- Négy éve, mióta a Gazdasági Minisztérium, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (a jelenlegi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának elődje) és Budapest főváros önkormányzata megállapodott arról, hogy hosszú távon és a mindenkori inflációnak megfelelően növelt mértékben, közösen támogatják a Budapesti Tavaszi Fesztivált, biztosabb alapokra került a szervezés, ami kezd előnyösen megmutatkozni a programok választékában. Mit lehet tudni ma a 2001-es és 2002-es tervekről?
- Az, hogy egyre több külföldi vendéget tudunk meghívni, annak köszönhető, hogy emelkedik az összeg, amellyel gazdálkodhatunk, és hosszabb távra tudunk előre tervezni. A három fenntartó megállapodásához híven célunk, hogy a hazai és a külföldről érkező közönségnek bemutassuk a magyar művészet jelenlegi állapotát. Idén a millennium alkalmából több magyar kompozíciót tűztünk műsorra, mint az előző években, egyébként azonban arra törekszünk, hogy minél több külföldi közreműködőt hívjunk meg. Alapvető célunk, hogy minden évben felléptessünk legalább egy kiemelkedő jelentőségű külföldi nagyzenekart - idén ezt szerencsére sikerült túlteljesítenünk. A jövő év ugyan anyagilag még nincs teljesen megalapozva, de igen érdekesnek ígérkezik. A nyitó hangversenyt március 16-án Msztyiszlav Rosztropovics adja a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. Ugyanezen a napon a Mannheimi Nemzeti Színház Zenekara vendégszerepel az Operaházban a Trisztán és Izoldával, másnap pedig egy zenekari koncerttel. Utánuk a Moszkvai Filharmonikusok következnek, akik harminc éve nem szerepeltek Budapesten, majd - hosszú évtizedek óta először - a Berlini Szimfonikusok a Budapesten igen kedvelt Eliahu Inballal, illetve az Israel Camerata Jerusalem, amely eddig nem lépett fel nálunk. A szólisták közül Budapestre várjuk Radu Luput és Lazar Bermant, aki a Tavaszi Fesztivál részét alkotó Fazioli Fesztiválon szerepel. De hogy ne csak a külföldiekről beszéljünk: a 75 éves Kurtág György tiszteletére rendezendő koncerten nemcsak az ő művei szólalnak meg, hanem általa kedvelt darabok is Bachtól, Bartóktól, Ligetitől és Eötvös Pétertől, a magyar zeneművészet legkiemelkedőbb képviselőinek előadásában. Nemcsak zenei természetű tervünk ez, mégis hadd említsem meg: Bartók Béla emlékére rendezünk egy fesztivált, amelynek keretében hat estén át körülbelül tizennyolc táncprodukció mutatja majd be A csodálatos mandarint. A Budapesti Tavaszi Fesztivál 2001-es mottója: Handmade Art in the Electronic Age - H@gyomány az e-korban. Az ehhez kapcsolódó programok közül hadd emeljem ki, hogy a Thália Színházban francia és magyar szólistákkal az ÚMZE Kamarazenekar adja elő Philip Glass néhány éve írott operáját Jean Cocteau némafilmjére, A Szépség és a Szörnyetegre: hátul pereg a némafilm, elöl játszódik az opera. Ugyancsak az ÚMZE Kamaraegyüttes közreműködésével mutatják be Eötvös Péter különleges műfajú darabját As I Crossed a Bridge of Dreams címmel. A hangszínjátékban kifejezetten erre a kompozícióra épített kéttölcséres rézfúvós hangszer is hallható. A mű egy 11. századi, ismeretlen japán költőnő verseit és naplójegyzeteit dolgozza fel. A szakértők szerint jó akusztikájú Fővárosi Nagycirkuszban kerül majd színre Fehér András rendezésében, az Állami Operaház művészeinek előadásában Leoncavallo cirkuszi környezetben játszódó operája, a Bajazzók. A 2002-es fesztiválról egyelőre csak annyit, hogy fellép Nikolaus Harnoncourt a Bécsi Filharmonikusokkal.
- Tudják új művek megrendelésével támogatni a művészeket, egyúttal ezekkel is növelni a Fesztivál vonzerejét?
- A miénkhez hasonló, nagyszabású európai fesztiválok között a Budapesti Tavaszi Fesztivál a legszegényebbek egyike, ezért megrendelni nagyon ritkán tudunk műveket, de törekszünk arra, hogy a programban mindig szerepeljenek magyarországi bemutatók vagy ősbemutatók. 1997-ben például úgy került sor Bánlaki Ákos műve, a La soigneuse ősbemutatójára, hogy az akkor még ismeretlen, fiatal Magyar Cselló Társasággal megállapodtunk abban, hogy egy egészen modern darabot is műsorra tűznek - ők ezt a művet javasolták. 1998-ban Decsényi János Emlékkönyv című alkotásának ősbemutatóját a Tavaszi Fesztivál finanszírozta: a kompozíciót nem mi rendeltük meg, de hozzájárultunk az megalkotásához. Tavaly Vajda János Leonce és Léna című operájával kapcsolatban az Operaházzal állapodtunk meg, hogy a Tavaszi Fesztiválra időzítik a mű premierjét. Idén Orbán György Pikkó Hertzeg című operáját vitte színre a Budapesti Kamaraopera a Tavaszi Fesztivál támogatásával. De ugyanígy fontosnak tartjuk bizonyos "fehér foltok" eltüntetését is: Ligeti György operája, a Le grand macabre húszéves késéssel került magyar színpadra. Ehhez képest egyik legnagyobb sikerünknek tekintem, hogy Eötvös Péter operája, a Három nővér megszületése után két évvel már Budapesten volt látható-hallható.