|
A Muzsika előző számában Petrovics Emil nyilatkozott Budapest egyesítésének
125. évfordulójára készülő kantátájáról. Ugyanebből az alkalomból a Főváros
Jeney Zoltánt zenekari mű írására kérte fel.
-Közel a határidő, mégis igaz rovatunk címe: bontakozóban van a darab. Szimfonikus
kompozíció készül?
Bár az apparátus szimfonikus zenekar, műfaját mégis nehéz meghatározni. Nagy
az együttes: a fúvós hangszerek hármasával szerepelnek, de fuvolából és klarinétból
négynégy van. Eredeti szándékomhoz képest azonban - minden fúvósból hat - ez
jelentős redukció. Ám végül nem a praktikum kényszere döntött, hanem a vállalt
kényszer - mint annyiszor - változatosabb hangzási me oldásokat eredményezett.
- Mi indokolta volna a "hatos fákat"?
- A -zenekart hat, egyenként 12 tagú kamaraegyüttesre osztottam. Az elsőben
4 fa-, 3 rézfúvós és 5 vonós hangszer foglal helyet. Kezdetben tetszetősnek
tűnt, hogy a zenei anyag, mely a hat csoportban echószerűen ismétlődik, azonos
hangszereléssel is szólaljon meg. Végül elálltam ettől, s az egyes együttesekben
váltakozó módon egyes fúvósokat vonósokkal helyettesítettem - úgy, hogy azért
mindegyik csoportban maradjon két-két fa- illetve rézfúvós hangszer.
- Milyen zenei anyag indokolja a hangszerek ilyen elrendezését?
Az egyik anyag egy akkord arpeggiószerű megszólaltatása. Ez 2/4-es képletben
történik, melynek második negyede - a belépések és lecsengések aszinkronitása
miatt - relatív- súlyt kap. Ez az anyag 1/4 késleltetéssel sorban megszólal
a hat együttesen, s időről időre - az akkordok belső transzformációja mellett
- megismétlődik.
- Visszhangszerűen terjed szét az akkord?
- Igen. S mivel a késleltetések belső ritmusa állandó, az anyag további ismétlődései
során ez a lüktetés akkor is érzékelhető, amikor az egyes addigi megszólalások
ki-kimaradnak. Ezzel szemben van egy másik, ugyancsak akkordikus anyag, amely
minden szempontból (felrakás, megszólalás, hangszerelés, időtartam) előre nem
kiszámítható módon viselkedik. S van egy harmadik anyag is, mely vonósötösön
szólal meg. Ez voltaképp a hetedik csoport. Eredetileg csak arra akartam használni,
hogy az említett folyamatban lévő szüneteket "reális" csendből "zenei
csenddé" változtassam. De az alkalmazott anyag túlnőtt ezen a szerepen.
Oly mértékben expresszív lett, hogy bár eredetileg nem terveztem énekhang alkalmazását,
ez mégis megkerülhetetlenné vált számomra. Hihetetlen, de a szöveg, amire addig
nem is gondoltam, a kezem ügyében volt. Déri Balázs még 1984-ben, egy
pályázat kapcsán adta ide egy Pilinszky-fordítását. Akkor nem tudtam használni,
most azonban mindenben illett az addig elkészült zenei anyaghoz: szótagszámban,
elhelyezésben egyaránt. S főként abban, hogy egy nem elsősorban vallásos, de
szakrális szövegre volt szükségem. Az Ahogyan csak latin fordítása egyébként
is telitalálat.
- Az expresszivitás szenvedélyességet jelent?
- Nem. A vonósötösnek a dinamikai skála még hallható legalsó határán kell
megszólalnia. Ebből csak az énekhang belépésekor és azzal összefüggésben emelkedik
ki átmenetileg.
- Jól sejtem-e, hogy az első anyag visszhangszerű, lassú hömpölygés?
- A visszhangszerűség igaz. Hömpölygést nem mondanék. Inkább olyan, mint
tengerparton az egyenletes ritmusú hullámzás. S ha időnként ki-kimarad egy hullám,
akkor rövid távon aritmiát észlelsz, hosszú távon azonban megmarad az állandóság
érzete. Ehhez képest a vonósötösön megszólaló anyag - egyébként szintén egyenletes
- tempója különlegesen lassú.
- Mondhatjuk-e, hogy ez a darab minimal art-irányultságú?
- Nem tudom. A fogalom immár zenetörténeti értelmében nem érzem annak, jóllehet
annak szelleme, hogy miként lehet kevés eszközt ökonomikusan, de minél gazdagabban
használni, ebben a darabomban is jelen van.
- Miként van beágyazva a vers, és milyen hang énekli?
- A vonósötös második brácsaszólamának hangjaira lép be női hang (mezzo
vagy szoprán) remélhetőleg hasonlóan váratlanul, mint az El silencio
című darabomban.
- Van-e már címe a műnek, és milyen hosszú lesz?
- Volt címe, de értelmetlenné vált. Eredetileg ugyanis az volt a tervem,
hogy alapvetően újraírom a Rimembranze című római diplomadarabomat. Azonban,
ahogy munka közben bekerült az ének, úgy vetette ki a darab magából az írás
során mindazokat az anyagokat, amelyek ezt a címet indokolták volna. Ez a darab
már nem erről szól. A cím tehát még kerestetik. Az időtartam 18 perc körül lesz.
- A darab a megrendelés alkalmához nem kötődik?
- Jó kérdés egy olyan darabnál, amely írás közben ennyit változott. Egyébként
sokkal jobban kötődik, mint ha az eredeti elképzelésem valósult volna meg. Egyszerűen
arról lehet szó, hogy évek óta szinte minden munkám, amely kizökkent a Halotti
Szertartás írásából, valamiképpen kapcsolatba kerül vele. S bár tudom, hogy
bizonyos aggodalmaskodó szemlélet szerint ünnepi évfordulóra ne írjon az ember
elmúlást idéző művet, én mégis úgy éreztem: nem méltatlan, ha egy darab alkalmat
ad arra, hogy tisztelegjünk Budapest történetének halottai előtt, akár nevessé
vagy mártírrá váltak, akár csak egyszerűen ebben a városban éltek.
|