|
Összekötni a múltat és a jelent, felhívni a figyelmet arra, hogy ami a miénk,
a sajátunk: a magyar kultúra kincseit meg kell őriznünk a jövő számára, az Európai
Unióban is. Ehhez pedig most, 2000-ben, államiságunk ezeréves évfordulóján fel
kell mutatnunk a világnak a nemzeti kultúra legfontosabb értékeit. - Ez az egyik
alapgondolata a Szombathelyi Szimfonikus Zenekari Fesztiválnak, amely március
14-től június közepéig, 16-ig tart a millennium alkalmából a több mint kétezer
éves településen, Szent Márton városában, és amely azt a célt tűzte maga elé,
hogy felvonultassa a magyar zenekari kultúra jelenének rangos képviselőit. (A
kétezer éves múltat a fesztivál műsorfüzetén a szombathelyi romkertben található
Colonia Claudia Savaria mozaikjai idézik meg.) A páratlan rendezvénysorozat Horváth
László klarinétművésznek, a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar igazgatójának
ötlete nyomán és szervező munkája eredményeként született meg, a Magyar Millenniumi
Kormánybiztos Hivatala és a helyi önkormányzat támogatásával.
Horváth László a zenekari fesztivál megvalósításának ötletét már igazgatói pályázatában
szerepeltette. Vállalkozó szellemű művésznek tartja magát: kilenc éve hozta létre
szülővárosában, Kőszegen a Lajtha László Nemzetközi Zenei Kurzust és Fesztivált,
és alapító tagja a Magyar Zeneművészeti Társaságnak, mert elhivatottságot érez
a hagyományok ápolása, a méltatlanul háttérbe szorított vagy egyszerűen csak elfeledett
zenei értékek újrafelfedezése iránt. Kockáztatnia kellett, amikor a Szombathelyi
Szimfonikus Zenekari Fesztivál szervezésébe belevágott, hiszen ilyen rendezvény
eddig nem volt; pontosan tudta tehát, hogy óriási feladat az ország minden tájáról
négy hónapon belül egy városba csábítani az igen elfoglalt és - valljuk be - meglehetősen
szegény zenekarokat. Először finoman meg is rótták a megye és a város vezetői,
amiért tudtuk nélkül pályázott támogatásért a Millenniumi Kormánybiztos Hivatalánál.
Ő azonban azt mondja: ha előre szól elöljáróinak, lehet, hogy óvatosságból nem
engedik pályázni, és így nem születhetett volna meg a találkozó. A fesztiválhoz
végül is sikerült annyi támogatást szerezni, hogy a találkozó nem fenyegeti a
szombathelyi zenekar büdzséjét.
Horváth Lászlónak kettős indítéka volt, hogy a fesztivált mindenáron megvalósítsa.
Egyrészt szerette volna bemutatni Szombathelyen a Magyar Szimfonikus Zenekarok
Szövetségének tagjait, másrészt fórumot kívánt teremteni a kortárs magyar zenének,
ezért azt kérte a meghívott együttesektől: minden koncerten játsszanak el egy-egy
20. századi magyar kompozíciót. Így a zenekari találkozó egyben a kortárs zene
fesztiválja is lett. S hogy Horváth László missziót vállalt, amikor a találkozót
megszervezte, arra mi sem jobb bizonyíték: úgy döntöttek, a fesztivál hangversenyeit
valamennyi általános, közép- és főiskolás diák ingyen látogathatja.
A seregszemle 15 hangversenyből áll, melyből ötöt a házigazda szombathelyiek adnak,
illetve adtak. (E sorok megjelenésekor ezekből még egy van hátra, május 13-án.)
A megnyitón, március 14-én a polgármesteri köszöntő után a Szombathelyi Szimfonikus
Zenekar nagy sikerrel, telt ház előtt játszotta Bartók Béla Két kép (Virágzás,
A falu tánca) című művét, Kodály Páva-variációit, valamint a japán Ifukube Akira
Sinfonia tapkaara című kompozícióját. A fesztivál a Virágzással kezdődött, és
június 16-án a Miskolci Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában Stravinsky Tavaszi
áldozat című művével fejeződik be - szimbolikusan tehát "tavasztól tavaszig" tart.
A jó ügy érdekében a zenekari szövetség tagjai örömmel csatlakoztak a fesztiválhoz,
s jelentős anyagi áldozatokat is vállaltak csupán azért, hogy ne maradjanak ki
a programsorozatból. (A karmesterek és a szólisták is honorárium nélkül vagy erősen
leszállított fellépti díjjal vállalták a fellépést.) Kiderült, a magyar zenekarok
között van összetartás. Nem csoda, hiszen az együttesek tudják: öszsze kell fogniuk,
egy hajóban eveznek. Gondjaik többnyire azonosak, hasonló anyagi problémákkal
küszködnek. A fővárosi és a vidéki zenekarok megtiszteltetésnek vették, hogy az
ország egyik legjobb akusztikájú koncerttermében, az idén éppen 25. születésnapját
ünneplő szombathelyi Bartók-teremben muzsikálhatnak, s egymásnak adhatják a pódiumot.
A szövetség tizenhárom együtteséből a fesztiválon végül is tizenegy zenekar vesz
részt: a házigazda Szombathelyi Szimfonikus Zenekar mellett a Pécsi, a
Matáv, a BM Duna, a Budafoki Dohnányi Ernő, a Szegedi,
a MÁV és a Miskolci Szimfonikus Zenekar, valamint a Győri,
a Debreceni és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. A "csapatból" csak
a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, illetve a Budapesti Filharmóniai
Társaság Zenekara maradt ki - az előbbi nem tudott szabad időpontot találni a
szombathelyi fellépésre, az utóbbinál pedig anyagi gondok is felmerültek. Azt
is kérték a szervezők, hogy az együttesek koncertjeit lehetőleg vezető karmesterük
dirigálja. A Szombathelyi Szimfonikus Zenekart két-két alkalommal vezényli-vezényelte
az együttes jelenlegi, illetve korábbi vezető karmestere, Izaki Maszahiro,
illetve Petró János. A pécsiek Howard Williams, a Matáv-zenekar
Ligeti András, a BM Duna Szimfonikusok Deák András, a debreceniek
Kollár Imre, a budafokiak Hollerung Gábor, a szegediek Gyüdi
Sándor, a győriek Medveczky Ádám, a MÁV Szimfonikusok Gál Tamás,
a miskolciak Kovács László, a Nemzeti Filharmonikusok pedig Hamar Zsolt
vezetésével érkeztek, illetve érkeznek.
A hangversenyek programját a fellépő zenekarok maguk választották - Horváth Lászlónak
csak arra kellett ügyelnie, hogy a koncertműsorok ne fedjék egymást. A végleges
válogatásban Liszt, Bartók, Kodály kompozíciói mellett helyet kapott Balassa Sándor,
Lajtha László, Bozay Attila, Takács Jenő (a 98 éves mester személyesen is megjelent
művének előadásán), Lendvay Kamilló, Kókai Rezső, Király László, Farkas Ferenc,
Kocsár Miklós, Petrovics Emil, Durkó Zsolt, Dubrovay László, Veress Sándor, Kadosa
Pál és Orbán György egy-egy műve is. Hat koncertet felvesz, illetve felvett a
Magyar Rádió, amely örült a találkozónak, hiszen így több olyan vidéki együttes
programját is rögzíteni tudja, mellyel szemben adósságai vannak. A fesztivál május
13-i koncertje a Négy ország zenéje címet kapta - ez a hangverseny Respighi, Veress
Sándor, Busoni, Honegger, Diepenbrock-Reeser és Bartók műveiből svájci-holland-
olasz támogatással valósul meg. A szombathelyi zenekart a holland Jan Schultsz
dirigálja, a szólista François Benda svájci klarinétművész lesz. (Ezt
a koncertet május 15-én a szombathelyi zenekar Budapesten, az Olasz Kulturális
Intézetben megismétli.) A fesztiválból hátra van még a szegedi (május 6.), a győri
(május 11.), a MÁV-zenekar (május 18.), a Nemzeti Filharmonikusok (június 2.)
és a miskolci együttes hangversenye (június 16.). Az eddig lezajlott estek sikere,
fogadtatása feledtette a szervezőmunka aggodalmait. A március 27-i koncerten Markó
Péter, a Vas megyei Közgyűlés elnöke is üdvözölte a zenekari fesztivált, és
nagyra értékelte, mint a megye és a város kiemelkedő jelentőségű közös millenniumi
rendezvénysorozatát.
|
