Muzsika 1998. szeptember, 41. évfolyam, 9. szám, 45. oldal
Hollós Máté:
Művek bontakozóban
Az újító és a visszaforduló Szigeti István
 

- A júliusi sárvári II. Nemzetközi Elektroakusztikus Zenei Találkozón már megszólalt az F. Otto. AG című Szigeti István-mű, a darab azonban tovább bontakozik.
- Fagottra (innen a játékos cím) és szalagra, azaz számítógépre komponáltam a darabot, amelynek félig-meddig zártkörűnek mondható előzetes bemutatóját tartottuk Sárvárott, de a hivatalos premier október 5-én, a Korunk Zenéje keretében lesz, az EAR Együttes hangversenyén. Lakatos György, a szólista tréfásan nehezményezte, hogy "csupa állat kíséri". Ugyanis a szalagról hallható zenei anyag akuzmatikus: bagoly, harkály, majom, unkák, kacsák, libák hangját használja föl. Ezek az állathangok zeneiek, de nem temperált rendszerben szólalnak meg.
- Mi az akuzmatikus zene?
- A természet hangjainak olyan transzformációja, amelynek során más hangzásminőség jön létre. Voltaképp a konkrét zene jobban megszűrt továbbfejlesztéséről van szó. Nagyon jól tudtam e háttér elé dallamokat illeszteni, amelyeket persze épp e háttér határozott meg. Adódott belőle jazzes elem éppúgy, mint barokkos. Kihasználom a fagott megannyi játékmódját: a csak náddal valót, azután azt, amelyet jobb híján pöfögésnek nevezhetünk - amikor nád nélkül fújkál a csőbe a játszó -, továbbá az Elek Tihamér által készített speciális állványt, amelyet Lakatos a fagottjára szerel, s azon három mikrofont helyez el. A mikrofonok a fagott három részét külön-külön hangosítják ki, s a három hangzás térben, irányban önállóan kezelhető.
- Erősen elkülönülnek-e a nem temperált szalaghangok a fagottétól, amely temperált?
- Nem. Például a darab egy d-fisz terccel fejeződik be. A mintegy d-nek hangzó akuzmatikus hanghoz fiszt intonál a fagott.
- Alakítod még a darabot az októbert premierig?
- Egy-két apróságot még finomítok a fagottszólamban, annak a szalaggal való kamarazenélésében. Nagy gondot okozott a mű lejegyzése: a számítógép pro tools rendszerét és a hagyományos kottaírást összefényképeztem, s ez mintegy 15 méteres partitúrát eredményezett. Az őszi előadáson ezt ki fogjuk vetíteni, így a közönség olvasva is követheti a hangzó folyamatot.
- Honnan származnak a természeti hangok?
- Részben saját gyűjtésből, részben zajt tartalmazó CD-kről. Egy madár adta az alapötletet, de mire felvettem volna a hangját, már elhallgatott.
- Az újító kompozíció mellett hagyományos hangvételű és lejegyzésű darabok is bontakoznak műhelyedben.
- Az egyik egy hármasverseny két fuvolára, fagottra és vonószenekarra. Szabályos háromtételes, gyors-lassú-gyors tempójú, hagyománykövető mű. Erősen függök előadóimtól, így a versenymű is felkérésre íródik: Matuz István és Gergely, valamint Lakatos György rendelte. Öröm ilyen virtuózoknak írni, a gondot csupán a vonószenekar jelenti: nehéz a kényes intonációjú anyaghoz gondos próbákra kész együttest találni. A darab a szólisták hosszú, tematikus bevezetőjével kezdődik. Itt nem kísérletezem szokatlan hangzásokkal: ilyen igényemet kiélhetem az elektronikában. Különben is egyre inkább rádöbbenek: nincs már új hangzás. De nem baj, hiszen a hegedű lehetőségei is "kimerültek", mégis meg tudjuk különböztetni Vivaldi hangszerét Stravinskyétól.
- A szólóhangszerek tekintetében is ilyen puritán módon bánsz a hangzással?
- Igen. Nem alkalmazok multifóniákat a fuvolán, szájvibrátós, akkordfújó megoldásokat a fagotton. Hagyományos, szép hangot célzok meg, s a szólamszerkesztésben polifóniára törekszem, gyakori imitációkkal.
- Ha már fuvolás versenyműről beszélünk, érdemes utalni egykori fuvolaversenyedre, a Tempophonie-re, annak is a tempótrükkjeire.
- Ahhoz képest "visszafordulás" a hármasverseny. Ez az anyag levetné magáról a futurista eredetű hangzásvilágot.
- Még egy készülő művedben találunk két fuvolát.
- Ott külön játékos által megszólaltatott marimba és vibrafon, valamint vonósötös (bőgővel) társul a fuvoladuóhoz. Ez korábban félretett ötletekből, darabkezdeményekből kelt életre. Repetitív jellegű kezdetből bomlik ki, ugyancsak imitációs jelleggel.
- Repetitív mivoltában inkább a tegnapra kacsint a darab?
- Nem. Címe AD(ri)A, mivel A-D-A tonalitás húzódik meg benne. Hullámzó hangzását a lányom hasonlította a tengeréhez, így alakult ki a furcsa írású cím.
- A vonósötösnek rejtett zenekari szerepe van?
- Igen, de ez az anyag nem igényel valódi zenekart - fürgébb, komplementer hangokkal operál.
- Fuvolára eddig is gyakran írtál. A Matuz család fuvolás létszámának megkettőződése azt jelenti, hogy ezentúl fuvolából mindig kettő fog eszedbe jutni?
- Csak amíg három fuvolás nem lesz a családjukban... Inspirál, hogy Gergő, aki egyre több mindenben tudja követni apja hagyományát, minden kihívás iránt nyitott, s igen nehéz darabok írására biztat. Érdeklődése az igényes megszólaltatás ígéretét hordozza.