|
Januárban kettős jubileumot ünnepelt a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
és Gimnázium, vagy ahogy a fővárosi muzsikusok becézik, a "konzi". Az intézmény
elődje, a Nemzeti Zenede 160 évvel ezelőtt kezdte meg működését, az iskola orgona
tanszaka pedig éppen 125 évvel ezelőtt alakult meg. A kettős születésnapra méltó
ajándék a vadonatúj orgona, valamint az aulájában látható mellszobor, amely a
névadót ábrázolja. Mielőtt az orgonaünnepről és a szoborról, illetve az iskola
jelenéről szólnánk, a 160. születésnap okán érdemes röviden visszatekinteni a
főváros legrégebbi zenei tanintézetének történetére.
Az 1830-as évek végén a Pest-Budai Hangász Egyesület Bartay András kezdeményezésére
javaslatot tett a Magyar Tudós Társaságnak - az MTA elődjének - egy zenede, illetve
énekiskola felállítására. A javaslat nagy visszhangra lelt, és széles körben támogatták.
Liszt Ferenc 1840. január 2-án adta első hangversenyét a felállítandó Magyar
Nemzeti Conservatorium javára. Január 6-án kelt alapítványi levelében így
fogalmaz: "...ez okból ama hangversenyemnek, mellyet az emlitett egyesület
segéd müködése mellett jelen évi január 2-kán Pesten a' városi nagy redut-teremben
adtam, szokott költségeinek levonatása után fennmaradott tiszta jövedelmét, u.
m. 917 frt 58 kr.-t... ezüst pénzben a' többször nevezett egyesület pénztárának...
Ha pedig a' nevezett egyesület ...a' Pesten felállitandó Nemzeti Conservatoriummal,
mint magam is ohajtom, egyesülne, a' fenn idézett pénzmennyiség t. n. Pest vármegye
gondviselésére addig, mig a' Conservatorium létesülend, bizattassék, melly kegyes
leend azt az emlitett Nemzeti Conservatoriumnak kamatozásra kiadandó tőkepénzei
közé soroltatni..." Január 11-én újabb koncertet adott "a' Pesten felállítandó
nemzeti conservatorium pénzalapjának megkezdésére": e hangverseny tiszta bevétele
1377 frt 12 kr. Az intézmény még abban az évben létrejött 73 növendékkel, első
igazgatója Mátray Gábor lett, első tanítói Engeszer Mátyás és Menner
Lajos.
Liszt 1846 májusában, következő magyarországi látogatásakor újabb koncertet adott
a zenede javára. Saját kezűleg írott alapítványi okleveléből - a bekeretezett
kincs ma az igazgató, Szabó Tibor szobájában is olvasható -, ugyancsak
érdemes néhány sort idézni: "Azon forró szeretet és mély tiszteletnél fogva,
mellyel szeretett hazám iránt viseltetni soha meg nem szünök, jelenleg szabad
királyi Pest városban mulatásom alatt teljes készséggel elhatározván, hogy a'
nevezett városban létező hasznos intézetek előmozdítására tehetségem szerént járuljak;
elsőbben is a' Pesten felállitandó magyar nemzeti conservatorium alappénzének
szaporitását (mellyet szerencsém vala... megkezdeni) tüzém ki czélul, 's erre
nézve az általam f. é. Május 6-án a' magyar nemzeti szinházban adatott hangverseny
jövedelméből ezennel 423 forintot ezüst pénzben jelen alapitványként ismét, s'
oly kikötéssel ajánlok, 's adok által, az emlitett nemz. Conservatorium pénzeit
kezelő pest-budai hangászegyesület kormánya alatti, és a' nélkül is a' leendő
nemzeti conservatorium alkotó részeül szántt, nyilvános énekiskola fő-pénztárának..."
Az intézmény 1851-ben vette fel a Pest-Budai Hangászegyleti Zenede nevet. Ekkor
már egy esztendeje működött benne hegedűoktatás, és beindult a fuvola és a klarinét
szak is. A zongora és összhangzattan első tanára Thern Károly, a második
hegedűtanár Huber Károly, a gordonkatanár Szuk Lipót volt. 1952-re
a zenede már több mint kétszázötven növendékkel büszkélkedhetett. Az iskola első
évtizedének legnevesebb tanárai közé tartozik Wöhler Gotthard és Langer
János (ének), Zapf Antal (zongora), Feigler Géza (összhangzattan)
és Nikolits Sándor (fuvola). 1865-ben, az intézmény fennállásának huszonöt
éves jubileumán Liszt maga vezényelte az iskola együttesei élén Szent Erzsébet
legendája című oratóriumát. Az 1867-ben Nemzeti Zenedére keresztelt intézmény
1875-ig, a Zeneakadémia megalapításáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona
volt, és később is a főváros és az egész ország egyik legfontosabb zeneiskolája
maradt. Mátray Gábor halála után Bartay Ede vette át az igazgatói tisztet.
Az ő idejében került az iskolához Tomka István, Székely Imre, Grünfeld Vilmos,
Bloch József, Aggházy Károly, Hubay Jenő, Zimay László, Megyeri Károly. (Az
orgonaképzés Erney József vezetésével indult el 1874-75-ben. Ő volt az
első, aki az iskola keretein belül generálbasszust és orgonát tanított.)
A Nemzeti Zenede 1920-tól hét évig állami kezelésben működött. Az iskolát Kern
Aurél, Szendy Árpád és Haraszti Emil vezette, majd visszakapta az újjáalakított
egyesület. A főigazgató Szabados Béla, majd 1942-től Kresz Géza lett.
Az ő kezdeményezésére az iskolában gimnáziumi tanfolyam is indult azok számára,
akik zenei tanulmányaik eredményesebb folytatása érdekében csökkentett óraszámban
akarták elsajátítani a közismereti tárgyakat.
A II. világháború után a zenede, mely a Semmelweis utcában működött, egyesült
a Fővárosi Felsőbb Zeneiskolával, amelynek Kálvin téri épületét bombatalálat érte.
A Nemzeti Zenede Egyesületet 1948-ban állami rendelettel felszámolták,
és a zeneiskolát Állami Konzervatóriummá alakították át, amely egy ideig
a tanárok képzését is vállalta, és egyben zenegimnáziumként is működött. Az igazgatói
posztot Sándor Frigyes töltötte be, akinek székét 1958-ban Fasang Árpád
vette át. Az intézmény 1954-ben lett hivatalosan a középfokú zeneoktatás feladatait
ellátó zeneművészeti szakiskola, melyről 1966-ban a tanárképzést is leválasztották;
majd mint Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola folytatta munkáját,
immár a Nagymező utcai épületben. 1973-ban, amikor egy esztendeje Halász Ferenc
volt az igazgató, a szakközépiskolát mint gyakorló iskolát a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Főiskolához csatolták. Mivel az intézményt sokszor bírálták, hogy
falai között gyenge a közismereti tantárgyak oktatása, nagy vívmányt jelentett,
amikor a minisztérium 1990-ben engedélyt adott számára, hogy gimnáziumi osztályt
is indíthasson. Így lett a hivatalos neve Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
és Gimnázium.
Szabó Tibor 1981 óta áll a "konzi" élén, és ma, a kettős jubileum évében,
örömteli fejlődésről tud beszámolni. Erről néhány évvel ezelőtt csak álmodni lehetett,
hiszen a rendszerváltás kezdetén, a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján az
intézmény - a főiskolák mellett működő gyakorló iskolákhoz hasonlóan - gazdasági
válságba került. Hiányzott ugyanis az állam koncepciója a felsőoktatási rendszer
finanszírozásáról. Arra számítva szabták meg az intézményeknek járó normatív támogatást,
hogy a főiskoláknak és egyetemeknek különböző forrásokból (koncerttermük és hangszereik
bérbeadásából, a külföldi hallgatók tandíjából stb.) saját bevételük is lesz.
Ez illúziónak bizonyult, a Zeneakadémia még saját magára sem tudott elég pénzt
fordítani, nemhogy gyakorló iskolájára. A válságból való kilábalás lehetőségét
1998, a normatív támogatás rendszerének kiterjesztése teremtette meg, az igazi
áttörést pedig az jelentette, hogy 1999-től a gyakorló iskolák az állami normatíva
kétszeresét kapják a költségvetésből, és ezt az összeget csak a gazdasági működtetésre
lehet fordítani. Ezzel a Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola és Gimnázium pénzügyi
helyzete is stabilizálódott.
A fejlődés látványos jele volt, hogy januárban az iskola új, saját orgonával gazdagodott.
A hangszert, az Aquincum Orgonagyár 26 regiszteres mechanikus orgonáját az iskola
egykori kiváló orgonatanáráról, Gergely Ferencről elnevezett ugyancsak új, nyolcvanszemélyes
termében avatták fel. (A hangszert Elekes Zsuzsanna és növendékei szólaltatták
meg először.) Arra is büszke az iskola, hogy születésnapjára egy új Bartók-szobrot
kapott ajándékba a Millenniumi Kormánybiztos Hivatalától. Az aulában felállított
mellszobor az 1993-ban fiatalon elhunyt szobrászművész, Török Richárd alkotása,
és annak a műnek a másolata, mely a londoni Barbican Centre-t díszíti. Az iskola
február közepén ünnepi hangversennyel is megemlékezett az alapítás 160. évfordulójáról.
A koncerten Liszt Ferenc Via Crucis című oratóriuma csendült fel Matyó Tamás
hangszerelésében, majd Kodály Galántai táncok című műve és Bartók Hegedűversenye
szólalt meg Szabadi Vilmos tolmácsolásában. Az esten természetesen az iskola
zenekara játszott Szabó Tibor vezényletével. Az igazgatónak nagy érdeme, hogy
a nyolcvanas évek elején vitalizálta az intézmény szimfonikus együttesét, amely
az iskola énekkarával együtt ma fontos szereplője a fővárosi hangversenyéletnek.
Igaz, nem kereskedelmi célra, de három CD-t is megjelentettek, egyet Weiner Leó
műveiből, egyet Soproni József az iskola zenekara számára komponált, Missa choralis
című darabjával és Mozart Waisenhaus-miséjével, és egyet Schubert Esz-dúr miséjével.
A konzervatóriumban ma mintegy négyszáz diák tanul tizenhárom osztályban, négy
évfolyamon. A tanárok száma 115. Beindították a levelező képzést azoknak a zenész
diákoknak a számára, akik minimális mennyiségben kívánnak közismereti tárgyakat
tanulni. A négyszáz diák közül majdnem mindenki tanul zenét, ugyanakkor a Zeneakadémiára
érvényes érettségi vizsga nélkül nem lehet bekerülni. Kivétel az úgynevezett különleges
tehetségek osztálya, nyolc-tíz gyerek, akiknek különleges a státusa. 1990-ig monopolhelyzetben
volt az intézmény, ma azonban már három másik zenei szakközépiskolával is versenyeznie
kell. Bizonyos szakterületeken érvényesül a "konzi" szakmai fölénye, sok tanszak
esetében viszont színvonalas a konkurencia, ami Szabó Tibor szerint örvendetes,
hiszen még jobb munkára ösztönzi az iskolát.
Végre lehetőség nyílik az iskola további fejlesztésére is. Tavasszal elkészül
az új ütős szaktanterem, és egy kulturális minisztériumi pályázat segítségével
tizenhárom millió forint értékben új hangszereket vásárolhatnak. A legnagyobb
eredmény, hogy már elkészültek a tervek az iskola udvarának beépítésére, ahol
végre méltó otthonra lelhet az intézmény könyvtára, melynek kötetei jelenleg igen
rossz körülmények között, egy száznegyven négyzetméteres magánlakásban vannak
összezsúfolva. Két-három éve keresték a megoldást, mikor a Citibank sietett az
iskola segítségére: jelentős szakképzési támogatásban részesíti az iskolát. Az
intézmény udvara összeér a felújítás előtt álló Pethő Sándor utcai általános iskola
udvarával, így beépítését a konzervatórium a VI. kerületi önkormányzattal szorosan
együttműködve képzeli el. Ha elkészül a könyvtár, a legkülönfélébb szolgáltatásokat
kínálja majd nemcsak a kutatók, hanem a zenei szakközépiskolások számára is.
|
