Október elseje óta, ha éjszakánként a Bartók Rádió hullámhosszára állítjuk készülékünk keresőjét, ismét zenét hallhatunk. A Notturno című program létrejötte - sajnos - nem egyedül a Magyar Rádió érdeme, bár kétségtelen, hogy jelentős szerepe volt, van és lesz is benne. A műsor tíz európai ország közös vállalkozása, amelynek magyar támogatója az Antenna Hungária részvénytársaság. Az előzményekről Terdik Lászlóval, a nemzetközi műsorcserét gondozó szerkesztővel beszélgettünk.

A genfi székhelyű European Broadcasting Union (EBU) rádiós testületében pattant ki az ötlet: a közösségben élő Európának kellene egy közös, klasszikus zenét sugárzó adó. Öt évvel ezelőtt elkezdték kidolgozni a terv részleteit: a közszolgálati rádiók továbbítsák és konferálják az egyes országok közönsége számára a műholdról érkező műsort, amely egy kódolt rendszeren át jut célba, a hallgató azonban szabadon foghatja az adást.
A Magyar Rádió már hat éve tagja az EBU-nak, így a magyar szakértők az első pillanattól rokonszenvvel figyelhették és véleményezhették a projekt alakulását - mondja Terdik László. S noha Magyarországon csak 1999. október 1-jén szólalt meg először a Notturno - a Bartók Rádió már két éve aktív "beszállítója" a műsornak, kezdettől adott anyagot a szerkesztőknek, évente összesen száz órányi terjedelemben -, ez igen jelentős részesedés. Fölismerték a Notturno hatalmas publicitás-értékét, és a szerkesztési alapelvekkel is egyetértettek: az adásokban például sosem játszanak le kereskedelmi forgalomban kapható CD-ket, inkább azokat a felbecsülhetetlen értékű felvételeket adják közre, amelyekkel az európai közszolgálati rádiók archívumai büszkélkedhetnek, amelyeket tehát maguk készítettek.
A gyűjteményből ötévente más-más rádió szerkeszti majd az éjféltől pirkadatig tartó műsorfolyamot. Az első lehetőséget a BBC, illetve a BBC Radio 3, a brit közszolgálati rádió komolyzenei csatornája kapta meg. Először azzal bízták meg őket, hogy dolgozzák ki a biztonságos működés szisztémáját. Ez nem volt kis feladat, hiszen gondoskodni kell arról, hogy egy elektronikus jelre mindenütt indulhasson a szignál és az adás, amely tulajdonképpen csönd és zene váltakozása, a "lyukakba" kell beleférnie a programban részt vevő országok nyelvén a konferálásnak. Az ötlet persze csodálatos: gondoljuk el, az ember egy adott pillanatban Koppenhágában ugyanazt a Mozart-, Verdi- vagy Kodály-művet hallhatja, mint egy barátja, családtagja Budapesten vagy Zágrábban... Minthogy a BBC Radio 3 ajánlata látszott a leginkább használhatónak, az EBU pénzt és két nagy merevlemezes számítógépet adott a műsorkészítéshez. S hogy jól választottak, azt több dolog is igazolja: a kétéves működés alatt mindössze három százalékig emelkedett a hibaarány. Idén a Notturno műszaki megoldása elnyerte az év legjelesebb számítástechnikai díját, a művészi színvonalért pedig a Sony jutalmazta az éjszakai programot.
A londoni szerkesztőbizottság mandátuma öt évre szól, és öt hétre előre adja meg a részletes forgatókönyvet. Ilyen részletes dokumentumot kaptak Terdik Lászlóék is, másodpercre pontosan megadott időkkel. Péter Ferenc igen gyakorlott bemondó, de az első felvételi napok alaposan megizzasztották. Egy-egy fel- és lekonferálásnak ötször is nekifutott a Márványterem melletti stúdióban. Nem mintha bakizott volna, hanem harcolt a másodpercekkel: hol túl rövidre, hol meg egy-két másodperccel hosszabbra sikerült az ismertetőszöveg. Egyszer túl élénk, az éjszakai hangulatnál vidámabb volt a konferálás, és sok az apró információ, máskor meg épp az ellenkezője: álmosító. A szerkesztőnek, a konferansziénak és a stúdióban, majd éjjel az adón dolgozó technikusnak 2000. január elsejéig kell borotvaélen egyensúlyoznia - mondják. A tervek szerint ugyanis, ahogy a többi országban - Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Norvégiában, Írországban, Litvániában és persze Angliában - az új évben már a pesti adóstúdióban sem a technikus nyomogatja a gombokat, hanem program alapján számítógép indítja a zenék közti szöveget - ez is innováció -; a gép képes lesz a szünet terjedelmének megfelelő lassúságban vagy épp tömörítésben lejátszani a közlendőket.
Január elseje egyébként a tekintetben is fordulópont, hogy e naptól kezdve a Notturno nemcsak Budapest vételkörzetében, hanem a teljes, országos hálózatban hallható lesz. Amikor a Bartók Rádió éjszakai műsora megszűnt, a hallgatók vállvetve harcoltak a rádiósokkal, induljon újra a program minél előbb. A közszolgálati intézmény szegénysége ezt eddig nem tette lehetővé, s a Magyar Rádió most is csak úgy nevezhetett be a közös programba, hogy az Antenna Hungária vállalta: állja a sugárzási idő költségeinek felét. Nyilván azért, mert nagy presztízsveszteség lett volna, ha az ország - amelyet előszeretettel neveznek Liszt, Bartók, Kodály országának - fekete lyukként tátongana Európa közepén, hiszen 2000-től Ausztria és Csehország is sugározza a Notturnót, s Ukrajna és Románia is igen élénken érdeklődik a belépés lehetősége iránt. A Bartók akkor hagyta abba a sugárzást, amikor a korábbi évek tapasztalatai szerint éppen felszökött volna a hallgatottság. A skandináv felmérések is azt mutatják, hogy van egy számottevő réteg, amely éjjel kettőig intenzíven "használja" a műsort, aztán kicsit lanyhul a figyelem, ilyenkor lehet hosszabb számokat, teljes műveket a programba illeszteni, majd hajnali négy felé újra nő a hallgatottság. A skandináv és brit tapasztalatok egyébként azt is bizonyították, hogy ott, ahol klasszikus zenét sugárzó kereskedelmi rádió is funkcionál, a közszolgálati csatorna iránt nem csökken az érdeklődés, hanem új közönség születik, mert az emberek általában kíváncsiak, mit hallgathatnának még.
Az EBU zenei munkacsoportja októberi, krakkói értekezletén döntöttek arról, megtartják-e a szignált jelenlegi formájában. A motívum Spohr Notturnójának harmadik tételében szerepel, egy dániai élő koncert felvételéből - a kürt kissé alacsony, a klarinét picit éles. Ezt vagy újra felveszik stúdióváltozatban, vagy másik zenét választanak. A szerkesztőbizottság feladata igazán nem egyszerű: ügyelni kell arra, hogy az éjszakai anyag lehetőleg ne ütközzék a közszolgálati rádiók napi műsorával, bár szerte Európában alig lehet olyan ember, aki nullától huszonnégy óráig mindent végighallgat. A Notturno szerkesztői a többi országban azt észlelték, hogy a közönség a konferálásnál nem fogadja el a férfi és női orgánum váltakozását. Nincs rá ésszerű magyarázat, de férfihangot akarnak hallani, méghozzá ugyanazt a hangot. Olyannyira, hogy Dániában az éjszakai műsorközlőnek szinte egy rocksztárhoz hasonló rajongótábora alakult ki.
Az EBU másik projektjéről, a nemzetközi zeneszerzői versenyről, amelyet először 1998-ban rendeztek meg, Terdik László elmondta: a kiírást a fő támogató, John McLaren közzététette, de az Eurorádió nem vállalt közösséget a nyilvánosságra hozatallal. S noha a korábbi tervek szerint 2000-ben már eredményt kellene hirdetni, a részvétel módjáról még nem egyeztek meg. Az EBU a verseny feddhetetlensége érdekében három tagot szeretne a zsűribe delegálni, McLaren ezt a kérést még nem fogadta el, de minthogy a közszolgálati rádiók szerepe nélkülözhetetlen, megegyezés várható. A zeneszerzők tehát készülhetnek, a start jelszó bármelyik pillanatban elhangozhat.