|
Október közepétől nemesi rangot kapott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei
gyűjteménye, hiszen grófi palotába költözött. Új belvárosi otthonát- a központi
könyvtár szomszédságában, a Reviczky és az Ötpacsirta utca sarkán álló palotát
- 1867-ben, a kiegyezés évében, Ybl Miklós tervei alapján építtette Pálffy Pál
grófné. Az eredeti pompájában felújított műemléképületbentöbb mint ezer négyzetméteren
várják a gyönyörű termek az olvasókat.
Az 1964 óta gazdagodó zenei gyűjtemény már régóta méltóbb sorsot érdemelt.
Harminckét esztendeig lakott a Fehérhajó utcában, s bár ott jól érezte magát,
helyiségeit, raktárait fokozatosan kinőtte, az utolsó időkben pedig már megoldhatatlan
gondokat okozott a helyhiány. Amikor a főváros úgy döntött, hogy elköltözteti,
sokan kételkedtek az önkormányzat jó szándékában, üzletet gyanítottak a háttérben,
hiszen a Fehérhajó utcai épület kiürítésével rendkívül drága, központi fekvésű,
jól értékesíthető ingatlan szabadult fel. Az aggodalmak nem igazolódtak, néhány
év kényszerű, zuglói "átmeneti szállás" után a gyűjtemény megfelelő
otthonra talált. A Fővárosi Közgyűlés nagyvonalú gesztusának köszönhetően a
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1995 októberében megkapta a Pálffy-palota kezelési
jogát, azzal, hogy a felújítás után az épületet a zenei gyűjtemény foglalja
majd el. Az álom valóra vált.
A zenei könyvtár gyűjteményében jelenleg több mint negyvenháromezer kotta, ötezer
CD és kilencezer bakelitlemez, húszezer szakkönyv, valamint majdnem ötszáz videókazetta
található, harminc hazai és huszonhárom külföldi szaklap olvasható. A dokumentumoknak
körülbelül a fele kotta, és mintegy huszonöt százalékos a hangfelvételek aránya.
A gyűjtemény szaporítása, a gyűjtőkör kialakítása Szalai Ágnes nevéhez
fűződik, aki huszonhét évig állt a könyvtár élén. Az ő szakértelmének és hallatlan
energiájának köszönhető, hogy a fővárosi hang- és hangjegytár oly sokat fejlődött
az alapítás óta. Szalai Ágnes áldozatos munkáját hét évvel ezelőtt Gócza
Gyuláné vette át. A Fehérhajó utcából történő kiköltözést és az új könyvtár
rendének kialakítását már ő irányította.
A Pálffy-palotát a fővárosi központi könyvtár bővítési programjának részeként
újították fel, Hegedűs Péter építész instrukciói szerint. A központi
könyvtár bővítése már régóta napirenden van, a parlament idén februárban hárommilliárd
forint címzett támogatást szavazott meg hozzá. A Fővárosi Önkormányzat hatvanmillió
forintot folyósított a belsőépítészeti munkákra és a berendezésekre, a Környezetvédelmi
Minisztérium pedig két évre kétszer huszonnégymilliót ajánlott fel műemlékvédelmi
keretéből a fejlesztéshez. A teljes beruházás, amely további két épületet érint,
négy év múlva fejeződik be, a Pálffy-palota felújítása csak az első lépés volt
a munkában. A palota rekonstrukciója több mint százötvenmillió forintba került.
A költségek nagy részét a Fehérhajó utcai épület eladásából fedezték, a fennmaradó
összeget pályázatok útján szerezték meg, illetve a könyvtár gazdálkodta ki saját
költségvetéséből.
Az összesen ezerkétszáz négyzetméter alapterületű új intézményből több mint
ezret lakhatnak be a könyvtárhasználók, szemben a korábbi, Fehérhajó utcai háromszázötven
négyzetméterrel. Az olvasók tere tehát megháromszorozódott, s egyszerre hetvenöten
foglalhatnak helyet a gyűjtemény különböző helyiségeiben. A földszinti olvasóteremben
tizennyolcan, a folyóirat-olvasóban nyolcan ülhetnek le. A kutatóhelyek száma
nyolcra nőtt. Mindez azt jelenti, hogy a zenei gyűjtemény képes lenne akár megduplázni
az egyszerre kiszolgálható olvasói létszámot. (Ehhez persze több könyvtárost
volna szükséges foglalkoztatniuk. A dolgozók anyagi megbecsülésén is javítani
kellene a közalkalmazotti bérek emelésével.) Az utolsó "békeévben"
körülbelül háromezer-ötszáz beiratkozott olvasó látogatta a zenei könyvtárat.
Ez a szám vélhetően növekedni fog, hiszen a kották, lemezek megdrágultak, míg
a zenemű-kereskedelem nehéz helyzetbe került az elmúlt években. (Az éves beiratkozási
díj ötszáz forint.) r épület legszebb terében helyezkedik el a zenei gyűjtemény
tájékoztató apparátusa és szolgálata, a rendkívül értékes kézikönyvtár, huszonhét
zeneszerző műveinek kritikai összkiadása, a Corpus Mensurabilis Musicae kötetei.
A könyvek és folyóiratok tanulmányozására a földszinten két szép olvasóterem
szolgál. A fővárosi támogatásból a Pálffy-palotába egyedi bútorokat tervezett
Hefkó Mihály belsőépítész. Érdemes megemlíteni, hogy a palota szép termeit
a hangulathoz illő műtárgyak díszítik. A könyvtár tulajdona hat Lotz Károly-festmény,
ezeken kívül pedig műkincseket kaptak kölcsön (bérleti szerződéssel) a Szépművészeti
és a Kiscelli Múzeumtól.
Örvendetes, hogy a dokumentumok száma jelenleg is növekszik. Az állomány évente
legalább ezer tétellel gyarapszik, újabban CD-ROM-okkal is. A zenei gyűjtemény
különböző források felkutatása alapján bővül. Áttanulmányozzák a kiadói katalógusokat,
különböző országok nemzeti bibliográfiáit, nagy könyvtárak katalógusait, valamint
az új művek kritikáit tartalmazó folyóiratokat. A könyvtár elsősorban a Rózsavölgyi
és a Kodály Zeneműbolt közvetítésével vásárol. 1997-ben a beszerzési keret megháromszorozódott:
nettó hárommillió forintot költhettek CD-vásárlásra, így egy kölcsönözhető CD-tárat
is ki tudtak alakítani. (Az alapállomány, amely a zeneirodalom legfontosabb
műveit tartalmazza, nem vihető haza.) A hárommilliós keretből mintegy 1800 CD-t
vásároltak, ügyelve a hangfelvételek művészi és technikai színvonalára. Fontosnak
tartják a kották beszerzését, újraköttetését, restaurálását is, hiszen a régi
kiadványok nagyon rossz állapotban vannak. Sok közülük ennek ellenére komoly
értéket képvisel. A restaurálást pályázati és szponzori segítséggel végzik -
így elnyert támogatásból születhetett újjá például Erkel Ferenc Hunyadi László
című operájának partitúrája vagy egy értékes kötet Hándel és Bach szopránáriáival.
A kottaállomány szeptemberben a Gershwin-centenárium alkalmából kisebb amerikai
adománnyal is gyarapodott. A szakirodalom nyolcvan százaléka idegen nyelvű,
mert nagyon kevés könyvet fordítanak le magyarra. A CD-k, videókazetták, értékes
kották állományát mostantól a legkorszerűbb elektronikus biztonsági berendezések
védik. Ha valaki olyan kottát vagy könyvet keres, amellyel a könyvtár nem rendelkezik,
a dokumentumot könyvtárközi kölcsönzéssel az ország bármely másik könyvtárából
meg (ehet rendelni, sőt az Országos Széchényi Könyvtáron keresztül külföldről
is.
A könyvtár technikai berendezésekkel is gyarapodni fog a következő időszakban.
Japán állami támogatással modern audiovizuális eszközökkel rendezik be a kutató-
és zenehallgató helyeket. Az öröm egyelőre mégsem teljes, mert az új fonotéka
a magnókkal, lemezjátszókkal csak körülbelül egy év múlva lesz látogatható a
Pálffy-palotában. A palota nagyobb alapterülete lehetővé tette, hogy az anyagot
új rendszerben helyezzék el. A könyvek és a zenehallgatáshoz leggyakrabban igénybe
vett úgynevezett kispartitúrák szabadpolcon találhatók, így az olvasók kedvükre
válogathatnak közöttük, és közben várakozniuk sem kell. Igaz, a szabadpolcos
rendszert nem mindenki kedveli: akad, aki nem szeret kutatni, szívesebben veszi,
ha kiszolgálják, feltéve, ha pontosan tudja, mit keres. Sok vita folyt az új
raktári rendről is. A szabadpolcokon szakcsoportokat, témakörök szerinti csoportokat
alakítottak ki, hogy megkönnyítsék a kutatást. (Keresni lehet például zeneszerzők,
műfajok, hangszerek, korok szerint - persze a rendszer ennél jóval bonyolultabb.)
Gócza Gyuláné meg van győződve róla, hogy a szabadpolcos rendszert hamar megszokják
és megszeretik az olvasók.
Terveik szerint hamarosan (már az ezredfordulóra) kiépül a teljes számítógépes
adatbázis, azaz valamennyi dokumentumról (könyv, kotta, CD, videó) pillanatok
alatt előhívható lesz minden fontos információ. A számítógépes katalógushálózat
óriási segítséget nyújt majd a keresésben mind a kutatók, mind az érdeklődők
számára. Egyelőre azonban csak a szakkönyvek és a kórusirodalom kottái kerültek
számítógépre; eligazodni a TextLib nevű programmal lehet közöttük. (Néhány gépen
az internethez is hozzá lehet férni.) A kölcsönzés és a helyben használat rendje
nem változik.
Gócza Gyuláné szeretné, hogy a könyvtár - a hagyományokhoz híven - néha kulturális
rendezvényeknek is helyet adjon, és hogy minél többen gyönyörködhessenek a palotában.
Zenetörténeti előadássorozatokat, kamarazenei hangversenyeket, zeneműkiadókat
bemutató kiállításokat tervez. A koncerteknek a boltíves pince vagy a velencei
tükrös nagyterem adhatna otthont. A zenei könyvtárból így fontos kulturális
központ válhat. A gyűjtemény vezetői reménykednek, hogy mihamarabb megvalósul
a főváros terve, és az Ötpacsirta utcát sétálóutcává alakítják. A zenében való
elmélyülést így a nagyobb csend is szolgálná.
|
