy dokumentumot, hogy egyszer, az aktuális
pillanatban megtalálják, így a nagy szállodák programcsomagjába nem kerülhetett
be az idei fesztivál.
A jövő évivel azonban más a helyzet - ezt egybehangzóan megerősíti a művészeti
vezető, Szabadi Vilmos és Gábor Tamás is. A mostani füzet egyik hátsó lapján már
ott olvasható a teljes jövő évi program, benne az a három különleges koncert,
melynek címe: Kuhmo Gödöllőn. A finn település neve jól ismert kontinensünkön,
az ottani kamarazenei fesztivált harmincegy évvel ezelőtt alapították. Az első
iránt, egész időtartama alatt, összesen hét (!) hallgató érdeklődött. A finnek
azonban türelmesek, kitartóak voltak, és bizakodtak. Kivárták a mostani elképesztő
sikert, amikor két hét alatt kétszáz kamarazenei hangversenyt tartanak, már elővételben
elkelt házak előtt. Nekünk még van negyedszázadunk - jegyzik meg a gödöllői szervezők.
De, hogy az ismertté válás mégse tartson egy egész emberöltőig, jövőre kölcsönösen
vendégeskednek egymásnál. A kapcsolat személyes - 2000-ben Csaba Pétert,
a Lyonban élő erdélyi hegedűművészt bízták meg a fesztivál programjának kialakításával,
a vendégek meghívásával. Csaba a kezdetek óta együtt dolgozik Szabadival, szinte
természetes, hogy meghívta őt és zongorista kamarapartnerét, Gulyás Mártát
is Kuhmóba. Megbeszélések kezdődtek, a budapesti finn nagykövet is szorgalmazta,
hogy a finnországi fesztivál nyilvánosságot kapjon Magyarországon, s végül megállapodtak,
hogy 2002-ben három produkciót közösen építenek föl, afféle kivonatot szerkesztenek
a kuhmói programból, és bemutatják Gödöllőn; s a magyar muzsikusok ismét fellépnek
Finnországban. Azután a közösen összeállított minifesztivállal útra kelnek, hogy
Franciaországban, Nagy-Britanniában és Japánban együtt turnézzanak a műsorral.
Minden évben más személyiség áll a fesztivál középpontjában. Idén Schubert művei
szólaltak meg, de elhangzott néhány kortárs alkotás is, Kurtág Hommage à
R. Sch. című kompozíciója, Orbán György 3. hegedű-zongora-szonátája, Sáry László
Kánonja a felkelő naphoz, Melis László Nyári durmollók című darabja. Szabadiék
nem tudják eléggé méltányolni, hogy a Magyar Rádió minden évben megjelenik Gödöllőn,
fölveszi és sorozatban sugározza a hangversenyeket, s egyet élőben közvetít, amelyet
az EBU-nak (European Broadcasting Union: Európai Rádiók Szövetsége) is ajánl.
Idén Eldar Nebolsin fiatal taskenti zongorista, az Erato Vonósnégyes
és a nagybőgős Kostyák Botond július 2 i estjét hallhatta tizenkét tagország
közönsége. Fellépett a fesztiválon Dmitrij Baskirov, továbbá az English
Classical Players Jonathan Brett vezényletével. Jövőre többek között Frankl
Pétert, Gérard Caussét és a Lindsay Vonósnégyest várják Gödöllőre.
Utóbbi 1997-ben Sheffieldben Haydn Fesztivált szervezett, s arra számos magyar
muzsikust hívott meg. A lecke 2002-ben sem egyszerű, a fesztivál a Gödöllőn otthonos
Erzsébet királyné, Sissi alakja körül forog, s a Monarchia korának zenéje fog
megszólalni: Kreisler és Janáček, Dvořák és Johann Strauss, Brahms és Liszt. Negyedszázaduk
van még - a szervezők úgy gondolják, hogy a fesztivál helyzete megváltozik, ha
a kastélyparkban fölépül egy vonzó, új szálloda, s ha a Ferenc József-szárnyban
elkészül a tucatnyi új lakosztály. Az biztos, hogy a fesztivál idején erős forgalomra
számíthatnak a jövendő szállodaigazgatók. Érdemes lesz szeretniük a Kastélykoncerteket.
|
