|
- Befejezett, de eddig be nem mutatott, és még munkában lévő kompozíciók sorjáznak
Horváth Barnabás szegedi íróasztalán.
- Befejezett négy négykezes zongoradarab és huszonegy gyermekkar; s két tételt
már megírtam egy vonószenekari concertóból.
- A négykezesek pedagógiai célt szolgálnak?
- Nem a legvirtuózabb technikai követelményeket támasztják: B tagozatos zeneiskolásokat
és alacsonyabb osztálybeli konzervatoristákat céloznak meg.
- Külső igény vagy belső szándék indított e darabok írására?
- A szentesi zeneiskola igazgatója pedagógiai műveket igényelt, de nem kötötte
meg, milyen hangszerre írjak. Az első darab címe Hommage à Czerny,
a másodiké Harc a szélmalommal. Az utóbbi valcer, amely sok módosító jele
miatt egy zeneiskolásnak szinte szélmalomharc nehézségű. A harmadik tétel (Vásári
komédia) lényege a mozgás, a negyedik pedig Bartók hatása alatt áll. Olyannyira,
hogy nem is mertem már Medvetánc címet adni neki, így lett A mackó tánca.
- Ismerjük korábbi nagysikerű zongoradarabjaidat. Miben változott a zeneszerzői
munka most, hogy négy kézre teríthetted ki a hangszeren a zenei anyagot?
- A közeg és az akusztika ugyanaz, mint szóló zongoradarab esetében, csak
az elosztás más. Igyekeztem a 2-4 perces darabokban kihasználni a lehetőségeket,
amelyek nagyobbak, mert szélesebben lefedhető a klaviatúra, ugyanakkor a kezek
mozgásterét korlátozni kell, hogy ne akadjanak össze.
- A 21 gyermekkar ciklust alkot?
- Elkezdtem Weöres Sándor verseire komponálni, főként a Bóbita kötetből,
s huszonegyig meg sem álltam, de nem hiszem, hogy tovább folytatnám a sort. Tudom,
hogy Weörest igen sok zeneszerző megzenésítette már, de ez nem tartott vissza.
Gyerekeimnek könyvet vásárolván borzadva látom a boltokban a sok igénytelen kiadványt,
amelyek mellett tiszta fényben tündököl Weöres költészete. A nyíregyházi Bessenyei
György Tanítóképző Főiskolán karvezetést tanító egyik kolléga vetette föl, hogy
nincs elég, az ő növendékeik által majdan általános iskolákban tanítható mű. Így
kezdtem a könnyűnek szánt darabok írásába, de kérdéses, vajon hányat tudnak majd
csakugyan kis gyerekekkel elénekeltetni. Többségükben kétszólamúak a tételek,
de egyesek zenei anyaga három szólamot is kívánt. Konszonáns hangközökre törekedtem,
de igyekeztem elkerülni a nagy elődök (Kodály, Bárdos) mára már köznyelvivé vált
fordulatait. Egyes tételek kipróbálása azzal a tanulsággal járt, hogy könnyűnek
tetsző hangközök is nehézséget jelenthetnek, például a kvintet és a kvartot könnyen
összetévesztik a gyerekek. A tá-ti-ti-nél nehezebb ritmusok pedig szinte leküzdhetetlen
nehézséget jelentenek korunkban.
- Térjünk rá a concertóra.
- Ezt két blockflötére és vonósokra írom, hagyományos háromtételes szerkezetben,
Vivaldi szellemében. Nem mély értelmű zene, inkább játék. Vivaldi hangszeres mozgásformái
nemcsak saját korában hatottak másokra, így Bachra is, hanem napjaink komponistáinál
is felfedezhetjük nyomukat, akárcsak a barokk concertóét általában.
- Számodra mi aktuális egy Vivaldi-concerto nyelvezetében?
- Úgy jó hallgatni, hogy közben nem olcsó. A legjobb fajta könnyűzene. A blockflöték
a szegedi konzervatóriumban tanító Lőrincz László kollégám kedvéért kerültek
a darabba, a kíséretet az ugyancsak régi zenét játszó Musica Parlante kamarazenekar
látja majd el Meszlényi László vezényletével. Az első tétel a-ban
van: az a-moll diatonikus hangjaiból és különféle elhangolt skálákból épül fel.
A két furulya Stravinsky szellemében színezi el a melodikát. A második tétel mintegy
F-dúrban "piszkos" harmóniákkal fűszerezve, míg a harmadik száguldó, eksztatikus
zenéje még csak most alakul.
- A régizenészek biztattak a darab írására, vagy általánosságban foglalkoztat
a stiláris visszafordulás?
- Az előbbi történt. Szívesen írtam valami olyat, ami beleillik az ő általános
programjukba. Nem szeretnék egyébként semmilyen stílusnál lehorgonyozni, vállalom
darabjaim eklekticizmusát. Tudom, hogy létezik egy, a stiláris egység iránti elvárás,
engem azonban egy darabon belül sem zavar a többféleség. Azt írom, amihez kedvem
van, nem alkalmazkodom ideákhoz.
- Az eklektika nem azonos a szervezetlenséggel!
- Zavaró lehet össze nem illő dolgok egymás mellé helyezése, például spenót
mellett a lekvár. De ugyan kit zavar az utcán egy barokk palota előtt a legújabb
típusú autó? Vagy épp a cseppet sem barokk öltözékű emberek?
- Persze az utcán látható különböző korrétegek más-más időben kerültek oda.
- De egyszerre látjuk őket! - Igen, de milyen volna ha most építene valaki barokk
palotát? Vagy ahhoz illően hintót hozatna az autó helyett magának?
- A zenében minden jelen időben történik.
- Melyek azok a műveid, amelyek most még csak csíráznak?
- Ha a tanítás és a család mellett lesz időm megvalósításukra, egy zenekari
darabra van ötletem, amely biztosan nem neo-stílusú lesz, hiszen a hangszerelés,
a játékmódok és a ritmika kiválasztása a véletlen segítségével történik majd.
Már gyűlnek a jegyzetek egy borítékban. Egy hegedű-zongora-duó is félig készült
el, mert különböző anyagai viaskodnak egymással. Foglalkoztat egy Oscar Wilde-mese
is, amelyről még nem tudom, operaként vagy kantátaként ölt majd testet. Két Ady-kórust
tervezek rosszkedvű verseire: A Halál-tó fölött, A nincsen himnusza - az utóbbiban
az izgat, hogy csupa tagadásból áll. S három zongoradarab is készül 1999-ben elhunyt,
szeretve tisztelt tanáraim: Bozay Attila, Kistétényi Melinda és Szunyogh Balázs
emlékére. Mindhármuk elvesztése érzékenyen érintett.
|
